A sárpilisi Erlich Réka a helyspecifikus gazdálkodás hatásait nézte meg az étkezési napraforgó termesztése során. A kísérlete és a vizsgálatai alapján arra kereste a válaszokat, hogy a precíziós gazdálkodásban alkalmazható elemeknek van-e hatásuk a minőségi paraméterek alakulásában. A kérdéseire egy Fejér megyei modern gazdálkodóval és további precíziós mezőgazdasági szakemberek segítségével végzett közös kísérlet alapján kapott választ. Az Óváron végzett precíziós mezőgazdasági szakmérnök szakdolgozatának leglényegesebb elemeit foglaltuk össze.

Az emberiség fejlődésének egyik legmeghatározóbb tényezője mindig is a növénytermesztés és annak tudatos használata volt. A termőterületek csökkenése és a rohamosan növekvő népesség miatt kiszolgáltatott az agrárium helyzete, hiszen a meglévő - már lecsökkent - területeken kell ugyanazt, vagy nagyobb mennyiségű élelmiszer alapanyagot és takarmánynövényt megtermelni ahhoz, hogy a magunk körül kialakított színvonalat tartani tudjuk. Azonban ehhez szükség van a megfelelő műszaki - és technológiai feltételrendszerek kialakítására és alkalmazására – írta Réka, aki 2019-ben, a legendás harmadik évfolyam tagjaként diplomázott a precíziós mezőgazdasági szakmérnök szakirányú továbbképzési szakon a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi karán, Mosonmagyaróváron.

A Mogyi Kft. termeltetés vezetője Erlich Réka az étkezési napraforgó precíziós módszerekkel történő termesztésének gyakorlatát vizsgálta

A növénytermesztés jövőjeként is emlegetett precíziós gazdálkodással megalapozható a környezetterhelés minimálisra csökkentése amellett, hogy a tevékenységünk fenntartható legyen. Fontos a tápanyagok visszapótlása is, hiszen minden növényfaj más és más tápanyagot, más mennyiségben vesz igénybe a termőföldtől, amit a következő növény számára pótolnunk kell. Egyáltalán nem mindegy, hogy ezt a tápanyagot milyen mennyiségben juttatjuk ki, mert a növény a túladagolást és a tápanyagok hiányát egyaránt érzékenyen kezeli. A beltartalmi értéke megváltozásával gyengébb minőségű vagy kisebb mennyiségű termény lesz belőle.

A diplomadolgozat készítése során Erlich Réka vizsgálatának céljai:

  • a precíziós gazdálkodási elemek alkalmazása étkezési napraforgó termesztése esetén, és
  • megválaszolni, hogy ezek az elemek befolyásolják-e a minőségi paramétereket az átvétel során.

A minőség szerepe a növénytermesztésben

A régi növénytermesztési rendszerek mennyiségi szemléletű rendszerként működtek, azzal a céllal, hogy mindig, mindenből a legtöbbet hozzák ki, a minőség másodlagos. Szerencsére a fejlett technológiai lehetőségek lehetővé tették a szemléletváltást, miszerint nem feltétlenül a mennyiség, hanem a minőség kerül előtérbe. A cél az, hogy minőségi növényeket állítsunk elő. Azonban a termésmennyiség kialakításában rendszerint egy-egy tényezőnek meghatározó szerepe van. Ilyen például a műtrágyázás és a növényvédelem hatása. Minden termesztendő növénynek más és más az a hatás, amit rá a műtrágya, növényvédő szer, vagy egyszerűen az agrotechnológia gyakorol.

Ezeket vizsgálták a gyakorlatban a napraforgóban

Réka a kísérlete és a vizsgálatai alapján arra kereste a válaszokat, hogy a precíziós gazdálkodásban alkalmazható elemeknek van-e hatásuk étkezi napraforgó termesztése során a minőségi paraméterek alakulására. A kísérlet során két kísérleti táblát választottak a Fejér megyei gazdálkodó területeiből, az egyik tábla 32 hektár, a másik pedig 65 hektár méretű volt. A területek vizsgálatát a talajadottságok meghatározásával kezdték, készítettek zónánkénti teljesítmény térképeket, meghatározták, hogy a várt hozamra mennyi foszfor, kálium és nitrogén szükséges. Ezekhez elkészítették a szükséges kijuttatási térképeket, majd végül a betakarításkor megnézték a hozamtérképeket, elszámoláskor pedig megvizsgálták a két tábla minőségi paramétereit.

Az étkezési napraforgó termesztésénél a fő cél a minőség

Talajtulajdonságok

A mintavételi pontokból vett minták alapján a talajok pH-ja semlegesek. A 7,1-7,6-os pH-értéken a nitrogén, kálium és a foszfor jól felvehető a növények számára és mindemellett megfelelő a talajélet is. Az Arany-féle kötöttségi szám a talaj fizikai féleségét mutatja, a két tábla esetében ez vályog és agyagos vályog kategóriát jelentett. A választott két kísérleti tábla esetében a vízoldható sók mennyisége meglehetősen csekély volt, ez azonban nem probléma, mert a magas sótartalom rontja a talaj szerkezetét. A vizsgálatok során az ásványi nitrogén tartalma, vagyis a nitrát- és nitrittartalom is meghatározásra került. A nitrát a növények számára könnyen felvehető formában van jelen a talajban, az ásványi nitrogén mozgásban van a talajban a csapadék és a talajélet vándorlása miatt. Napraforgó esetében a túlzott nitrogénellátás kedvezőtlen, ugyanis nyújtja a tenyészidőt, és mivel az adott napraforgó esetében nagy tányérokról és nagy kaszatokról van szó, így ez nehezíti a betakarítást és mindemellett romlik a gombás megbetegedésekkel szembeni ellenállóképessége is.

  • A foszfor élettani hatásának a napraforgónál a gyökér fejlődésében, valamint a virágzási és termékenyülési folyamatokban van jelentősége, továbbá a termés mennyiségére és minőségi paramétereire is hatással van. Étkezési napraforgó esetében a minőség kiemelten fontos kritérium, ezért a megfelelő mennyiségű foszfort kell megadni a növény számára.
  • A napraforgó a káliumot, mint makroelemet veszi fel a legnagyobb mennyiségben a talajból. Kedvező kálium ellátottság mellett javul a növény aszálytűrő képessége, és a betegségekkel szembeni ellenállóképessége is nő.
  • A kén a zsírsavak szintézisében játszik szerepet, növeli a zöldtömeget és a klorofilltartalmat. Serkenti a növény növekedését, illetve az egyes tápelemek felvételét, különösen a nitrogénét fokozza.
Étkezési napraforgó tányérja a precíziós mezőgazdasági gyakorlatban

A kísérleti táblákon az elővetemény 2018-ban kukorica volt. A talajművelés az egyik táblában mulcsműveléssel, míg a másik esetében szántásos műveléssel történt.

Nem a differenciált tőszámra fókuszáltunk, hanem az eredményt a tápanyagok kijuttatása alapján vártuk – fogalmazott Erlich Réka.

Az eredményeket úgy értékeltem, hogy megvizsgáltam egy hagyományos technológiával termesztett és beszállított étkezési napraforgó minőségét igazoló minősítést és ehhez hasonlítottam a változást minőségben a precíziós tápanyagutánpótláshoz képest. Mindkét technológiában ugyanazokat a gépeket használtuk, továbbá ugyanazokkal a műtrágyákkal és vetőmaggal dolgoztunk. A jobb eredményt mégis a precíziós tápanyagutánpótlás hozta. Látható volt a két elszámolás során, hogy az átvételi árai között jelentős Ft/kg különbség van. Ez a tisztaság, sérült kaszat, és a beteg szemek arányából adódott. A beteg szemek minimalizálása fontos cél, ráadásul azok nem minden esetben látszódnak kívülről megfigyelve – írta.

Tisztaság és minőség

Csak a béltartalom vizsgálat során, a belet széttörve barna belsőt találva derül ki, hogy ízhibásan beteg a napraforgó. A minőség legnagyobb befolyásoló tényezője a nedvesség és a tisztaság mértéke, továbbá a sérült kaszatok és a beteg szemek aránya. Ezek lényeges ármeghatározó tényezők is egyben. A két vizsgált technológia alapján a precíziós megoldás – jelen esetben a tápanyag-kijuttatás – eredményesebbnek bizonyult a hagyományos műveletnél. Ebből is látszik, hogy a feleslegesen kijuttatott műtrágya nem csak költségében lehet drága, hanem az elszámolásnál is, hiszen a több műtrágya nem mindig a jobb megoldást eredményezi. Ez ad okot arra a feltételezésre, hogy

Az elsődleges cél a minőségi alapanyag előállítása, erre a lehető legjobban oda kell figyelni. Amennyiben ezt ilyen formában, ilyen paraméterekkel is elő tudjuk állítani, akkor a termelő, a felvásárló és a fogyasztó is elégedett lehet – írta Réka.

A helyspecifikus gazdálkodás eredménye ez a napraforgó állomány

A vizsgálatok alapján levont következtetések

A tápanyagutánpótlás a precíziós gazdálkodás meghatározó eleme. A talaj és a vetendő kultúra igényeit meghatározva egy precízen megoldható tápanyagellátást lehet biztosítani a növény számára a tenyészidő alatt. Természetesen vannak befolyásoló tényezők, - legfőképpen az időjárás - amik miatt nem tudunk a legmegfelelőbb időben kijutni a tábláinkra, de a modern technológiával folyamatosan nyomon lehet követni, mikor és mi történik a művelt területen.

Az eredmények alapján a dombtetőkön természetes dolog, hogy a nettó hozam alacsonyabb, de ezeket a „kieső” mennyiségeket lehet kompenzálni a jobb adottságú területeken.  A vizsgált étkezési napraforgó képes a tőhiányt a tányér nagyságának kompenzálásával javítani, azonban ez nem minden esetben hasznos, hiszen a napraforgó tányérok a porzást követően kevésbé lesznek kötöttek, a szemek lazán állnak a tányérban és könnyebben kipotyognak.

Több bevételt hozott a precíziós napraforgótermesztés, mint a hagyományos gazdálkodási megoldások

Az általam választott gazdaságban a precíziós technológiák részbeni alkalmazása működik. A gazdaság nagy termőterületen dolgozik. Így lehetősége volt és van a megfelelő gép- és eszközpark kiépítésére. A technológiához szükséges GPS, az erő- és munkagépek szinte teljes szélességében megvannak. Az automata kormányzás elengedhetetlen a traktorosok számára a művelések során.

Minden növénykultúra termesztése során alkalmazzák a precíziós technológia lépései közül
  • a talajművelést,
  • a vetést,
  • a betakarítást,
  • és részben a növényvédelmet.

Úgy gondolják, hogy a költségcsökkentés céljából jó ez a technológia, hiszen vetés során pontosan kiadható a tervezett vetőmagmennyiség. A növényvédelem esetében a szakaszolás a mérvadó, hiszen kétszer ugyanarra a helyre nem kerül vegyszer. A betakarítást egy hozamtérképpel ellátott kombájn végzi, mellyel mérhető a termés nedvességtartalma, illetve az, hogy egy adott pillanatban, egy adott táblán mennyi a hozam.

A vizsgálataim alapján meglévő géppark segítségével mindenképpen gazdaságosabb a helyspecifikus, mint a hagyományos termelés – írta Réka.

Az anyagot szerkesztette:

Csurja Zsolt
Óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök, csoporttárs

Kapcsolódó cikkek

További híreink

Magyarországon évente 21 milliárd forint vadkárigény keletkezik, változik a kezelése

2024.07.03.

Tavaly novemberben vetődött fel a Nemzeti Agrárkamarában először, hogy átveszik a vadkárigények teendőit a károsultaktól.

Megjött a tájékoztató a területi monitoring rendszer ellenőrzéseiről

2024.07.03.

A területi monitoring rendszer (TMR) a mezőgazdasági termelő által bejelentett területek vonatkozásában azonosítja a kérelemben bejelentettek és a műhold által észleltek eltéréseit.

Zajlik a szezon, itt az első nyári hónap gépes összefoglalója

2024.07.03.

A gépek témájához kapcsolódóan hoztunk híreket júniusból, hogy egy helyen összegyűjtve is böngészhetőek legyenek a tartalmak.

Már csak néhány napig lehet szavazni a 2024-es Év Szaktanácsadója címre

2024.07.02.

Az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara idén is keresi az Év Szaktanácsadóját. A cím odaítélésének első lépése a jelöléssel kezdődött.

Bővül a cseh és magyar szövetség: együttműködési megállapodást kötött az Agrofert és a Széchenyi István Egyetem

2024.07.02.

A Széchenyi István Egyetem stratégiai partnerségi együttműködési megállapodást kötött az Agrofert, a.s. vállalattal Csehország fővárosában, Prágában, a cégcsoport székhelyén.

Megnövelték a Gazdahitel költségvetését Romániában

2024.07.02.

Bővül a romániai Gazdahitel kerete: az eredetileg megszabott 815,5 millió lejről (65 milliárd 200 millió forint)  646 millió lejjel 1461,5 millió lejre, mintegy 116 milliárd 920 millió forintnyira nő a program költségvetése.

Partnerhírek
Partner

Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják

2024.07.01.

Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.

Partner

Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma

2024.07.01.

A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Hirdetésfeladás