Hirdetés
Rovarélelmiszerek az európai küszöbön: nem eszik olyan forrón a sáskát
A rovarevéssel szembeni hisztéria azután ívelt fel, hogy az Európai Unióban 2023. január végétől felvették az engedélyezett új élelmiszerek közé a házitücsökből készült zsírtalanított port, illetve a különféle alombogárlárvából készülő alapanyagokat. Az engedélyeket az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) adta ki, és mint a Nébih a G7-nek megerősítette, ezzel a magyarországi forgalmazás is lehetséges. Ez csak a kérelmező vállalatokra vonatkozik, így egyelőre ők kizárólagos forgalmazók lesznek.
Ha a Bizottság engedélyez egy új élelmiszert, akkor az az engedélyben megadott feltételek mellett az EU tagállamaiban, így Magyarországon is forgalomba hozható anélkül, hogy nemzeti szinten is engedélyeztetni kellene – írták a lap megkeresésére. a G7 közölt hasznos cikket a rovarélelmiszerek témájában.
![](/public/agronews/an_article_inner/2424/c951c4481c9d0db0b0cd42ce2bf42e7d_1.jpeg)
Tudomásuk szerint Magyarországon egyelőre senki nem foglalkozik rovaralapú élelmiszerek előállításával, takarmányt is csak néhány cég készít lárvákból. Ezek minden szükséges engedéllyel rendelkeznek, de az utóbbi időben így is megindultak feléjük a gyűlölködő kommentek és fenyegető üzenetek.
Hirdetés
Az uniós engedély alapján elvileg széles palettán használható a rovarpor: krékerektől, snackektől és pizzáktól a szószokon át a csokiig és a sörig a legkülönbözőbb élelmiszerekbe tehető. Valójában ez nem új, négy másik rovaralapú élelmiszer már 2021 óta forgalmazható volt Európában. Nem igaz ugyanakkor, hogy mostantól a gyártók észrevétlenül rovaralapanyagokat tehetnének bármilyen ételbe. Erről a Nébih is kiadott egy közleményt, hogy megnyugtassa az aggódókat: “Az elmúlt napokban számos megkeresés érkezett a Nébih-hez: igaz-e, hogy hamarosan bármiféle jelölés nélkül tehetnek „tücsköt, bogarat” az élelmiszerekbe az előállítók. A hír ebben a formában semmiképp sem igaz!” – írták.
A rovarevéssel kapcsolatban ugyanakkor elég ellentmondásos a hatósági és politikai kommunikáció. 2017-ben még a Nébih szakembere is arról írt, hogy a rovarokból készült ételek előbb-utóbb a mindennapi táplálkozásunk részévé fognak válni. Egy évre rá rendezték az első nagy rovaripari konferenciát Magyarországon, amin mi is ott voltunk, és riportot is szerkesztettünk. A portál szerzőjének akkor a tempurába forgatott vándorsáska ízlett a legjobban.
A propaganda bogara
Nagy István agrárminiszter nem rovarpárti. A minisztérium 2023. február elején kiadott egy közleményt arról, hogy Magyarország egyedüli tagállamként nem támogatta az EU-s döntést, és bár kénytelenek vagyunk azt alkalmazni, de emiatt inkább módosítják az élelmiszerek jelölési rendeletét, hogy a rovarfehérjét tartalmazó termékek jól megkülönböztethetők legyenek. Sőt, ezeket a termékeket elkülönítve, külön polcon kell majd elhelyezni az üzletekben.
Nem szorulunk rá a kukacevésre. Fontos, hogy gasztronómiai hagyományainkat megőrizzük, és ne hagyjuk, hogy megváltoztassák étkezési szokásainkat – hangsúlyozta Nagy.
A cikk szerzője szerint rovaralapú élelmiszerek lehúzása a politikai mocsárba egyrészt kissé abszurd, hiszen egy egyelőre prémiumkategóriás, töredékszázalékok által fogyasztott kiegészítő termékcsaládtól féltik az európai civilizációt. A kevés kapható rovarélelmiszerben idáig is jelölve voltak a hozzávalók – miközben máshol gond nélkül fogyasztunk, használunk rovaralapú dolgokat a méztől a selymen át az epres joghurtig, utóbbiban színező adalékanyagként alaptartozék a bíbortetű nőstényéből kinyert kárminsav. A zsigeri elutasítás emellett hamis érveken alapul, társadalmi-környezeti szempontból pedig kifejezetten káros - írták.
A hivatalos magyar álláspont szerint Magyarországon nincs komoly fehérjehiány, ezért nem is tartják indokoltnak a rovarok élelmiszerként történő fogyasztását az EU-ban. Valójában azonban Európa akut fehérjehiánnyal küzd, ezt jól mutatja a legfőbb takarmányfehérje, a szója helyzete.
Szójából mintegy 44 millió tonnát használ fel évente az EU, aminek csak a negyedét termeli meg, a többi nagyrészt az amerikai kontinensről jön, GMO-s termesztésből. Magyarország önellátása is csak 20 százalék körül van.
A rovarok sokkal fehérjedúsabbak, mint a gabona, ezért hívei szerint elég paradox, hogy miközben az átlagosan 14 százaléknyi fehérjét tartalmazó gabonák megtermeléséhez sok energiát, földterületet és vizet használunk el, a 36-60 százalék fehérjét tartalmazó rovarokat inkább pusztítja a nagyipari mezőgazdaság. Pedig, míg egy kiló csirke “előállításához” 2,5 kg, egy kiló sertéshúshoz 5 kg, egy kiló marhahúshoz 10 kiló takarmányra van szükség, egy kiló házitücsökhöz csak 1,7 kg növényi takarmány kell.
Magyarok is kutatják a rovartenyésztés társadalmi hatásait
Egy, a Science-ben januárban megjelent tanulmány amellett érvel, hogy a rovarokat egy sor szempontból sokkal nagyobb mértékben kellene takarmányként hasznosítani. Alacsony a környezetterhelésük, nem kell nagy földterületet a növénytermesztéstől elvonni, és az állatoknak is egészségesebb tápanyagforrást biztosít. A rovarok az alacsony értékű szerves hulladékot, akár még a trágyát is magas értékű állati táplálékká képesek átalakítani.
Kiforrott a rovarforradalom
Ennek vezető szerzője az az Arnold van Huis, akii tíz évvel ezelőtt meghatározó szerepet vitt a táplálkozástudományi rovarforradalom beindításában. 2013-ban az ő közreműködésével jelentette meg az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete az ehető rovarokról szóló nagy jelentését, egyértelművé téve, hogy a világ kultúráinak táplálkozásában nagyobb részében mindig is szerves helye volt a rovaroknak, amiknek a jövőben is döntő szerepe lehet az élelmezési válság kezelésében.
A fő központ Hollandia, az egyik vezető egyetemi műhely pedig a Wageningen Egyetem entomológiai tanszéke, ahol MSc-hallgatóként a magyar Diófási Dóra is részt vesz már a kutatásokban. Ő úgy látja, hogy Ázsiával szemben, ahol az olajban egészben megpirított rovaroknak van nagy hagyománya, Európában a kulturális különbségek miatt inkább a feldolgozott termékek elterjedésének lehet esélye.
Számomra értelmezhetetlen ha azt állítják, hogy a magyarságunkat fenyegeti, ha valaki rovarokat fogyaszt – mondta a rovaripar helyzetéről. Dóra szerint nagyon sok előremutató dologra lehetne használni a mostani fejlesztéseket. Nem is feltétlenül elsősorban Európában, hanem a szegényebb déli területeken. A legtöbb rovarnak úgyis 28-30 fokos meleg és magas páratartalom az ideális, a helyi közösségek pedig fejlődni tudnak az egyszerű, minimális tőkével is elkezdhető rovartenyésztés révén – ő kenyai példák alapján most Kolumbiában segít jó gyakorlatokat beindítani.
Fehérjepor, rovarliszt, szöcsketapas
Európában ehhez képest az ipari szintű termelés dominál, sokkal magasabb árszinten. Az áttörés először a snackek, ízesített egész szárított rovarok, majd a rovarfehérje felhasználásával készült energiaszeletek, müzliszeletek és aztán a fehérjeporok, testépítőszerek piacán következett be. Franciaországban még sör is készül tücsökből, de a tömeges felhasználás a rovarliszt innovatívabb felhasználásával jöhet majd el. Ez azonban szerkezeti okokból sem egyszerű. A rovarfehérje rövid rostokból áll, nem formázható jól, önmagában nem lehet kisütni, ezért a rovarlisztet 40 százalék körüli arányban más összetevőkhöz keverik. Vannak izgalmas irányok, mint a C-Fu Foodsnál a szójához hasonló szeletelhetővé tétel, de a fejlesztők még keresik az ideális technológiákat.
![](/public/agronews/an_article_inner/2424/8313f8984dc34e05d0d0b3decb45aa43_1.jpeg)
Haladnak a kutatások a rovarélelmiszerek területein
Az európai kutatás mindenesetre nagyon pörög, és az ebben élenjáró országok lesznek a nyertesei a folyamatnak. Aki pedig most kimarad, annak kevesebb esélye lesz – mondta Antonovits Bence, aki a benelux rovariparban, illetve a Pannon Protein takarmányrovarokkal foglalkozó cégnél dolgozott korábban. Szerinte a fejlődéshez leginkább hatékonyabb technológiák, méretgazdaságos termelés és alacsonyabb árak kellenének, ehhez pedig nem ártana a nagyobb verseny és a támogató jogi környezet. Tapasztalatai szerint Magyarországon a hatóságok nem mindig tájékozottak és segítőkészek: volt, hogy egy termelőüzem beindításánál nem értették, hogy nem egy új fajt akarnak betelepíteni, hanem csak a termelést és feldolgozást szeretnék engedélyeztetni, és a jogi környezettel sem igazán voltak tisztában az illetékes kormányhivatalnál.
Vannak, akik kapásból undorodnak a rovarok gondolatától is, és ha a minisztérium nem támogató, úgy nagyon nehéz sikerre vinni egy eljárást.
Magyarországon egyelőre senki nem foglalkozik rovarélelmiszerek előállításával. Importrovarokat néhány üzletben, illetve az online kereskedelemben lehet kapni. Keresettek például a Jimini’s felső kategóriás bogarai – 10 gramm feketeborsos sáska 2700 forint körül van -, de a kifli.hu révén a rovarok megjelentek a lakossági tömegkereskedelemben is.
Légylárvák a garázsból
Előrébb tartanak a rovaralapú takarmányok fejlesztésével a vállalatok. Előbb a haltápban, de 2021 óta már a baromfi- és sertéstakarmányban is használhatók rovarok. Néhány magyar termelő foglalkozik is ezzel. A Csongrád vármegyei Forráskúton a Grinsect tenyészt takarmányban hasznosított fekete katonalégylárvákat. Az alapító Aszalai Sándor kockázatitőke-befektetőként látta meg a lehetőséget a szektorban, öt éve a szülei garázsában kezdett autodidakta módon legyeket tenyészteni. 700 millió forintos befektetéssel most éppen a 20-szorosára növelik a kapacitásukat, tavasszal a reményeik szerint már három tonna élőlárvát tudnak naponta előállítani – ez az a kritikus mennyiség, ami után szerinte már rentábilis lehet az üzlet.
Megmaradt és modern élelmiszerek, takarmányok
Mint a rovaripar általában, ők is egyébként nem hasznosuló melléktermékeket használnak, mint például a gyümölcslékészítés vagy a betakarítás melléktermékeit. Mint hangsúlyozza, új ágazatként a hatóságok még talán szigorúbban is odafigyelnek, hogy minden előírást betartassanak, komoly higiéniai feltételeknek kell megfelelniük.
Láttam, mennyi élelmiszert dobnak ki nap mint nap, és mennyi felhasználatlan melléktermék keletkezik. Ezzel a tevékenységgel egyszerre tudjuk csökkenteni a fehérjekitettségünket, és közben még jót is tesz a környezettel, mert visszaforgatjuk az élelmiszerláncba azt, ami egyébként menne a szemétbe - fogalmazott.
Antonovits Bence szerint a rovarfogyasztás szélesebb elterjedéséhez még jelentős innovációk és alacsonyabb árak kellenek. Miközben nagyon olcsó nyersanyagról van szó, a feldolgozott termékek egyelőre inkább prémium kategóriásak, és az ízük, állaguk is hagy kívánnivalót maguk után. Szerinte a kulturális ellenállás leküzdhető lenne.
“A 18. században a magyarság átállt a juhfaggyúról a sertészsírra, a 20.-ban a zsírról a napraforgóolajra, most pedig egyre inkább az olívára – ezt megoldják a marketingesek” – mondta. Ő úgy tapasztalta, hogy minél többet tud valaki a témáról, annál elfogadóbb, a rovarélelmiszerek pedig valóban egészségesek, élettani szempontból előnyösek, és az ökológiai lábnyomuk sokkal kisebb, mint a hústermelésé.
A fő irány a rovar alapú takarmány lehet
A Hollandiában kutató Diófási Dóra nem hiszi, hogy az emberek nagyrészt rovart esznek majd 20 év múlva, inkább takarmány lesz még jó ideig szerinte a fő irány.
“Úgy gondolom senkinek nem célja, hogy az emberek reggel-este kizárólag rovartartalmú élelmiszereket fogyasszanak, de annak nagyon örülnénk, ha néhány év múlva az állatifehérje-fogyasztás kimutatható százalékát váltaná ki a rovar alapú élelmiszer.”
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják
2024.07.01.Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.
Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma
2024.07.01.A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatMultiva DiscMaster 400H+ tárcsa, félig függesztett, acéllemez hengerrel
10 675 000 HUF
Multiva DiscMaster 400+ tárcsa, függesztett, csőpálcás hengerrel
7 400 000 HUF
Hirdetés
Hirdetés