Sikeres génszerkesztés: ellenállóbb szupersertéseket hoztak létre

Hirdetés

A kutatók úgy alakították a sertések DNS-ét, hogy rezisztenssé tegyék a halálos légzőszervi kórokozóval (PRRS, sertés reprodukció és légzőszervi szindróma vírus) szemben. Ezzel megelőzhetik az állatok pusztulását, nem mellesleg pedig milliárdos károkat előzhetnek meg. Génszerkesztéssel tettek sertéseket ellenállóvá a világ egyik legköltségesebb állatbetegségével szemben – írta a BBC hírportáljára hivatkozva a Magyar Távirati Iroda. A fogyasztók ugyanakkor vonakodnak a génkezelt élelmiszer vásárlásától, ez pedig komoly akadálya annak, hogy az állattenyésztők génszerkesztett sertést tenyésszenek. Mivel a génszerkesztés viszonylag friss eljárás, még szabályozása sincs. Ezért egyelőre nem lehet ilyen sertéseket forgalmazni.

Sikeres volt a génszerkesztés: ellenállóbb sertéseket hoztak létre vele

A génszerkesztés különbözik a génmódosítás technológiájától. Az elsőben egy szervezet DNS-én precízen elvégzett változtatásról van szó, az utóbbira viszont az jellemző, hogy egy élőlénybe idegen génszekvenciákat illesztenek.

???? A sertéskutatás állatjóléti kérdéseket is felvet, mert az eljárás bírálói szerint a rezisztens állatok létrehozása miatt lehetséges, hogy az állattenyésztők lemondanak az állomány életkörülményeinek javításáról. Akadnak, akik szerint a tartási körülmények megváltoztatása is segíthet abban, hogy a sertések ellenállóbbak legyenek.

A fogyasztók egy része kételkedik a veszélytelenségében

A fogyasztók korábban attól tartottak, hogy a génmódosított alapanyagokból készült élelmiszer árthat az ember egészségének: allergiát válthat ki vagy a beillesztett gének bekerülhetnek az emberi DNS-be. Azonban ezek az ételek évtizedek óta forgalomban vannak és soha nem ártottak az embernek, és ezzel állnak összhangban az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) ajánlásai is - írja az MTI. A Edinburgh-i Egyetem Roslin Intézetének tudósai génszerkesztéssel távolították el a sertés DNS-ének egy kis szakaszát. Ez a viszonylag kis szerkesztés megakadályozza, hogy megtapadjon a PRRS-vírus a sertéssejtek felszínén. Ezután az állatokat vírusfertőzésnek tették ki. A Journal of Virology című lapban megjelent eredmények szerint egyetlen génszerkesztett sertés sem betegedett meg. Christine Tait-Burkard, a kutatás vezetője a BBC-nek azt mondta, hogy egyetlen idegen gént sem juttattak az állatokba. Az eddigi tesztek eredményei alapján szervezetük nem gyengült meg és más módon sem hatott rájuk a beavatkozás. A génszerkesztés pedig végleges, tehát a sertések utódai is öröklik. Korábban itt írtunk arról, hogy Nagy István agrárminiszter is azon a véleményen van, hogy a génszerkesztés nem számít génmódosításnak.

Témák a cikkben

génszerkesztés sertéstartás