Svédacél az agráriumban – miért jó acél könnyűszerkezetet választani?

2017 decemberében kezdődik a Magro.hu II. Kukorica és Búza Konferenciasorozata, ahol több szakember mutat be hasznos újdonságokat a témában. Köztük lesz Kotormán István, a Swedsteel-Metecno Kft. műszaki és fejlesztési vezetője is. A szakember előadásában az acél és az agrárium kapcsolódásáról fog beszélni. Kedvcsinálónak őt kérdeztük a témában. A konferenciáról a linkre kattintva tájékozódhat: https://www.magro.hu/konferencia/

Az acél, mint építési termék előnyös műszaki tulajdonságai az agráriumban, így a terménytárolásban is kiemelkedő szerepet kapnak. De pontosan melyek ezek? Mik az acél előnyei?

Az acél nagy szilárdságú, mégis jól alakítható, tartós építőanyag, amelyből könnyen szerelhető, fajlagosan kis súlyú termékek állíthatók elő. Ezek alkalmassá teszik arra, hogy az agrárterületen gabonatárolók, gépszínek és állattartó épületek tartószerkezetei, tetőfedő- és falburkolati elemei, bádogos szerkezetei kompletten készülhessenek belőle. A hagyományos betonozott vagy falazott kivitelezésnél a kötési és a száradási időt is figyelembe kell venni - ezért ezek nagyban függnek az időjárástól. Az acél anyagú épületszerkezetek - ezzel szemben - gyorsan szerelhető száraz technológiával, sokkal kevésbé függ az időjárási viszontagságoktól. Nedvesség bevitele nélkül, rövid építési idővel készül. Ezáltal rövidebb a megtérülési idő is. Vagy például a fával szemben további előnye, hogy az acél gombásodásra, égésre, nedvesedésre, vetemedésre nem hajlamos.

Kotormán istván okleveles építőmérnök, tartószerkezeti tervező, a könnyűszerkezetes acél termékek és épületrendszerek területén 20 év szakmai tapasztalattal rendelkezik. Előadásában az acél, mint építési termék előnyös műszaki tulajdonságait vizsgálja az agráriumban és a terménytárolásban.

Az acél, mint vasötvözet, rozsdásodásra, korrózióra hajlamos anyag, de vannak ez ellen már megfelelő műszaki megoldások. Például mi az egyik legtartósabb korrózió elleni védelmet nyújtó tűzihorganyzott felülettel látjuk el a gyártott könnyűszerkezetes elemeket.

Új építésnél az építtetők sokszor nem jól mérik fel a feladat komplexitását. Minél olcsóbban és minél gyorsabban szeretnének egy egyszerű csarnokot, de úgy gondolják, hogy mindez megvalósítható nagyobb szakértelem nélkül. A legtöbb probléma akkor jelentkezik, amikor nem kellő részletességgel tervezik meg az épületet, költség- és/vagy időmegtakarítási szándékból. Pláne, ha nem megfelelő anyagokból készül el. Ilyenkor menet közben jönnek a kisebb-nagyobb műszaki problémák, amelyek legtöbbször a végén jóval nagyobb költséggel és hosszabb idő alatt hozhatók helyre, mintha az elején körültekintően lett volna előkészítve a projekt.

II. Kukorica és Búza Konferenciasorozat, amely a 2 fő szántóföldi növényünk termesztéstechnológiai újdonságait mutatja be.

Azt javaslom, és erről az előadásban fogok bővebben beszélni, hogy már a legelején, a tervezéskor bízzanak meg hozzáértő, tapasztalt tervezőt, szakembert. Az ő dolga az, hogy az építtetői igényeket és a technológiát megértse, majd megfogalmazza azt az építőipari szakma nyelvén, „összerakja az épületet” és megfelelően dokumentálja azt. Az építési hatósági és műszaki követelmények figyelembe vételével megtervezi és megrajzolja az épületet. Ezután jövünk mi, a gyártó. A szakszerű előkészítés és tervezés után a lehető leggazdaságosabban és legtartósabban készítjük el a tervrajzon megálmodott épületet. Fontos, hogy a terv elkészülte után, az ajánlatok bekérésénél ne csak az ár alapján szülessen meg a döntés, hanem a kiértékelésnél szintén hallgassanak meg szakembert, az ár mellett a műszaki tartalmat, a termékminőséget, a gyártói támogatásokat is vegyék figyelembe.

Az előadásban szó lesz arról is, hogy nem kell a gazdáknak az ismeretlenben kutatniuk, mert a kapcsolatrendszerünket felhasználva jól bevált kivitelezőt javaslunk az összes szakaszra, a bennünket közvetlenül érintő magasépítési szakág mellett akár a földmunkára, az alapozásra, vagy a betonmunkákra is.

Nemrég szállítottunk egy hatalmas lekvárüzembe anyagokat, tartószerkezeti elemeket és burkolati elemeket. Aztán sertéstelepekhez és gabonatároló csarnokok is szép számban vittünk alkotóelemeket. A magtárakhoz például az egyik legnépszerűbb és gazdaságos termékünk a páramegkötő filcréteggel gyárilag bevont önhordó trapézlemez tetőfedés, amely így hatékonyan magában tartja a lemez alsó felületén bizonyos légköri viszonyok esetén elkerülhetetlenül kicsapódó kondenzációt, így az nem csepeg le a tárolt terményre. Nagyon változatos az acél mezőgazdasági felhasználása. Azonban nem mindig az egész épület készül acélból, például a sertéstelepeken a függőleges fal általában téglából vagy vasbetonból készül, és az arra kerülő nagy fesztávú tetőszerkezetet gyártjuk acélból. Ennek az az oka, hogy a híg sertéstrágya és annak nagy koncentrációjú párás környezete annyira agresszív, hogy még a tűzihorganyzott acélt is viszonylag rövid idő alatt megtámadja, károsítja. Ez is jól szemlélteti, hogy minden épület esetében a legoptimálisabb műszaki és gazdaságos megoldás a végcél.

Azért, mert az agrárterületre jellemző gazdaságos, tartós és gyorsan megtérülő épületek kulisszatitkairól fogok többet elárulni. Ez segít a gazdáknak, hogy műszakilag megfelelő tartós, minőségi épületekhez jussanak, és az előadás után ebben is tudnak majd gondolkodni.

Tudjon meg még többet az acél és az agrárium kapcsolódásáról, hatékony felhasználásáról! Ehhez jöjjön el a II. KUKORICA és BÚZA Konferenciasorozatra 2017. december 14-én a Kaposvári Egyetemre vagy 2018. január 18-án a Debreceni Egyetemre, ahol 19 eladó tart számol be a két főbb szántóföldi növényünk termesztéstechnológiai újdonságairól, és ad tanácsokat a korszerűbb és hatékonyabb termesztéshez.

https://www.magro.hu/konferencia/

Főtámogatók:

Szakmai partnereink:

Előadó partnereink: