Általában a kidobás a sörélesztő sorsa, de néha fehérje- és tápanyagforrásként az állattenyésztés takarmányához adják. Az amerikai Mezőgazdasági Kutatószolgálat (ARS), valamint a Warren Wilson College és az Asheville Sustainability Research tudóscsoportja szerint az elhasznált sörélesztő segíthet a szarvasmarhák metántermelésének csökkentésében is.

Michael Flythe, az ARS takarmány-állattenyésztési kutatócsoportjának kutatási vezetője elmagyarázza, hogy mit fedezett fel a kutatásuk, és hogyan alkalmazhatja azt a szarvasmarhaipar a gyakorlatban.

Az olyan új lehetőségek iránti igény, amelyek úgy viselkednek, mint az antibiotikumok, anélkül, hogy antibiotikumok lennének, megnyitotta az utat a Flythe-hoz hasonló kutatók számára a növényi vegyületek felfedezéséhez. Az egyik ilyen növényi vegyület a maradék sörélesztő. (Fotó: Pixabay)

Üvegházhatású gázok kibocsátása

Az Egyesült Államokban a mezőgazdaság az üvegházhatású gázok kibocsátásának 11%-áért felelős. Ennek negyedlvel a kérődzők járulnak hozzá. A kutatók úgy vélik, hogy az erjesztés optimalizálásával a növekedés és a tejtermelés megóvható – sőt elősegíthető –, a környezetre gyakorolt hatás pedig minimalizálható. Ennek egyik módja a múltban az ionofór antibiotikumok, például a monenzin alkalmazása volt.

„Ezek klinikailag nem igazán relevánsak, így nem sok alkalmazásuk van a humán gyógyászatban, ezért jó jelöltek” – magyarázza Flythe.

Míg a monenzin a növekedés elősegítésére szolgált azáltal, hogy jobb hozzáférést biztosított a tápanyagokhoz. Ez viszont növelte a takarmányhatékonyságot, a bendőben gátolt bizonyos mikrobákat is. E baktériumok némelyike fontos szerepet játszik, különösen a magas takarmánytartalmú takarmányokban, ahol a szarvasmarhák nem rendelkeznek a cellulóz lebontásához szükséges enzimekkel.

Mások azonban nagyon pazarló folyamatokat végeznek. A metanogének például a szenet metánná alakítják, a „hiper-ammóniát termelő baktériumok”, más néven HAB-ok bontják le a fehérjéket és aminosavakat ammóniává, amely karbamiddá alakul, és nitrogén formájában a vizelettel távozik.

Antibiotikum-rezisztencia

A metán és az ammónia nemcsak a környezetre káros, de az állatot értékes aminosavaktól is megfosztja, pedig ezek a növekedéshez és a tejtermeléshez elengedhetetlenek. Az antibiotikumok túlzott használata azonban antibiotikum-rezisztenciához vezethet, ezért az Egyesült Államokban betiltották minden nem vényköteles antibiotikum használatát, ami azt jelenti, hogy a monenzin többé nem használható a növekedés elősegítésére vagy a bendőben lévő mikrobiális közösségek gátlására. A kutatók azóta más lehetőségek után kutatnak.

„Nem mindenki akart lemondani róla, mert a növekedés elősegítésének és a takarmányhatékonyságnak ez a módja még mindig nagyon jó ötlet” – mondja Flythe. „Az antibiotikumok használata viszont rossz.”

Növényi vegyületek

Az olyan új lehetőségek iránti igény, amelyek úgy viselkednek, mint az antibiotikumok, anélkül, hogy antibiotikumok lennének, megnyitotta az utat a Flythe-hoz hasonló kutatók számára a növényi vegyületek felfedezéséhez. Az egyik ilyen növényi vegyület a maradék sörélesztő. A sörfőzés során a Saccharomyces cerevisiae nevű élesztő felszívja a komlóból származó humulonokat, lupulonokat és más vegyületeket.

A humulonok és lupulonok jól működnek antimikrobiális szerként, mivel ugyanolyan mikroorganizmusokat pusztítanak el, mint a monenzin. További előnyük, hogy nem mérgezőek. Flythe ki tudta mutatni, hogy a lupulon megakadályozza a HAB-ok szaporodását, és ezáltal az ammónia termelődését a kérődzőkben, de a probléma az volt, hogy a komló drága.

„Soha nem volt költséghatékony a szarvasmarháknak adni, ezért végül más dolgok felé fordultam” – mondja Flythe.

Az elhasznált sörélesztő potenciálja

Évekkel később Flythe kapott egy hívást Rusty Bryant,től, egy nyugdíjas vegyésztől és kutatásfejlesztési tanácsadótól az észak-karolinai Asheville Sustainability Research-től, amely régió a kézműves sörfőzdéiről ismert. Bryant azt kereste, hogyan lehetne a sörélesztőt élelmiszeripari termékekbe beépíteni. De bár magas a fehérjetartalma, kesernyés ízt adott az általa készített pékáruknak.

Bryant meg akarta érteni, mi áll a keserű íz hátterében, ezért elküldte a kiégett sörélesztőt értékelésre. Ekkor vette észre a komlóból származó alfa- és béta-savak magas koncentrációját. Kíváncsiságból beleásta magát a szakirodalomba, és rábukkant Flythe régebbi munkájára, és gyorsan rájött, hogy a komló helyett a kiégett sörélesztő felhasználásával gátolni lehet a bendőben a hulladéktermelő folyamatokat végző baktériumok termelődését.

Az ötlet jól hangzott, de Flythe-nek és Bryantnek laboratóriumban kellett tesztelnie hipotézisét. Ehhez egy helyi sörfőzde 6 különböző típusú söréhez használt elhasznált sörélesztőből vettek mintákat, és olyan lombikokhoz adták őket, amelyekben élő metanogén vagy HAB-kultúrák voltak.

Megfigyelték, hogy közvetlen összefüggés van a komlóvegyületek koncentrációja a használt élesztőben és a keletkező gáz mennyisége között, mivel a komlóból származó vegyületek mind a metanogének, mind a HAB termelését gátolták. A kiégett sörélesztő átlagosan 25%-kal fékezte a mikrobák metántermelését, ez a szám elég közel áll a monenzin hatékonyságához. Ráadásul az elhasznált sörélesztő nem mérgező, és jó fehérjeforrás.

Elég sörélesztő keletkezett

Amint a megoldások piacra kerülnek, rengeteg elhasznált sörélesztő áll majd rendelkezésükre. Egy becslés szerint a sörfőzési folyamat során 10 000 hektoliter kész sörre 15-18 tonna elhasznált sörélesztő keletkezik. Egy másik tanulmány szerint csak az Európai Unióban a sörfőzők évente 1 millió tonna elhasznált sörélesztőt termelnek.

Ahhoz azonban, hogy állati takarmány-adalékanyagként használják fel, feldolgozásra lenne szükség.

„Úgy gondolom, hogy a sörfőzdéknek valóban melléktermékként kell gondolniuk a hulladékárukra” – mondja Flythe. „Vannak olyan mérnöki kihívások, amelyeket szerintem a folyamatmérnököknek kell megoldaniuk azzal kapcsolatban, hogy a sörfőzdék hogyan fogják ezt online üzembe helyezni.”

„Azért vagyok ott, hogy támogassam őket, ahogyan az USDA ARS más munkatársai is” – zárja az egyedülálló megoldás ismertetését.

(Forrás: allaboutfeed.net)

Megosztás

További híreink

Magyarországon évente 21 milliárd forint vadkárigény keletkezik, változik a kezelése

2024.07.03.

Tavaly novemberben vetődött fel a Nemzeti Agrárkamarában először, hogy átveszik a vadkárigények teendőit a károsultaktól.

Megjött a tájékoztató a területi monitoring rendszer ellenőrzéseiről

2024.07.03.

A területi monitoring rendszer (TMR) a mezőgazdasági termelő által bejelentett területek vonatkozásában azonosítja a kérelemben bejelentettek és a műhold által észleltek eltéréseit.

Zajlik a szezon, itt az első nyári hónap gépes összefoglalója

2024.07.03.

A gépek témájához kapcsolódóan hoztunk híreket júniusból, hogy egy helyen összegyűjtve is böngészhetőek legyenek a tartalmak.

Már csak néhány napig lehet szavazni a 2024-es Év Szaktanácsadója címre

2024.07.02.

Az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara idén is keresi az Év Szaktanácsadóját. A cím odaítélésének első lépése a jelöléssel kezdődött.

Bővül a cseh és magyar szövetség: együttműködési megállapodást kötött az Agrofert és a Széchenyi István Egyetem

2024.07.02.

A Széchenyi István Egyetem stratégiai partnerségi együttműködési megállapodást kötött az Agrofert, a.s. vállalattal Csehország fővárosában, Prágában, a cégcsoport székhelyén.

Megnövelték a Gazdahitel költségvetését Romániában

2024.07.02.

Bővül a romániai Gazdahitel kerete: az eredetileg megszabott 815,5 millió lejről (65 milliárd 200 millió forint)  646 millió lejjel 1461,5 millió lejre, mintegy 116 milliárd 920 millió forintnyira nő a program költségvetése.

Partnerhírek
Partner

Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják

2024.07.01.

Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.

Partner

Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma

2024.07.01.

A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Hirdetésfeladás