Siófokon az agrárminiszter, a MATE-rektor és a Nitrogénművek vezére: fontos témákról beszéltek

Nagyszabású szakmai találkozó volt a Somogy vármegyei Siófokon, ahol az Agrárszektor 2024 konferencián vettünk részt. Az „Uniós KAP: remények és kérdőjelek” szekcióban számos fontos téma kérdéseit és összefüggéseit elemezték a szakemberek. Három előadásról számolunk be,  Nagy István, agrárminiszter vázolta fel az ágazat helyzetét és lehetőségeit, a pályázatokról is szólt, a Nitrogénművek Zrt. elnök-vezérigazgatója,  Bige László a hazai műtrágyafelhasználás alakulását és hatékonyságát részletezte, dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora pedig a „Fordulópont előtt: hogyan tehető versenyképesebbé a magyar agrárgazdaság?” című előadással készült. Jó olvasást kíván a Magro.hu csapata!

Soha nem látott gazdatüntetési hullám robbant ki az év elején az Európai Unióban a Közös Agrárpolitikát (KAP) bíráló elégedetlenség miatt. Az időközben lezajlott Európai Parlamenti választások után ma az egyik legfontosabb kérdés, milyen irányban változhat a KAP, enyhülnek-e az eltúlzottnak tartott zöld törekvések és hogyan alakulhat a következő időszakban az agrárgazdasági szereplők helyzetét döntően befolyásoló szabályozási környezet. A szekció kitért arra is, nőnek vagy csökkennek-e a KAP-ra fordítható uniós kiadások, melyek lehetnek a főbb költségvetési prioritások és ezekkel összhangban miként változhatnak a hazai gazdálkodók rövid és hosszabb távú támogatási pozíciói – írta a siófoki program beharangozója.

Miként hathat az Európai Parlamenti választások eredménye az uniós KAP-ra?

Enyhülhet-e az erőltetettnek tartott „zöld nyomás” a Közös Agrárpolitikán belül?

Milyen új irányok jelenhetnek meg az uniós agrárszabályozásban?
Előnyösebbé válhat-e a szabályozási környezet a gazdálkodók számára?

Nőnek vagy csökkennek a KAP-ot érintő uniós költségvetési források?

Hogyan változhatnak a hazai agrárágazati szereplők támogatási pozíciói a következő években?

A moderátor Hazafi László programigazgató volt. A megnyitó előadást a házigazda részéről Bán Zoltán, a Net Média (Portfolio Csoport) vezérigazgatója tartotta, majd „A magyar uniós elnökség agrárgazdasági eredményei – A hazai agrárium célkitűzései 2025-ben” címmel Nagy István, agrárminiszter vázolta fel az ágazat helyzetét és lehetőségeit, a pályázatokra is kitérve.

Harmadikként a Nitrogénművek Zrt. elnök-vezérigazgatója,  Bige László ismertette „A hazai műtrágya-felhasználás alakulása és hatékonysága - A magyarországi műtrágya-felhasználás a nyugat-európai országokhoz viszonyítva” című előadását.

A nap negyedik előadója  dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora volt, aki a „Fordulópont előtt: hogyan tehető versenyképesebbé a magyar agrárgazdaság?” címmel foglalta össze az ágazati fejlesztési lehetőségeket, kiemelve az alkalmazkodás, az együttműködés és a szakmai képzés jelentőségét. 

Dr. Gyuricza Csaba elmondta, hogy a jelen korunkat a történészek valószínűleg a „polikrízis időszakaként” fogják említeni, mivel globális és lokális válságok nehezítik a fejlődést. A magyar agrárium problémáit elsősorban a szerkezeti gondok, az alacsony hozzáadott értékű termelés, a technológiai lemaradás és a gyenge integrációs rendszerek jellemzik. Rámutatott, hogy a fenntarthatóság és versenyképesség érdekében elengedhetetlen az állami támogatások hatékonyabb felhasználása, az innováció, valamint az agrárszakemberek képzése.

A rektor rámutatott, hogy a magyar agrárium fejlődési lehetőségeit főként szerkezeti és makrogazdasági problémák korlátozzák, amelyek az elmúlt években stagnáló vagy csökkenő tendenciát eredményeztek.

Miközben globálisan és az EU-ban a mezőgazdasági termelés robbanásszerű növekedést mutatott, Magyarország termelési értékei és fejlődési szintje elmaradt a világ átlagától.

A régiós összehasonlítások alapján a V4-országok jelentős állami támogatást nyújtanak mezőgazdaságuknak, a lengyel agrárium példája pedig azt mutatja, hogy az állami szubvenciók és hatékony gazdasági stratégiák nagy áttörést eredményezhetnek. Magyarország exportja és importja az EU-csatlakozás óta stabil szinten maradt, azonban a lengyel agrárgazdaság hatszoros növekedést ért el ugyanebben az időszakban. A rektor szerint a szerkezeti problémák és az állami támogatások mértéke meghatározó a magyar agrárium jövőbeni sikerességében. Dr. Gyuricza Csaba négy tényezőt emelt ki előadásában, amelyek nehezíthetik az áttörést:

1. az alacsony hozzáadott értéktartalom,
2. az optimálistól eltérő erőforrás hasznosítás,
3. a technológiai és képzettségbeli elmaradás,
4. a gyenge integrációs rendszerek és marketing tevékenység.

A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar komoly szerkezeti problémákkal küzd, amelyeket jól szemléltet a külkereskedelmi egyenleg alakulása:

hazánk külkereskedelmi egyenlege elsősorban azoknál a termékeknél kedvező, ahol alacsony a hozzáadott érték - világított rá Gyuricza Csaba.

Hozzátette, a nyerstej exportjának növekedése mellett drágább tejtermékeket importálunk, miközben a tejtermékek külkereskedelmi egyenlege a csatlakozáskor még nullszaldós volt. Az almatermelés szintén példázza a problémákat: az osztrák exportárakhoz képest az étkezési almák ára csak azok 50%-át éri el, holott ez az ágazat kiemelt támogatásokat kapott. A növénytermesztés szerkezete erősen koncentrált, az öt fő növényfajta már a területek 90%-át lefedi, ami a klímaváltozás miatti szélsőségek közepette fokozza a sérülékenységet.

A növénytermesztés vált a mezőgazdaság orosz rulettjévé.

Kevés a szakképzett ember az országban

Ezen túlmenően a magyar agráriumot a szakképzettség hiánya is sújtja, hiszen a gazdálkodók 80%-ának nincs semmilyen szakirányú képesítése, a felsőfokú végzettségűek aránya pedig alig éri el az 5%-ot. Az integrációs rendszerek fejletlensége, különösen a szövetkezeti együttműködések hiánya tovább rontja az ágazat versenyképességét. A rektor hangsúlyozta:

a fenntarthatóság és a versenyképesség horizontális és vertikális integráció nélkül egyszerűen nem képzelhető el.

Az állami és EU-s támogatások hatékonyabb kihasználására, illetve a képzettségi szint és technológiai innováció fejlesztésére sürgős lépések szükségesek.

A magyar agrárgazdaság történelmi lehetőség előtt áll, mivel soha nem állt rendelkezésre ennyi forrás a fejlesztésekhez - fogalmazott a rektor. Az elsődleges cél a termelési szerkezet diverzifikálása a piaci és időjárási kitettség csökkentése érdekében. Kulcsfontosságú az élelmiszeripari fejlesztések támogatása, különösen a közép- és nagyüzemek versenyképességének növelése. A szakemberállomány továbbképzése és az agrárdigitalizáció, valamint a precíziós gazdálkodás elterjesztése szintén elsőbbséget élvez. Elengedhetetlen a horizontális és vertikális integrációs rendszerek kiépítése a hatékonyabb piaci fellépés érdekében – mondta a MATE rektora Siófokon.

Nagy bejelentést tett Nagy István Siófokon: jönnek az új támogatások

2025-ben egy új, kifejezetten a fiatal gazdákat célzó támogatást fogunk elindítani - mondta el Nagy István a Portfolio Agrárszektor 2024 Konferencián, Siófokon. Az agrárminiszter a magyar uniós elnökség célkitűzéseit és eredményeit is ismertette, valamint részletesen beszámolt róla, hogy csak a 2025-ös évre mintegy 1777 milliárd forintnyi támogatási igényt nyújtottak be az ágazat szereplői itthon. Nagy István beszélt arról is, hogy a következő időszakban a tervezett és meghirdetésre váró pályázatok és fejlesztési lehetőségek eredményeképpen a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar akár 3x7 évnyi ugrást is végrehajthat.

Nagy István a konferenciát megnyitó beszédében elmondta, hogy a 2025-ös évre a mezőgazdasági szereplők 1777 milliárd forint kormányzati támogatásra nyújtottak be igényeket, amibe beletartozik az állattenyésztési telepek korszerűsítése, a kertészeti beruházások, takarmánykeverők és élelmiszeripar fejlesztései is – írta az Agrárszektor.

Ez mintegy 4-5-szörös túligénylésnek számít. És ha valami bizalmat jelent, akkor az az, hogy az agrárium és az élelmiszeripar szereplői fejlesztenek, beruháznak - mutatott rá Nagy István.

Az agrárminiszter beszélt arról is, hogy az agráriumnak nem csak a szakemberek, de mindenki számára fontosnak kell lennie, itthon és az EU-ban. Ez mostanra összeurópai, stratégiai és nemzetbiztonsági kérdéssé vált, mivel a mezőgazdaság egy olyan közös ügy, amely alapvetően határozza meg megélhetésünket.

A magyar uniós elnökség célkitűzéseit illetően Nagy István a támogatási rendszerhez kapcsolódó szabályozás egyszerűsítését, a támogatások újragondolását és a versenyképesség növelését emelte ki.

Mint fogalmazott, a zöld intézkedések esetében optimalizálni kell az arányokat, hogy azok ne hátráltassák a termelést, de megélhetést biztosítsanak a gazdáknak. Az eredmények kapcsán Nagy István kiemelte, hogy a Mezőgazdasági és Halászati Miniszterek Tanácsa, októberben a tagállamok széleskörű egyetértése mellett a 2027 utáni időszakra fő irányvonalat fogadtak el.

Óriási lehetőségek előtt a magyar mezőgazdaság

A tárcavezető kiemelte, hogy három nehéz év áll az agrárium mögött, ugyanakkor a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházási programja zajlik 2021 óta, tavaly 667 milliárd forintnyi beruházást hajtottak végre. A szomszédban zajló háború, az aszályos időjárás és a piaci egyenlőtlenségek miatt idén nehéz körülmények között indult meg a KAP Stratégiai Terve végrehajtásának második éve, de a rendelkezésre álló források és kedvező támogatási feltételek mellett a magyar mezőgazdaságnak esélye van arra, hogy 3x7 évet ugorjon előre a 21. században.

Az idei év már kedvezőbb volt a hazai gazdáknak

Nagy István beszélt arról is, hogy a tavalyi év nehézségei után idén normalizálódott a gabona- és olajnövények piaca, és 2024-ben a betakarítási szezon kezdetén már nem voltak raktározási problémák sem. Az agrárminiszter szerint továbbra is fontos az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó importtilalom fenntartása, de nem elég a szabályozás, piacilag is meg kell erősítenie magát a magyar agráriumnak. A tárcavezető az ágazat kitörési pontjának a feldolgozott termékek erősítését látja, az ehhez tartozó beruházásokkal, fejlesztésekkel egyetemben.

Sokat beszélünk az öntözésről, de többet kellene a vízvisszatartásról - mondta Nagy István.

A tárcavezető elmondása szerint rengeteg olyan terület van Magyarországon, ahol soha nem volt, és nem is alakítható ki öntözés. Nagy István elmondta, hogy az új agro-ökológiai programban (AÖP) már vannak tudatos vízvisszatartást, talaj megújítását segítő kezdeményezések, de az új agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) is erre ösztönzi a termelőket. Újdonság lesz viszont, hogy 2025-től emelt védelmet kapnak a vizenyős területek, és jövőre érkezik a vízvédelmi célú, nem termelői jellegű beruházások támogatása is – fogalmazott Siófokon.

Új támogatást kapnak a fiatal gazdák

Nagy István beszélt arról is, hogy továbbra is cél a generációváltás elősegítése, a fiatalok agráriumba vonzása. Ennek elősegítésére 2024-ben mintegy 2300 fiatal gazda pályázat 66 milliárd forint támogatást nyert el, emellett egyszerűbbé vált a földszerzés is a fiatal gazdák számára. 

Ezt a sort kívánja folytatni a fiatal mezőgazdasági termelők indulását és beruházásainak segítését célzó új támogatás, amely a bejelentés napjától megismerhetővé és véleményezhetővé vált. A pályázat 79 milliárd forintos keretösszeggel fog elindulni, és két részből fog állni: lesz egy korábbi, átalány-jellegű elem, illetve egy másik, ami beruházásokra ösztönzi a pályázókat. 

Ez a 2 támogatási elem csak együtt lesz igényelhető, minimum 10,5 millió forintos beruházás megvalósítására kell kötelezettséget vállalni. A pályázat benyújtásának feltételei közé tartozik, hogy a kérelmező legfeljebb 40 éves lehet, és maximum 5 éve vezetheti a gazdaságot. Nagy István elmondta, hogy a pályázatok beadására várhatóan jövő tavasszal lesz lehetőség, de már most érdemes elkezdeni a felkészülést rájuk – mondta az óvári gazdászként végzett tárcavezető.

Bige László: több és jobb műtrágyát kell használni a hazai gazdáknak

A növénytermesztés terén a versenytársaink több termény esetében is nagyobb hozamokat tudnak elérni, amelynek legfőbb oka, hogy több műtrágyát használnak – mondta el Siófokon, a Portfolio Agrárszektor 2024 konferencián Bige László, a Nitrogénművek Zrt. elnök-vezérigazgatója. Mint kifejtette: jelentős csökkenést mutat a műtrágya-felhasználás, ennek növelése nélkül viszont nem lehet javítani a terméseredményeket. A cégvezető kitért az elavult és környezetszennyező műtrágya-típusokra is, amelyek szerinte végső soron több problémát okoznak, mint amennyit megoldanak.

Bige László, a Nitrogénművek Zrt. elnök-vezérigazgatója kifejtette: Magyarország az EU szántóföldi területének 4,16, a műtrágyapiacnak azonban csak 2,25 százalékát teszi ki. Amellett, hogy az Európai Unió 27 országában 26 százalékkal csökkent az NPK-műtrágya használata, ennek a visszaesésnek a mértéke Magyarországon még nagyobb volt.

200 kiló kellene hektáronként?

A műtrágya felhasználása a 2023-24-es szezonban 51 százalékkal csökkent az EU 27-hez viszonyítva, miután a korábbi években már jelentős mérséklődés következett be. Bige László kijelentette:

Nem kell csodálkozni azon, hogy a termésátlagok ilyen alacsonyak, és nem kell a csapadékra hivatkozni. A víz nagyban befolyásolja ezt, de nem ilyen mértékben.

Bige László hektáronként 200 kilogramm nitrogén-műtrágya felhasználását javasolta. Míg az 1980-as években hektáronként még 220 kilogramm műtrágyát használtak fel Magyarországon, addig az utóbbi szezonban már csak 60 kilogrammot. Mindez a főbb versenytársakhoz viszonyított egy hektárra jutó termésátlagokban is tükröződik, a legtöbb fontos termény esetében javítható lenne idehaza a hektáronkénti hozam.

Ez következik a műtrágyafelhasználás mennyiségéből is.

A legolcsóbb lehet a legdrágább kiadás

A vezérigazgató több szót ejtett az általa kifogásoltnak tartott műtrágyatípusokról is, elsősorban a karbamid hátrányait emelve ki. Mint megjegyezte:

A karbamid nitrogénben a leggazdagabb, már a gyártásánál a legkörnyezetszennyezőbb műtrágya.

Egy tonna karbamid 267 ammóniából és 733 kilogramm szén-dioxidból áll, mindkettő gáz, nedvesség és hő hatására mindkettő kipárolog a talajból, a szén-dioxid különösen gyorsan. Ez 20-40 százalék is lehet, a legolcsóbb molekulából így lesz a legdrágább.

Korábban az inhibitorok segítségével próbálták visszafogni a szivárgást, de ez nem vált be, hiszen az inhibitor szennyezi a talajt és gátolja a csírázást. Ennek ellenére az elmúlt évtizedekben sok karbamid-üzem épült, főleg a posztszovjet térségben, az arab országokban és Afrikában. Ennek oka, hogy az érintett térségek, ha nem tudtak LNG-üzemeket építeni, akkor a legegyszerűbben így lehetett feldolgozni a földgázt. A gyártása is egyszerű és aránylag olcsó technológiával lehetséges. Mint fogalmazott:

A karbamidüzem a műtrágyaipar Trabantja.

Az ammónium-nitrát Európa nagy részében már tiltott, tulajdonképpen „ipari robbanószer”, amely lassan, de biztosan elsavanyítja a talajokat. Mindezek miatt Bige László azt javasolta az agrárium szereplőinek, hogy a minőségi típusokra fókuszáljanak. Mint fogalmazott:

A műtrágya túl drága ahhoz, hogy rossz minőséget vásároljanak.

A három napon át tartó programon a Magro.hu csapata is részt vett, több szakmai beszélgetést követtünk figyelemmel. Érdemes figyelni az agrárhíreket a további, a témákhoz kapcsolódó tartalmakért!