Sok a kukorica, alacsony az ára

Több időt kaptak az AKG és az ÖKO támogatásokra pályázók. 3 millió tonnával kevesebb gabona termett idén hazánkban, mint tavaly. A kukorica a csökkenés legfőbb okozója. Miközben a betakarítási munkálatok befejeződtek, szorgalmas tudósok egy új, az eddigieknél magasabb biomasszahozamú energiafűz fajtát nemesítettek ki. További jó hír, hogy ezen túl is lehet otthon pálinkát főzni! Jöjjenek a hét legfontosabb agrárhírei!

Jó híreket kaptak a gazdák, akik érintettek az AKG és az ÖKO támogatásokban. Az illetékes hatóság ugyanis meghosszabbította a pályázat benyújtásának december 7-ig szóló határidejét, az új határidő 2015. december 31-e lett. A határidő meghosszabbításának oka a nagyszámú érdeklődő, valamint az, hogy a pályázati felhívások előírásai idő közben megváltoztak. A módosított előírásokról a falugazdászok adnak kielégítő tájékoztatást az érdeklődőknek, valamint a www.szechenyi2020.hu weboldalon is lehet tájékozódni az üggyel kapcsolatban.

Meghosszabbították az AKG és az ÖKO támogatások beadásának határidejét! (Fotó: okotudat.hu)

Idén mintegy 13,5 millió tonna gabona termett hazánkban a Földművelésügyi Minisztérium adatai szerint. Ez azt jelenti, hogy a tavalyi 16,3 millió tonnás rekordot nem sikerült megdönteni, de így is szép mennyiség kerülhetett be a tárolókba. Az összes kukoricatermés 99 százaléka már a raktárakban van, ami mintegy 6,4 millió tonnát jelent. A kukorica jelentősen befolyásolta az idei gabonatermés-csökkenését, ugyanis kukoricából lényegesen kevesebb termett idén, mint tavaly. A kevesebb kukorica nem lesz hatással a hazai ellátottságra, az biztosítva van. Más a helyzet az exporttal, mivel arra kevesebb jut idén. A termésátlag országosan mintegy 5,7 tonna volt hektáronként, ám a termésmennyiség nagy eltéréseket mutatott területenként. A Dunántúlon több, az ország keleti és északi területein kevesebb termett. Magas volt a termésátlag Tolna megyében, hektáronként 7,4 tonna, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében egy hektárról átlagosan csak 3,4 tonnát takarítottak be. Napraforgóból az idén - 99 százalékos betakarítási állapotnál - 1,565 millió tonna volt a termés, ami mintegy 2,5 százalékkal marad el a múlt évi mennyiségtől. Szójából országosan mintegy 142,6 ezer tonnát takarítottak be, ami igen kedvező.

Itthon ugyan lényegesen kevesebb lett idén a kukorica, a világban viszont nem sokkal maradt el a tavalyi termésmennyiségtől a kukorica várható össztermése. Ennek hatására komoly készletek kezdtek felhalmozódni a raktárakban, ami miatt az árak csökkenő pályán mozognak. A világpiacon 2012 óta csaknem felére esett a gabonafélék, köztük a kukorica ára is, amely a 47. héten a chicagói árutőzsdén 148 USD/tonna áron állt meg. A hazai árak is hasonló tendenciát mutatnak annyi különbséggel, hogy lényegesen enyhébb ütemben csökkennek az árak. A Magro.hu piactéren is megfigyelhető az árak csökkenése, jelenleg vizesen 40-41 ezer forintba, míg tisztítottan és szárazon 43-49 ezer forintba kerül a termény tonnája. A közeljövőben sem várható áremelkedés, sőt, további csökkenés valószínű, így aki teheti, betárolja a terményét és türelmesen vár a kereskedéssel.

Miközben mindenki a szántóföldekre figyel, érdemes egy pillantást vetni a hazai mezőgazdasági kutatók munkájára is. Történt ugyanis, hogy az eddigieknél nagyobb biomasszahozamú energiafűzfajtát nemesített ki két agrárcég az MTA-val közösen. A kísérlet keretében több fűz genotípus bevonásával kísérleti telepeket hoztak létre. Majd nagyparcellás területen értékelték azokat a technológiákat, amelyeket a partnerek a biomasszahozam befolyásolására javasoltak. Többek közt a termőhelyi adottságokhoz alkalmazkodó komposztkeveréket és talajerő-visszapótlási rendszert dolgoztak ki. E mellett üvegházi feltételek között vizsgáltak olyan serkentő anyagokat, amelyekkel hozamnövekedés érhető el a dugványok telepítés előtti kezelésével. Nem utolsó sorban kidolgoztak továbbá egy poliploidizációs technológiát, amellyel megtöbbszörözhető a fafajok kromoszómaszáma; ezáltal jelentősen növelhető az energianövény növekedése és a biomasszahozam.

A földekről evezzünk át kicsit a vizekre. Hazánkban az éves halfogyasztás 5,2 kilogramm/fő, ami az egyötöde az uniós átlagnak. A magyarok 8,2 százaléka soha, közel 11,1 százaléka pedig évente csupán egyszer eszik halat vagy abból készült ételt – ők is rendszerint karácsony környékén. A heti rendszerességgel halat fogyasztók aránya 12,6 százalék, míg 31,6 százalékuk évente csak néhány alkalommal eszik halat. Az elszomorító adatok miatt kampány indul a hazai halfogyasztás népszerűsítése érdekében Kapj rá! címmel. A kampánysorozat célja, hogy 2020-ra jelentősen emelkedjen Magyarország egy főre jutó éves halfogyasztásának aránya.

Ha a hal nem is népszerű hazánkban, a pálinka annál inkább! Az otthoni pálinkafőzéssel foglalkozó gazdákat érintő hír látott napvilágot a héten. Eszerint továbbra is lehet otthon pálinkát főzni, csak a háttér változik kicsit. Bevezetik ugyanis a párlat-adójegyet. Egy adójegy 700 forintba kerül, és évente minimum 5, maximum 86 darab vásárolható belőle a vámhatóságtól. Egy párlat-adójegy egy liter párlat előállítására jogosítja a magánfőzőt. Nem változik viszont, hogy a főzőberendezést továbbra is regisztrálni kell a helyi önkormányzatnál. Szükséges azokat a nyilatkozatokat is megtennie a magánfőzőnek, amik a magánfőzésnek való megfelelést támasztják alá. Ilyen például, hogy a magánfőző gyümölcstermesztőnek minősül, és saját alapanyagból állítja elő a párlatot. További kedvező változás, hogy a bérfőzde a bérfőzés utáni, a fennálló fizetési kötelezettségét a vámhatóság számára az átutalás mellett csekken is teljesítheti. Továbbá a bérfőzdék adófizetési összeghatára is változik kétezer forintról 500 ezer forintra nő, miközben a jövedéki biztosíték összeghatára 200 ezer forint marad.

Agrárhír-összefoglalónk az MTI cikkei és a Magro.hu piaci elemzése alapján készült el!