Sikeres volt a pályázat, Szivacsváros lesz Pécsen

Szivacsváros néven futó nemzetközi projekthez csatlakozott egyetlen magyar partnerként a Pécsi Tudományegyetem két oktatója, akik az Ifjúság úti kampuszon esőkert kialakításával kísérleteznek. Az esőkert vízmegtartó képességével egyaránt segít a villámárvizek és az aszályos periódusok során és hozzájárul a hőhullámok csillapításához. 

Egy terepbejárás során kérdezte a Mecseki Müzli dr. Czigány Szabolcsot a projekt hátteréről és az éghajlatváltozás mérséklésének természetes lehetőségeiről.

„A mérnöki, infrastrukturális megoldások nagyon fontosak és erre van a pályázatunk, amit a Sponge City, vagyis Szivacsváros néven elnyertünk. A projekt 2,5 éves, 2024 januárjában kezdődött és 2026 júniusáig tart. Nemzetközi szinten összesen 10 partner vesz részt benne, de négy partnernél lesz esőkert. Mi vagyunk a vezető partnerek, ezért nekünk kell kidolgozni ennek a technológiának a mérnöki megoldását, amihez mérjük a vízkörforgás összes elemét. Igazából nem is esőkerteknek nevezném ezeket, hanem lizimétereknek, vagyis tudományos, beműszerezett esőkerteknek” – mondta a projektről Czigány Szabolcs.

Ezért fontos a jó példa

A PTE Földrajzi és Földtudományi Intézet két munkatársának, Czigány Szabolcsnak és Pirkhoffer Ervinnek azért kell sietnie a módszertan kidolgozásával, mert a másik három partner az ő példájuk alapján fogja saját esőkertjét kialakítani. Azonban nem ez lesz az első pécsi projekt, ugyanis 2018-ban a Kék Gazdaság Nyári Egyetem keretén belül alakítottak ki esőkertet a Közgazdaságtudományi Karon. A Pásztor Zsófia kerttervező vezetésével készült mintakert akkor az ország első esőkertjének számított. A jelenleg futó nemzetközi projekt mellett pedig idén egy újabb esőkerttel bővül majd Pécs. A tavalyi közösségi költségvetésen a belvárosi I. zóna nyertes ötlete volt a Kórház téren esőkert kialakítása, amelynek kivitelezésére ebben az évben fog sor kerülni.

Lefolyás helyett vízmegtartás

A városok klímához való alkalmazkodásának fontos része a vízháztartás. A víz a beépítetlen zöldterületeken a természetes körforgás részeként a felszínre hullik, ahonnan a talajba szivárog, elpárolog vagy egy mélyebben fekvő területre folyik. Azonban a párolgás, lefolyás és beszivárgás természetes arányát a beépített városi környezet nagymértékben felülírhatja. A jelentős betonozás van a legnagyobb hatással a vízkörforgásra, ugyanis ez megakadályozza a talaj vízfelvételét, a talajvíz újratöltődését, amivel a lefolyt víz mennyisége a többszörösére is nőhet. A rövid idő alatt lehulló, nagy mennyiségű csapadék – amellett, hogy nem tud megfelelően hasznosulni –, villámárvizet okozhat, csökkenti a talajeróziót, növeli a felszíni szennyezés terjedését és nagy károkat okozhat az épített környezetben is. A gyorsan felszáradó felületeken csökken a párolgás, ami a városi hősziget kialakulásához, azaz jelentős felmelegedéshez vezet. A sűrű beépítés és betonozás a belvárosi területeken jelentősen magasabb hőmérsékletet eredményezhet egy forró nyári napon, ugyanis az aszfalt felett 20-25 fokkal is melegebb lehet, mint egy fákkal borított zöldterületen. 

„A projektet az éghajlatváltozás, valamint a felszínhasználat rossz irányba tolódása indokolja, utóbbi főleg a városi területeken jellemző. Valószínűleg hozzájárul a globális hőmérséklet emelkedéséhez, hogy sokkal több a betonfelszín és kevesebb az erdő, ugyanis hatalmas a különbség a két felület hőmérséklete között. Pécsen próbáljuk erőltetni ezt a mediterrán város jelleget, hogy mindent lebetonozunk, emellett pedig a domborzat is hozzájárul ahhoz, hogy a Mecsek miatt itt sokkal inkább a lefolyás dominál, nem a beszivárgás és a felszíni víztározás. Utóbbi különösen fontos annak fényében, hogy a hosszú, száraz aszály periódusok során kell valamennyi víztartalék a növények számára” – mondta Czigány Szabolcs.

A talajba szivárgás során a talajszemcsék és a gyökerek megszűrik és megtisztítják a csapadékot, ezzel szemben a városi lefolyás során a csapadékkal vegyülnek az utakról és a levegőből felvett szennyező anyagok és a különböző építőanyagokból kimosódó vegyszerek is. A lefolyás, beszivárgás és párolgás egyensúlyának létrehozásával akár a teljes csapadékelvezető csatornarendszer feleslegessé válhat - írta a cikk.