Sok változás várható az EU mezőgazdaságában 2020-ban

Az Európai Bizottság egy sor új jogalkotási javaslaton dolgozik 2020 első félévében, amelyek a tervek szerint az Európai Parlament elé kerülnek. Terítéken az éghajlatváltozással kapcsolatos teendők, Közös Agrárpolitika, mesterséges intelligencia, az új kereskedelmi szerződések, a Brexit és a horvát elnökség.

Az EU hosszú távú költségvetése

A NAK anyaga szerint idén folytatódnak a 2021–2027-es időszakra vonatkozó uniós költségvetésről szóló tárgyalások. Az Európai Parlament több pénzt fordítana az éghajlatváltozás elleni küzdelemre, az innováció fellendítésére és a határok védelmére.A Közös Agrárpolitika összegének meghatározása és elosztása is ezek mentén alakul.

Digitális szolgáltatások

Az Európai Bizottság várhatóan javaslatot tesz a digitális szolgáltatásokról, valamint a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályra. Ez utóbbinak tisztáznia kell a jogi kérdéseket, és egyúttal hozzá kell járulnia az ezzel foglalkozó európai vállalatok beruházásainak fellendítéséhez. A Parlament vizsgálni fogja többek között azt is, hogy az alkalmazott algoritmus miatt elfogultak lehetnek-e az automatizált döntéshozatali rendszerek.

Az éghajlatváltozással kapcsolatos vészhelyzet

Az éghajlatváltozással kapcsolatos vészhelyzet kezelése az EU egyik legfontosabb célja. Az Európai Bizottság egy olyan Európai Zöld Megállapodáson dolgozik, amelynek célja, hogy az EU 2050-ig klímasemlegessé váljon. Több javaslat várható a fenntartható élelmiszerekre, a tartósabb termékekre, a növényvédő szerekre, a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2030-ig szóló stratégiára, valamint a légi közlekedésből és a hajózásból származó káros kibocsátások csökkentését célzó tervekre vonatkozóan.

Kereskedelmi szerződések

A Parlament a Vietnámmal kötendő kereskedelmi és beruházási megállapodásokról fog szavazni, amelyekkel megszűnne a vámok 99 százaléka. Továbbá az EU más országokkal, többek között Ausztráliával, Új-Zélanddal, Chilével, Indonéziával, a Fülöp-szigetekkel, Marokkóval és Tunéziával is folytatja az új megállapodások megkötésére irányuló munkát. A Kínával kötendő beruházási megállapodásról szóló tárgyalások ugyancsak folyamatban vannak.

Bővítés

Tovább folytatódnak a tárgyalások azokkal az országokkal, amelyek csatlakozni kívánnak az EU-hoz. A Parlament sürgeti a Bizottságot, hogy kezdjen csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával, mivel ezen országok teljesítik a követelményeket. A képviselők a nyugat-balkáni országok csatlakozási kilátásait is megvitatják majd.

Brexit

Az Egyesült Királyság a jelenlegi állás szerint 2020. január 31-én lép ki az Európai Unióból. A kilépésről rendelkező megállapodás jóváhagyása után a következő lépés a jövőbeli kapcsolatokról szóló megállapodás megtárgyalása. Ez olyan kérdésekre is kiterjed majd, mint a kereskedelem és a környezetvédelem, érintett az EU mezőgazdasága is.

A horvát elnökség

Idén január 1-től Horvátország kormánya a 2013-as uniós csatlakozása óta először vette át az Európai Unió soros elnökségét. Az elnöki tisztet betöltő tagállamok hármas csoportokban, úgynevezett elnökségi triókban szorosan együttműködnek egymással. A trió tagjai hosszú távú célokat jelölnek ki és közös programot készítenek, amelyben meghatározzák azokat a területeket és lényeges kérdéseket, amelyekre kitüntetett figyelmet fordítanak a 18 hónapos időszak során. A közös program alapján a három ország mindegyike elkészíti részletes féléves tervét. A jelenlegi triót a román, a finn és a horvát elnökség alkotja. Horvátország az elnökséget Németországnak adja majd tovább 2020 júliusában. A horvát kormány még tavaly december végén véglegesítette az „Erős Európa egy kihívásokkal teli világban" mottójú programját, amelyben az unió kiegyensúlyozott, fenntartható és inkluzív növekedésének szorgalmazását tűzte ki célul.