A szárítótűz elkerülhető, elmondjuk hogyan

A szárítótűz természete címet is adhatnánk írásunknak, melyben egy megtörtént tűzeset valós eseményeit igyekeztünk rögzíteni, adatokkal, fotókkal bemutatni. Célunk érzékeltetni a felelősséget, ami a kezelők vállát nyomja. Ugyanis bármi történik, az ő felelősségük kerül előtérbe.

A kezelő hibájából keletkezett a tűz! – Hangzik el sokszor az igen kényelmesnek tűnő megállapítás, ami szinte bármikor kijelenthető, és nehéz megcáfolni. A bemutatott esetben a szárító tulajdonosának gondossága, óvatossága folytán 338 db hőmérséklet érzékelő a teljes torony felületet kontrollálta. A monitoron percenként újra frissülő adatok segítették a kezelőket abban, hogy megmentsék a tűztől a kukoricát és a szárító tornyot. Alaphelyzetben, és igen gyakran ennek az érzékelő számnak csak a töredéke áll a kezelők rendelkezésére.

A terményszárítás tűzveszélyes technológia, de kordában tartható

A szárítótüzet leggyakrabban a folyamatos terményáramlás megakadása okozza. Az elakadás helyének behatárolása kulcsfontosságú a gyors és hatékony elhárítás szempontjából. Ebben segítenek a felszerelt érzékelők. Az események mentén mutatjuk meg, hogy milyen fontos a precíz és a teljes szárítózónát reprezentáló folyamatos mérés, azaz a kontroll alatt tartott folyamat. Még a jól képzett és felkészült szakembereket is próbára teszi egy-egy hirtelen kialakuló veszélyhelyzet, mint látni fogjuk.

Az égés feltételei

A tűz kialakulásához három alapvető feltétel szükséges:

1. Éghető anyag
2. Megfelelő mennyiségű oxigén
3. Gyulladási hőmérséklet, amit el kell érnie az éghető anyagnak

Ha mindhárom feltétel fennáll, akkor tűz keletkezik, ha bármelyik hiányzik, akkor nem. Vegyük sorra, hogy melyik feltételt tudnánk a folyamatban nélkülözni!

1. Éghető anyagunk van bőven, egyes szárítókon több tízezer tonna termény halad át évente. Az éghető anyagot nem vonhatjuk el, hiszen éppen ez az, amit meg kell szárítanunk. Itt kell megjegyezni, hogy a nedves éghető anyagot nem lehet begyújtani sem, csak akkor, ha valamilyen oknál fogva jelentősen túlszárítjuk, például ha elakad egy kisebb vagy nagyobb méretű tömeg. Ha elakad a termény, az biztosan be fog gyulladni, csak idő kérdése. El kell kerülnünk tehát, hogy a termény elakadjon a toronyban, a szabad áramlást biztosítani kell.
2. A levegőt ventilátorokkal kényszerítjük át a terményen, aminek a mennyisége akár az óránkénti 100.000 m3-t is meghaladhatja egyes típusoknál. A levegőt sem vonhatjuk el, hiszen a forró füstgázokkal keveredve ez alkotja a szárítóközeget, ennek segítségével vonjuk el a vizet a terményből. Így, ha el akarjuk kerülni a tüzet, csak a harmadik alapfeltételre kell és lehet koncentrálnunk.
3. Ha nem engedjük a termény hőmérsékletét a gyulladási hőmérséklet közelébe, akkor nem gyulladhat be. A kukorica gyulladási hőmérséklete 400 °C. Ha a terményáramlás folyamatos, nem alakulhat ki veszélyes hőmérséklet. A 13,5%-os nedvességtartalmú kukorica hőmérséklete a szárítási folyamat végén 48-55 °C. Ha viszont elakad, a víz elpárolog, a mag hőmérséklete emelkedik, akár a gyulladáspontig is.

Visszakanyarodtunk tehát az első tételhez, mert nem száradhat ki teljesen a termény, ha a terményáramlás folyamatos. Ez tehát a kulcskérdés.

Az ábrák értelmezése

A keresztáramú szárítótornyok ellenőrzésére készült érzékelő rendszer a teljes szárítózónát kontrollálja, a mért adatokat rögzíti.(1. ábra ) A táblázat felső sorában látható értékeket a torony legfelső kilépőnyílásaiban mértük, itt lép be a hideg termény a szárítóba, innen gravitációs úton halad a torony aljáig, a kezelő által beállított ütemben. A termény haladási sebessége a belépő szárítóközeg hőmérsékletétől és a termény nedvességtartalmától függ. A kezelő rendszeres nedvességtartalom ellenőrzéssel úgy állítja be az ürítés ütemét, hogy a szárítóból kiürített kukorica nedvességtartalma 13-13,5% közé essen. Ezt az értéket csak optimalizált szárítóval lehet tartani, ha már átesett a precíziós beüzemelésen. Ha a precíziós beüzemelés még nem történt meg, lehet a szárítón belül olyan helyzet, ami nagy nedvességtartalom eltérést okoz, így raktározási problémák léphetnek fel, ha az átlagot magasra tolják, a műszaki háttér finomhangolása nélkül. A kezelő a hőmérséklet értékeket látja a monitoron, a túl meleg pontokat pirossal, a túl hideg, gyorsan haladó terményt kék színnel emeljük ki. A lentebb bemutatott ábrák utólag, a rögzített adatokat értékelő szoftwerrel készültek, mintegy hő térkép szerűen szemléltetve a változásokat. Úgy tekintünk a toronyra, hogy a hideg oldallal szembe állunk, azaz a kilépő oldalt nézzük, a terményből kilépő szárítóközeg hőmérsékletét folyamatosan figyeljük. A gravitáció folytán a termény a toronyban lassan lefelé halad, felmelegszik 50 °C körüli értékig, és közben vizet ad le, azaz megszárad.

Ebben a szemestermény-szárítóban a kukorica gyulladt be, ezt követhetjük nyomon.

Az első gyanús pillanatok

2014.10.22. 06:44 Kukoricaszárítás. A tűz előtti percek, még semmi nem utal a veszélyre, bár a 6. és 7. sorok jobb szélén 10 °C-os hőmérséklet emelkedés indult a felső harmadban, miközben hirtelen megnőtt a hőterhelés. Ennél a szárítónál a fűtőmű és a torony légtechnikai kapcsolata nem ideális, a jobb felső harmadban lökésszerű hőterhelések sorozata is előfordulhat, ami a termény megizzadását, összetapadását válthatja ki.

1. ábra 06:54-kor jobb oldalon a 6. sorban 76,8 °C a kilépő levegő hőmérséklete

2. ábra 07:04-kor már ég, a 300 °C-ot meghaladó hőmérséklet miatt a 6. sorban tönkrement az érzékelő, közvetlenül felette is már 96,7 °C a hőmérséklet

A kezelő percenként új adatot lát, jól mutatja a 2. ábra sötétebb színárnyalata, hogy a veszélyt észlelve már percekkel 7:04 előtt a fűtést megszüntette, a ventilátorokat leállította és a torony gyorsleürítését megkezdte. A 6. sor jobb szélén már a toronyból kicsapó láng az érzékelőt elégette, a felette lévő érzékelő is veszélyben van, ott 96,7 °C a hőmérséklet.

3.ábra 7:14-kor már az 5. sorban is közel a vég az érzékelő számára, hamarosan ez is tönkremegy. Most 233 °C-ot mér éppen.

A fennakadt izzó kukorica fűti a torony felső részét a 3. ábrán. A gyorsleürítést már 15 perccel ezelőtt elindították, a torony felső fele már üres. A személyzetet dicséret illeti, mert meg tudták menteni a tornyot. Néhány kilogramm elkokszosodott kukoricán és a két elégett érzékelőn kívül egyéb anyagi kár nem volt.

Tudja hogy vannak olyan szemestermény-szárító gyártmányok, amelyeken nincs gyorsleürítő nyílás, amin keresztül veszély esetén szabadon "kifolyhatna" a toronyból a termény?

4. ábra Összekokszosodott kukorica, a tömb hossza 30 cm

Összefoglalva az eseményeket

A bemutatott esetre jellemző, hogy nagyon gyors volt a folyamat előrehaladása. Szükség volt a kezelők határozottságára, szaktudására. A kukorica fűtőértéke 15 MJ/kg, tehát óriási hőenergia szabadul fel égés közben, egy gyorsan terjedő, öngerjesztő folyamat zajlik. Néhány perces hezitálás után már oly mértékben eluralkodhat a tűz, hogy már nem lehet a leürítéssel sem megmenteni a tornyot. Felértékelődik ilyenkor az azonnali és pontos információ. Mivel a modern szárítók környezetvédelmi és energiatakarékossági szempontból teljesen körbe vannak burkolva, a vízzel való oltás legtöbbször reménytelen. A gyorsleürítés viszont hatásos volt. A kezelők szakértelmét dicséri, hogy amikor az egyre melegebb hőmérsékleti értékeket látták a monitoron, nem engedték kicsúszni az irányítást a kezükből, habozás nélkül a torony teljes leürítése mellett döntöttek, és kinyitották az erre szolgáló leürítő nyílásokat. Ezzel megmentették az értékes technológiát és a kukoricát is.

Szerző: Speiser Ferenc (email: speiser.ferenc@ terményszárítás.hu), a precíziós szárítás szakértője, a Videokontroll (RS Kereskedelmi és Szolgáltató Bt.) tulajdonosa

Fotók forrása: termenyszaritas.hu