Sertéspestis Mikulásra

Majdnem kellemetlen Mikulás-ajándékot kapott valaki Magyarországon: Afrikai sertéspestis vírust mutattak ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei egy Ukrajnából származó, a záhonyi határállomáson elkobzott sertéshús mintában.

Csempészhús extra kockázattal

A súlyos gazdasági kárral járó betegség elterjedésében nagy szerepe van a felelőtlen emberi magatartásnak, mert a fertőzött állatok húsának illegális szállításával a vírus rövid idő alatt nagy távolságokra eljuthat. A Nébih újfent felhívta a figyelmet a hús és húskészítmények Ukrajnából történő behozatalának tilalmára. Továbbá kérik a sertéstartó telepeken a járványvédelmi intézkedések, különösen az élelmiszerhulladék (moslék) etetésére vonatkozó tilalom betartását.

Afrikai sertéspestis vírust kapott volna valaki mikulásra, de a Nébih lefülelte a csomagot - Fotó: Pixabay, Yair Ventura Filho

Afrikai sertéspestis vírust hoztak volna be Ukrajnából

A betegség vírusa igen ellenálló. Húsban, nem hőkezelt húskészítményben hónapokig, fagyasztott húsban akár évekig fertőzőképes marad. Emiatt a fertőzött állatokból nyert és illegálisan Magyarországra behozott termékek kiemelt kockázatot jelentenek az ASP hazai megjelenése szempontjából. A záhonyi esetről a Nébih oldala számolt be.

Ahogy arról korábban írtunk, minden, az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból, így Ukrajnából is tilos húst és húskészítményt behozni. Még személyes fogyasztásra is. A hatóságok mégis rendszeresen találnak ilyen termékeket a poggyászellenőrzések során. Csak az idén eddig 7040 kg, személyes poggyászból származó élelmiszert koboztak el.

Az afrikai sertéspestis a házi sertés és a vaddisznó vírusos betegsége. Az Európai Unió területén először 2014-ben, Litvániában találták meg. Kárpátalján, a magyar határ közelében 2016 decemberében jelentették először az ukrán hatóságok a betegség előfordulását. 2017 júniusában Csehországban vaddisznókban, júliusban pedig Romániában, Szatmárnémetiben egy háztáji gazdaságban azonosították a betegséget.

Az ASP egyrészt a fertőzött vaddisznóállományok érintkezésével terjed, másrészt a felelőtlen emberi magatartással. Ilyen például a fertőzött állatokból származó hús és húskészítmények illegális forgalma. Míg a vaddisznóállományokban a természetes terjedés évi 20-50 km, addig az emberi tevékenység révén rövid idő alatt akár igen nagy távolságokra is eljuthat a vírus. Ez történt Csehországban is, ahol Európa korábban fertőzött területeitől több száz kilométerre bukkant fel a betegség.

Moslékot ne!

A vaddisznók és a házi sertések a fertőzött állatokból származó élelmiszer-hulladékokkal is fertőződhetnek. Éppen ezért az élelmiszerhulladék (moslék) etetését jogszabály tiltja. A tilalom betartása a sertésállományok védelmének és az ASP megelőzésének egyik legfontosabb része.

Az, hogy sikerül-e megakadályozni a betegség behurcolását Magyarországra, nagyban függ az állattartók és a fogyasztók jogszabálykövető magatartástól is. A fertőzött területekről hazánkba érkező utazók a hús és húskészítmény behozatal tilalmának betartásával járulhatnak hozzá az ASP megelőzéséhez.  Azonban nem csak a fertőzött területeken, hanem – a járványügyi kockázatra tekintettel – az egész országban kiemelten fontos az állattartók részéről az állategészségügyi jogszabályok betartása.

Így például a körültekintő sertésvásárlás, az állattartó telepeken a járványvédelmi megelőző intézkedések alkalmazása, vagy a mosléketetés tilalmának betartása.

Az országos főállatorvos, Bognár Lajos ezúton ismételten kéri az állattartók és az érintettek együttműködését a betegség behurcolásának megakadályozásához. A betegséggel kapcsolatban további hasznos információkat itt olvashat.