Sok a különbség az egyes tejhelyettesítő növényi italok termesztésében

A növényi italok minden környezeti mutatóban (víz- és földhasználat, üvegházgáz kibocsátások) jobban teljesítenek, mint a tehéntej. Ám ez nem jelenti azt, hogy teljesen mentesek volnának a környezeti terheléstől. A szállításból eredő kibocsátásokon kívül a rizs- és mandulaitalnak magas a vízlábnyoma, az utóbbinál használt permetezőszerek pedig ártalmasak a méhekre. Általánosan elmondható, hogy termőföld-szükségletet tekintve jellemzően a tehéntej megtermeléséhez szükséges föld tizede elegendő volna a növényi italok előállításához. 

A Másfélfok írta meg, hogy ugyan trendszerűen nő a kereslet ezen termékek iránt itthon is, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen készített felméréséből kiderül, hogy a terjedésük legfőbb hazai akadálya a magas ár és az alacsonyabb élvezeti érték az állati eredetű termékekhez képest. Bár egyre fontosabbak a környezeti szempontok a vásárlás során, a fogyasztók inkább egészségügyi és állatjóléti okokból döntenek mellettük. Csupán a megkérdezettek 10%-a mondta, hogy vegán étrend miatt keresi ezeket a tejhelyettesítőket, azaz látszik, hogy a fő célközönség a növényi eredetű helyettesítő termékek iránt általában nyitott fogyasztók - írták.

Kertész István folyamattervező élelmiszermérnök, az élelmiszertudományok doktora (PhD), a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (korábban Szent István Egyetem) Élelmiszertudományi Karának egyetemi tanársegédje írta meg, hogy napjainkban egyre népszerűbbé válik a növényi eredetű élelmiszerek fogyasztása. Ez főként egészségügyi és részben környezettudatossági okokra vezethető vissza. Az egyik ilyen termék a vegán tej vagy más néven növényi tej, valamint a növényi eredetű tejtermék-imitációk, úgy mint növényi joghurt vagy növényi sajt.

Bár a hazai szabályozás nem engedi tejként vagy joghurtként forgalmazni, a fogyasztók főként ezek alternatívájaként választják őket. Ygy a köznyelvben is csak mint „mandulatej” vagy „vegán sajt” terjedtek el. A szerző a cikkben arra kereste a választ, hogy környezet szempontjából ezen termékek választása milyen hatással bír. A nemzetközi eredményeket kiegészítették a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Élelmiszermérnöki képzésén, az Alkalmazott Informatika kurzusának keretei között megvalósított saját hazai felméréssel.

Általában nem azért választanak növényi italt, mert vegánok akarnak lenni

Több, az utóbbi időben napvilágot látott felmérés mutat rá, hogy ma már nem csak a speciális táplálkozási szokások kielégítésére, hanem a környezetvédelmi okokat szem előtt tartva vásárolnak növényi eredetű termékeket az emberek. 

Sokáig az egyik fő ok a növényi italok preferálásában a laktóz-érzékenység volt, ám ez változni látszik. Az állatjóléti és a környezetvédelmi szempontok is egyre inkább közrejátszanak a növényi tejhelyettesítők választásában.

Szöllősi Réka élelmiszeripari tanácsadó szerint hazánkban még nem igazán elterjedt a növényi alapú táplálkozás, aminek fő akadálya a hús- és tejtermékek élvezeti értéke. Ezzel szemben a

megkérdezettek ötöde mérsékelné a húsfogyasztását etikai, és szintén ötöde környezetvédelmi okokból, és mindössze 5-9% az, aki csak anyagi okokból tenne így.

A fenti adatok azt mutatják, hogy javul a nyitottság az alacsonyabb állatitermék-fogyasztásra, és azok növényi alapú termékkel való helyettesítésére. A lassú változás (a nyitottság hiányán kívül) három fő okra vezethető vissza:

• magas ár,
• alacsony élvezeti érték,
• nem elegendő kínálat.

Ez egyértelműen kiolvasható a Smart Protein projekt által készített reprezentatív kérdőívből, melyben 10 Európai Unió tagország 7590 lakosának véleményét elemezték. Bár ebben a felmérésben Magyarország nem vett részt, a MATE élelmiszermérnök szakos hallgatói hasonló eredményre jutottak nem reprezentatív felmérésükben.

A tejhelyettesítőket nem fogyasztó válaszadók közel fele a magas árat és az alacsony élvezeti értéket is megjelölte indokként.

További érdekes, más felmérésekkel való egyezés, hogy csupán a válaszadók 10%-a indokolta a növényi italok fogyasztását vegán étrend követésével. Tehát a fő célközönsége ezen termékeknek nem a kizárólag növényi termékeket fogyasztó, hanem a nem állati eredetű helyettesítő termékek iránt általában nyitott fogyasztók. A következetesen minden felmérésből és tanulmányból kiolvasható aggályok azonban a jövőben egyre kevésbé lesznek megalapozottak.

Egyre több tejtermék helyettesítőt fogyasztunk

Az élelmiszervilág.hu által publikált másik összefoglaló a Smart Protein projekt 2018-2020. európai piaci felmérését értelmezi. Bár Magyarország ebben az Európai uniós felmérésben sem szerepelt, jól látható, hogy kínálatban, eladások számában és az árakban is kedvező változások figyelhetők meg (a jelenlegi infláció hatását figyelembe nem véve), amint az hazánkban is tapasztalható, a legnépszerűbb termékkategória pedig a növényi italok piaca - írták.

Keresletnövekedés és árcsökkenés

Ezek a legtöbb esetben nagyobb növekedést mutatnak az eladott volument illetően, mint az eladások értékében, tehát egy általános csökkenés figyelhető meg az árakban, miközben az esetek többségében kétszámjegyű növekedés tapasztalható mindkét mutatószámban. Hozzá kell tenni, hogy az utóbbi öt évben a megtermelt tehéntej mennyisége is néhány százalékos növekedést mutat a legtöbb uniós országban.

A lényeges kérdés azonban, hogy milyen hatást gyakorol ez a változás a környezetre, hiszen a táplálkozási és élelmiszervásárlási szokásaink a legjelentősebb befolyásoló tényezők között vannak ebben a kérdésben.

Környezeti terhelés: mind jobb, mint a tehéntej, de vannak hátrányok

A növényi italok környezeti hatásának vizsgálatakor a három legfontosabb szempont:

• a vízigény,
• a földszükséglet és
• az üvegházhatású-gázkibocsátások.

Természetesen a szállítmányozás környezetterhelése sem elhanyagolható, azonban az alacsony mértékű hazai tejalternatíva-termelés miatt a tehéntej ebben verhetetlen (egyelőre). A vegán italoknál ezen szempontok különbözhetnek attól függően, hogy az ital milyen növényből készül. A legismertebb növényi alapanyagok a mandula, szója, rizs, zab, kókusz, de ezek mellett számos egyéb növényi alapú itallal találkozhatunk a boltok polcain. Az Oxfordi Egyetem tanulmányának számításai szerint

Az adatok közötti különbség mértéke természetesen attól is függ, hogy milyen növényi italt vizsgálunk - írta a szerző. A tanulmány egységnyi növényi, illetve tehéntej előállításához szükséges víz- és talajszükségletet, valamint az előállítás során kibocsátott üvegházhatású gázokat hasonlítja össze.

Több összehasonlításban előnyösebbek a tejhelyettesítő növényi italok, mint a tehéntej

Az utóbbit megvizsgálva a növény italok közül még a rizsitalhoz tartozó legmagasabb karbonlábnyom mértéke is kevesebb, mint fele a tehéntejéhez képest.

A szerző szerint itt meg kell jegyezni, hogy nagyobb arányban a növények leszedése után történő feldolgozás során keletkeznek ezek a gázok. Azonban épp a rizs esetén a termesztés szükséges velejárójaként termelik a baktériumok a keletkező metánt.

Bár a vízszükséglet tekintetében a legtöbb növényi ital előállítása során felhasznált víz mennyisége igen magas, de még így is a fele, mint amit a tehéntej előállítása igényel. Kivételt képez ez alól a legnépszerűbb tejalternatíva,

a mandulaital, amelynek vízigénye sok esetben többszöröse a tehéntejének, de átlagosan is azzal összehasonlítható mértékű.

Vízfelhasználás az egyes termékek előállítása során. A tehéntej itt is első (több mint 600 liter víz szükséges 1 liter tehéntej előállításához), de a mandula és a rizs vízigénye sem elhanyagolható. (Poore&Nemecek 2018 nyomán) A szerző, Kertész István ábrája.

Hátrányok és károk

Mindezen felül jelentős a méhek számára káros permetezőszer-igénye, továbbá a Föld mandulatermelésének nagyjából 80%-a Kaliforniából származik. Így a szállítás során keletkező üvegházgáz kibocsátás is megfontolandó (a Magyarországon forgalomba kerülő mandulaitalhoz felhasznált alapanyag eredetéről nincs elérhető statisztika).

A kókusz alapú tejhelyettesítők (és más kókusz alapú termékek) értelemszerűen szintén rendelkeznek ezzel a hátránnyal, ezenfelül a gazdaságos termelést megalapozó erdőirtások a biodiverzitást erősen megtépázzák és növelik kibocsátásokat (hasonlatosan a pálmaolaj- és avokádó-előállításhoz).

Az egyes termékek jellemző földszükséglete. A tehéntej előállításának földszükséglete sokszorosa bármelyik növényi italhoz képest. (Poore&Nemecek 2018 nyomán) A szerző, Kertész István ábrája.

Melyik növényi italt érdemes fogyasztani?

A legkiegyensúlyozottabb alternatíva ezek alapján a szójaital, amelynek nem hanyagolható el az állati eredetű termékekhez hasonlatos aminosav-összetétele, tehát alapvetően jobb tápértékkel rendelkezik a legtöbb tejalternatívánál. Nagy mennyiségben fogyasztva jelentős az antinutritív (emészthetőséget rontó) összetevők és hormonhatású fitoösztrogének bevitele - írták.

Bár az eddig megjelent tanulmányok egymásnak ellentmondó eredményekről számolnak be, a bizonytalanok és egészségtudatosságra törekvők számára megfelelő alternatíva a zabital. A zabital esetén a vásárlás helyéhez közel megtermelt termékről van szó (az itthon legnépszerűbbek esetében Franciaország, Ausztria és Németország), amely alacsony víz- és termőföldigényű, alacsony üvegházgáz-kibocsátású, eutrofizációs hatása és általánosságban műtrágyaigénye is alacsony, a teljes ökológiai lábnyom átfogó vizsgálata alapján alig marad el a szójaitaltól.

Szerző:

Kertész István, folyamattervező élelmiszermérnök, az élelmiszertudományok doktora (PhD). A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (korábban Szent István Egyetem) Élelmiszertudományi Karának egyetemi tanársegédje. A cikk megírásában közreműködött Bilik Petra és Kárász Luca, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Élelmiszertudományi és Technológiai Intézetének elsőéves élelmiszermérnök hallgatója.