Szép eredményeket hoznak az alternatív szójatermesztési technológiák

Hirdetés

A szójatermesztés hazai fejlesztésének 2016-ban tapasztalható fellendülése 2018-ra mérséklődött. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a szója vetésterülete 63 ezer hektárra csökkent. Történt ez részben a zöldítés szabályainak változása miatt, ahol ettől az évtől kezdve a beszámítani kívánt területeken tilos a vegyszerhasználat. A környezetkímélő, növényvédőszer-mentes szójatermesztési technológiák így nem csak az biogazdálkodók, hanem a konvencionális termelők számára is kihívást jelentenek. Ennek oka a klimatikus adottságok miatti termésszint-kockázat mellett elsősorban a fokozott gyomosodás veszélye. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet cikke olyan szójatermesztési technológiát mutatott be, amely az ökológiai gazdálkodásban is kivitelezhető, hatékonyabb talajhasználatot, vagy csökkentett menetszámú munkaműveleteket, illetve gyom-visszaszorítást eredményez. Bár a hazai gazdasági környezet, illetve az eszközellátottság hiányossága még sokszor akadályt jelent az alkalmazásukban, a jövőbeni tervezéshez hasznos lehet, ha megismerkedünk egy-egy újszerű termesztési modellel - írja az ÖMKi anyaga.

Ha odafigyelnek a részletekre, az alternatív szójatermesztési technológiák nagyon eredményesek

Vessen rá szemet!

Ezzel a technológiával már több helyen is folyamatban vannak kísérletek Európában (Ausztria és Franciaország). Ennek lényege a rozs takarónövényként való alkalmazása a szója vetésben. Alfred Grand, aki az alsó-ausztriai Absdorfban folytat 2006 óta biogazdálkodást, több mint 20 éve nem szánt, és csernozjom talajon minimum-, illetve no-tillage talajművelést és szántóföldi kutatásokat végez. A farmon az ÖMKi is látogatást tett az OK-NET Arable projekt keretében 2017-ben. A kutatások középpontjában a talajegészség van, ennek során az optimális vetésforgó kialakítása, a takarónövények beillesztése, a talajművelés csökkentése, az éghajlatváltozás mérséklése és az élelmiszerminőség javítása a cél. Mindezeket több projekt és intézet segíti (EIP-Agri, Horizon2020, Rodale Institute, USA).

Az általa bemutatott technológia lényege hogy az őszi rozst optimális időben, legalább 200 kg/ha magmennyiséggel elvetve olyan biomasszát hoz létre a rozs virágzási időszakáig, ami 8-10 t/ha tömeget elér, és 15-20 cm vastag takarást eredményez lehengerezve. Ez tudja olyan mértékben árnyékolni a talajt, hogy ne törhessenek fel benne a gyomok. Fontos, hogy a növény elérje ezt a fenológiai állapotot, ugyanis a korán lehengerelt rozs képes regenerálódni.

Fontos a szártörés

A szárat többször is meg kell törni, amit a gazdaságban úgynevezett roller-crimperrel végeznek. Ez egy hullámirányú késekkel szerelt, erőgép mellső függesztésére csatlakozó szártörő henger. A henger palástján V alakban összefutó élek biztosítják a hatékony, iránytartó haladást és a rozs szárának több helyen történő megtörését. Ez szükséges ahhoz, hogy a későbbiekben ne „álljon fel” a rozs, mert az hátráltatná a szója fejlődését. A hengert súlyozni szükséges, tapasztalatok szerint erre akár 500 kg is szükséges lehet.

Ezután a hengerezéssel egy menetben direktvető gép veti a szóját. Ennél érdemes emelni a csiraszámot a mag nem elégséges takarása, illetve az optimálistól későbbi vetés (május vége) miatt. A szója a vastag mulcs ellenére kikel, bár a kelése lassabb, mint takarónövény nélkül. Ezt követően a teljes tenyészidőszakban többé nincs szükség mechanikai gyomszabályozásra.

A módszer előnyei:

A glifozát alkalmazásának kiváltója,
táplálékot és élőhelyet jelent a talajmikrobák és a talaj-makrofauna, (pl. földigiliszták) számára,
a talajborítás védelmet jelent a naptól, az esőtől és a széltől, a fokozott párolgástól.
Csökkenti a talajhőmérsékletet nyáron, ami csökkent szén-dioxid-kibocsátást eredményez.
A gyökércsatornák megmaradnak a talajban, nagyobb lesz a tápanyag dinamika a talajművelés mellőzésével.
A legjobb vízinfiltrációt (beszivárgást) eredményezi, háborítatlan a talajszerkezet.
A napfény energiáját jobban kihasználjuk, csökkentett fosszilis üzemanyag és munkaerő felhasználás mellett visszaszorulnak a gyomnövények – a mérgező csattanó maszlag is.
Kevesebb a levéltetű az arra fogékony kultúrákban.
„Melléktermékként” a rozs virágporát néha Ausztriában külön is gyűjtik kozmetikai vagy gyógyszerészeti felhasználásra.

A módszer hátrányai:

A rozs tavaszi vízfelhasználása versenyt jelent a fővetésnek, a késői vetési idő csökkentheti a hozamot, nem alkalmazható minden növénykultúránál, a rágcsálók és az évelő gyomok kártétele fokozódhat, a módszer alkalmasságát még vizsgálni kell az európai éghajlat és vetésforgói mellett.
Az évelő lósóska áttört a mulcson, a szója a nem kellő vetésmélység miatt néhol hiányosan kelt ki. A termésmennyiség így is eléri a környező területek többször sorközművelt állományának átlagát, bár a rendkívül aszályos nyár miatt háromszori öntözést kapott.

A módszer lehetőségeit növeli, hogy az alkalmazásával jó eredményeket értek el hajdinával, csicseriborsóval, cukkinivel és más zöldségfélékkel is. Hazai kipróbálásához az ÖMKi is szívesen nyújt segítséget az érdeklődők számára.

A módszerről itt nézhet meg egy videót

[embedyt] https://www.youtube.com/watch?v=UtxH4CJa-jk[/embedyt]

Témák a cikkben

szója takarónövény

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

További híreink

Bajban a magyarság szimbóluma

2024.11.25.

Az elmúlt évtizedekben folyamatosan zsugorodott a paprika termesztésére alkalmas terület Magyarországon, ami komoly hatással van a hazai fűszerpaprika-ellátásra.

Közeleg a tél, persze, hogy megint felmerült az energiaválság kérdése

2024.11.25.

Európában ismét emelkednek a földgázárak, ami a hidegebb időjárás és a geopolitikai feszültségek következménye.

Avokádó a kertben: neveljen saját fát otthon sikeresen

2024.11.25.

Az avokádó az egyik legnépszerűbb gyümölcs a világon, nemcsak finom, hanem egészséges is. Az otthoni termesztése egyre nagyobb érdeklődést kelt, de számos kérdés merül fel ezzel kapcsolatban. Vajon mi kell ahhoz, hogy egy sikeres avokádófát neveljünk? Hogyan érhetjük el, hogy termést is hozzon? Cikkünkben megválaszoljuk azokat a kérdéseket, amelyek leggyakrabban felmerülnek a házi avokádótermesztők körében.