Százezreknek van már, ideje lenne tisztázni, mire is való igazán - a drón

A Business Wire – az üzleti világ mozgását figyelő nemzetközi cég – elemzői szerint átlépte a 3,5 milliárd dollárt a mezőgazdasági drónok piaca. Jelentős növekedés várható a

Drónokat sikerrel alkalmaznak az öntözés és a növényvédelem terén, és előretörnek a „big data” szektor képviselői is (Fotó: Pixabay, StockSnap)

zzák az öntözés és a növényvédelem terén, és előretörnek a „big data” szektor képviselői is. Ezek az elemzővállalatok olyan szoftvereket készítenek, amelyek hosszú távon képesek rendszerezni és értékelni a drónok által begyűjtött információkat, az így kialakított adatbázis segítségével pedig a mezőgazdasági döntéseket segítő térképeket rajzolnak és hozambecsléseket állítanak össze.

Az Energid Technologies nevű cég forradalmi robottechnológiákon dolgozik különféle iparágak, például a repülőgépipar, az egészségügy és a mezőgazdaság számára. Utóbbi ágazat számára van már olyan kísérleti robotjuk, ami egy teherautóra szerelve a narancsfák termését képes leszedni és ládákba rakni. Igaz, egyelőre még csak dzsúszkészítésre alkalmas az általa leszedett narancs, de a jövő mégis erre vezet. Néhány év múlva ugyanis piacképes lesz az a készülék is, mely számítógép és érzékeny kamerák révén meghatározza, melyik gyümölcs érett annyira, hogy a kereskedelembe kerülhessen, és különleges manipulátorával (magyarul kezével) finoman, ugyanakkor villámgyorsan begyűjti.

A különleges manipulátoroktól, azaz a finom ujjaktól függ a gyümölcsszedés robotizálása. De két jó hírünk is van: eperszedő robotot fejlesztettek Angliában, a Soft Robotics nevű cég pedig létrehozott egy különlegesen puha manipulátorral felszerelt robotkart, amely felválthatja az emberi munkaerőt a zöldség- és gyümölcs­csomagolásban.Az eperszedő robot a brit Dogtooth Technologies terméke. A gumi lánctalpakon közlekedő, teljesen önálló robot nemcsak eper, hanem mindenféle lágy gyümölcs leszedésére is képes, ami azért is érdekes, mert eddig ezek szedésének robotizálása nemigen volt sikeres, hiszen az érzékeny, puha termés többnyire szétnyomódott a manipulátorok ujjai között.

Létezik már egy kísérleti ültető robot, a Prospero, amely meghatározza a talaj fajtáját és nedvességtartalmát, majd eldönti, milyen kukoricafajtát ültessen a gazda az optimális termés érdekében. Egy hagyományos szántóföldön a gyomirtás nem különösebben nehéz munka, a dimbes-dombos tájakon azonban komoly gondot okozhat a gyomirtó szerek kiszórása. A nagyobb gépek számára e helyek meg­közelíthetetlenek, a permetezést végző munkások alkalmazása pedig túl költséges. Ezt a problémát oldhatja meg a legnehezebb terepen is boldoguló lánctalpas Ibex, mely akár 45 fokos emelkedőkön is felkapaszkodik, szenzorai segítségével pedig felkutatja és azonosítja a gyom­növényeket, melyeket aztán robotkarja segítségével célzott permetezéssel irt ki. A „mini Terminátor” jelenleg legfeljebb 30 cm-es átmérőjű körökben adagolja az irtószert, de a gyártók azon dolgoznak, hogy a jövőben akár egyedenként is képes legyen kiiktatni a gyomokat.