Szempontok, amiket be kell tartani, mielőtt fehérpenészevő talajgombát használna!

Hirdetés

Egyre több a repce és a napraforgó az országban, emiatt pedig a gond is egyre több a fehérpenészes rothadással. A fertőzés egyik ellenszere a gombaevő gomba, a Coniothyrium. Érdemes ezt a fehérpenészevő talajgombát bevetni a védekezéshez, de nem mindegy, hogy melyik fajtáját. Arról ugyanis kevesen tudnak, hogy többféle törzse is van, és ezeket másképp kell használni. Ugyan a hektáronként 1-2 kiló vagy 10 liternyi készítmény a kijuttatási lémennyiséggel hígítva sem tud a talaj minden köbcentijébe eljutni, ám a talajgomba mindaddig dolgozni és szaporodni fog, amíg táplálékot talál. Az aktivitását ezen túlmenően csak a talajhőmérséklet és annak nedvességtartalma befolyásolja. A repcevetés előtt kijuttatott gomba a talaj 5 fok alá hűléséig, az aratása után kipermetezett pedig a föld nyári átforrósodásáig hat. Ezután nyugalomba vonul, és várja a kedvező körülményeket. Gönczi Krisztina szakcikke az Agro Naplóban jelent meg.

Érdemes fehérpenészevő talajgombát használni a repcében és a napraforgóban, de nem mindegy, hogy milyet

Akkor érdemes alkalmazni, amikor az agrotechnikailag ajánlottnál gyakrabban kerül vissza a repce vagy a napraforgó ugyanarra a területre, így a talajban nagyon megnövekszik a fehérpenészes rothadás (Sclerotinia sclerotiorum). A fekete szkleróciumok egy nedvesebb évjáratban szinte el is tudják tömíteni a repceszár szállítószöveteit. Aratás után pedig sajnos ezeket tudja betárcsázni a talajba, majd megfertőzni velük a következő érzékeny kultúrát. A Coniothyrium minitans annál hatékonyabb, minél több a Sclerotinia sclerotiorum és a Sclerotinia minor a talajban.

Melyiket milyen körülmények között érdemes?

A Coniothyrium több tucat törzsét tesztelték, az egyikük (CON/M/91-08) kifejezetten kedveli a magas hőmérsékletet: 20 és 25 fok között a leghatékonyabb. Ezért a betakarítás után a tarlómaradványokra permetezve, majd azokat betárcsázva eredményesen pusztítja el a fehérpenész szkleróciumait. Magyarországon leginkább a NCAIM 51/2004 törzse terjedt el, amelyik a 14–16 fokos talajhőmérsékletet és a 60–70 százalékos talajnedvességet kedveli. Emiatt a repce vetése előtt érdemes a talajba dolgozni, és az ősz folyamán tisztítja meg a talajt. De a 20 fokos talajhőmérséklet nagyjából mindegyik törzsnek megfelel. Így aratás után és vetés előtt is eredménnyel használható.

Témák a cikkben

napraforgó termesztése repce termesztése

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

További híreink

Nyuszt vagy menyét? Segítünk, hogy megkülönböztesse őket!

2024.11.21.

A nyusztok, ezek az apró, fürge és rejtőzködő ragadozók, gyakran felkeltik az emberek érdeklődését. Legyen szó arról, hogy hol élnek, mit esznek, vagy hogyan különböztethetők meg más menyétféléktől, sok izgalmas kérdés merül fel velük kapcsolatban. Az alábbi cikk a nyuszttal kapcsolatos leggyakoribb kérdésekre válaszol.

Dámbikák élet-halál harca videóval

2024.11.21.

Látványos mentőakciót hajtottak végre a Lábodi Vadászerdészet hivatásos vadászai, amikor szétválasztottak két, agancsuknál összeakadt dámbikát.

Hogyan hat az őszi szárazság és a novemberi hideg az őszi vetésekre?

2024.11.21.

A hét elején jelentős csapadék érkezett az ország nagy részére, ami enyhítette a talaj kiszáradását, különösen az őszi vetések számára létfontosságú felső rétegekben. Az előttünk álló napokban északon havazás, délen változékonyabb idő várható, majd hétvégétől szárazabb, naposabb idő jön, amely éjszakai fagyokkal és nappali enyheséggel jár.