Általában a kidobás a sörélesztő sorsa, de néha fehérje- és tápanyagforrásként az állattenyésztés takarmányához adják. Az amerikai Mezőgazdasági Kutatószolgálat (ARS), valamint a Warren Wilson College és az Asheville Sustainability Research tudóscsoportja szerint az elhasznált sörélesztő segíthet a szarvasmarhák metántermelésének csökkentésében is.

Michael Flythe, az ARS takarmány-állattenyésztési kutatócsoportjának kutatási vezetője elmagyarázza, hogy mit fedezett fel a kutatásuk, és hogyan alkalmazhatja azt a szarvasmarhaipar a gyakorlatban.

Az olyan új lehetőségek iránti igény, amelyek úgy viselkednek, mint az antibiotikumok, anélkül, hogy antibiotikumok lennének, megnyitotta az utat a Flythe-hoz hasonló kutatók számára a növényi vegyületek felfedezéséhez. Az egyik ilyen növényi vegyület a maradék sörélesztő. (Fotó: Pixabay)

Üvegházhatású gázok kibocsátása

Az Egyesült Államokban a mezőgazdaság az üvegházhatású gázok kibocsátásának 11%-áért felelős. Ennek negyedlvel a kérődzők járulnak hozzá. A kutatók úgy vélik, hogy az erjesztés optimalizálásával a növekedés és a tejtermelés megóvható – sőt elősegíthető –, a környezetre gyakorolt hatás pedig minimalizálható. Ennek egyik módja a múltban az ionofór antibiotikumok, például a monenzin alkalmazása volt.

„Ezek klinikailag nem igazán relevánsak, így nem sok alkalmazásuk van a humán gyógyászatban, ezért jó jelöltek” – magyarázza Flythe.

Míg a monenzin a növekedés elősegítésére szolgált azáltal, hogy jobb hozzáférést biztosított a tápanyagokhoz. Ez viszont növelte a takarmányhatékonyságot, a bendőben gátolt bizonyos mikrobákat is. E baktériumok némelyike fontos szerepet játszik, különösen a magas takarmánytartalmú takarmányokban, ahol a szarvasmarhák nem rendelkeznek a cellulóz lebontásához szükséges enzimekkel.

Mások azonban nagyon pazarló folyamatokat végeznek. A metanogének például a szenet metánná alakítják, a „hiper-ammóniát termelő baktériumok”, más néven HAB-ok bontják le a fehérjéket és aminosavakat ammóniává, amely karbamiddá alakul, és nitrogén formájában a vizelettel távozik.

Antibiotikum-rezisztencia

A metán és az ammónia nemcsak a környezetre káros, de az állatot értékes aminosavaktól is megfosztja, pedig ezek a növekedéshez és a tejtermeléshez elengedhetetlenek. Az antibiotikumok túlzott használata azonban antibiotikum-rezisztenciához vezethet, ezért az Egyesült Államokban betiltották minden nem vényköteles antibiotikum használatát, ami azt jelenti, hogy a monenzin többé nem használható a növekedés elősegítésére vagy a bendőben lévő mikrobiális közösségek gátlására. A kutatók azóta más lehetőségek után kutatnak.

„Nem mindenki akart lemondani róla, mert a növekedés elősegítésének és a takarmányhatékonyságnak ez a módja még mindig nagyon jó ötlet” – mondja Flythe. „Az antibiotikumok használata viszont rossz.”

Növényi vegyületek

Az olyan új lehetőségek iránti igény, amelyek úgy viselkednek, mint az antibiotikumok, anélkül, hogy antibiotikumok lennének, megnyitotta az utat a Flythe-hoz hasonló kutatók számára a növényi vegyületek felfedezéséhez. Az egyik ilyen növényi vegyület a maradék sörélesztő. A sörfőzés során a Saccharomyces cerevisiae nevű élesztő felszívja a komlóból származó humulonokat, lupulonokat és más vegyületeket.

A humulonok és lupulonok jól működnek antimikrobiális szerként, mivel ugyanolyan mikroorganizmusokat pusztítanak el, mint a monenzin. További előnyük, hogy nem mérgezőek. Flythe ki tudta mutatni, hogy a lupulon megakadályozza a HAB-ok szaporodását, és ezáltal az ammónia termelődését a kérődzőkben, de a probléma az volt, hogy a komló drága.

„Soha nem volt költséghatékony a szarvasmarháknak adni, ezért végül más dolgok felé fordultam” – mondja Flythe.

Az elhasznált sörélesztő potenciálja

Évekkel később Flythe kapott egy hívást Rusty Bryant,től, egy nyugdíjas vegyésztől és kutatásfejlesztési tanácsadótól az észak-karolinai Asheville Sustainability Research-től, amely régió a kézműves sörfőzdéiről ismert. Bryant azt kereste, hogyan lehetne a sörélesztőt élelmiszeripari termékekbe beépíteni. De bár magas a fehérjetartalma, kesernyés ízt adott az általa készített pékáruknak.

Bryant meg akarta érteni, mi áll a keserű íz hátterében, ezért elküldte a kiégett sörélesztőt értékelésre. Ekkor vette észre a komlóból származó alfa- és béta-savak magas koncentrációját. Kíváncsiságból beleásta magát a szakirodalomba, és rábukkant Flythe régebbi munkájára, és gyorsan rájött, hogy a komló helyett a kiégett sörélesztő felhasználásával gátolni lehet a bendőben a hulladéktermelő folyamatokat végző baktériumok termelődését.

Az ötlet jól hangzott, de Flythe-nek és Bryantnek laboratóriumban kellett tesztelnie hipotézisét. Ehhez egy helyi sörfőzde 6 különböző típusú söréhez használt elhasznált sörélesztőből vettek mintákat, és olyan lombikokhoz adták őket, amelyekben élő metanogén vagy HAB-kultúrák voltak.

Megfigyelték, hogy közvetlen összefüggés van a komlóvegyületek koncentrációja a használt élesztőben és a keletkező gáz mennyisége között, mivel a komlóból származó vegyületek mind a metanogének, mind a HAB termelését gátolták. A kiégett sörélesztő átlagosan 25%-kal fékezte a mikrobák metántermelését, ez a szám elég közel áll a monenzin hatékonyságához. Ráadásul az elhasznált sörélesztő nem mérgező, és jó fehérjeforrás.

Elég sörélesztő keletkezett

Amint a megoldások piacra kerülnek, rengeteg elhasznált sörélesztő áll majd rendelkezésükre. Egy becslés szerint a sörfőzési folyamat során 10 000 hektoliter kész sörre 15-18 tonna elhasznált sörélesztő keletkezik. Egy másik tanulmány szerint csak az Európai Unióban a sörfőzők évente 1 millió tonna elhasznált sörélesztőt termelnek.

Ahhoz azonban, hogy állati takarmány-adalékanyagként használják fel, feldolgozásra lenne szükség.

„Úgy gondolom, hogy a sörfőzdéknek valóban melléktermékként kell gondolniuk a hulladékárukra” – mondja Flythe. „Vannak olyan mérnöki kihívások, amelyeket szerintem a folyamatmérnököknek kell megoldaniuk azzal kapcsolatban, hogy a sörfőzdék hogyan fogják ezt online üzembe helyezni.”

„Azért vagyok ott, hogy támogassam őket, ahogyan az USDA ARS más munkatársai is” – zárja az egyedülálló megoldás ismertetését.

(Forrás: allaboutfeed.net)

Megosztás

További híreink

Nyuszt vagy menyét? Segítünk, hogy megkülönböztesse őket!

2024.11.21.

A nyusztok, ezek az apró, fürge és rejtőzködő ragadozók, gyakran felkeltik az emberek érdeklődését. Legyen szó arról, hogy hol élnek, mit esznek, vagy hogyan különböztethetők meg más menyétféléktől, sok izgalmas kérdés merül fel velük kapcsolatban. Az alábbi cikk a nyuszttal kapcsolatos leggyakoribb kérdésekre válaszol.

Dámbikák élet-halál harca videóval

2024.11.21.

Látványos mentőakciót hajtottak végre a Lábodi Vadászerdészet hivatásos vadászai, amikor szétválasztottak két, agancsuknál összeakadt dámbikát.

Hogyan hat az őszi szárazság és a novemberi hideg az őszi vetésekre?

2024.11.21.

A hét elején jelentős csapadék érkezett az ország nagy részére, ami enyhítette a talaj kiszáradását, különösen az őszi vetések számára létfontosságú felső rétegekben. Az előttünk álló napokban északon havazás, délen változékonyabb idő várható, majd hétvégétől szárazabb, naposabb idő jön, amely éjszakai fagyokkal és nappali enyheséggel jár.

Magyarországon is sok vállalkozást érint az új globális minimumadó

2024.11.21.

A nagy méretű multinacionális cégcsoportok életére és adózására jelentősen hat a globális minimumadó szabályainak a bevezetése

December 2-ig nyújthatók be a kárenyhítő támogatási kérelmek

2024.11.21.

A gazdálkodók 2024. december 2-ig nyújthatják be kárenyhítő támogatási kérelmüket. A határidő azért módosult, mert 2024. november 30. munkaszüneti napra esik.

Több, mint 10 milliárd forintot fizettek ki a Napenergia plusz programban

2024.11.21.

Az Energiaügyi Minisztérium szerint mintegy 4000 pályázónak már több mint 10 milliárd forintot utaltak át a modern napelemes rendszerek telepítéséhez

Partnerhírek
Partner

Baromfi Mintatelep és Látogatóközpont: az Agrofeed új mérföldköve a fenntartható állattenyésztésben

2024.11.19.

Az Agrofeed Kft. nagy hangsúlyt fektet olyan mintatelepek létrehozására, amelyeken az elvégzett etetési tesztek tapasztalatai alapján hatékonyabb takarmányt tud a partnerei számára ajánlani.

Partner

Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez

2024.11.07.

Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat

Magro.hu Piactér

Több mint 3.100 hirdetés 91 kategóriában!

Megnézem a hirdetéseket
Hirdetésfeladás