Szeptember végén újra jönnek a poloskák - az őszi invázió elkerülhetetlen, és tehetetlenek vagyunk ellene
Az idegenhonos poloskafajok terjedése Magyarországon megállíthatatlannak tűnik, és évről évre egyre súlyosabb problémát okoznak, mind a háztartásokban, mind a mezőgazdaságban. A zöld vándorpoloska és az ázsiai márványospoloska két fő faj, amelyek inváziószerűen szaporodnak és egyre nagyobb számban jelennek meg az ország különböző részein. Ezek a rovarok ősszel, amikor a hőmérséklet csökkenni kezd, tömegesen keresnek menedéket a lakásokban és házakban, mivel fagymentes helyeken próbálnak átvészelni a téli időszakot. Otthonainkban az ablakokon, réseken és apró nyílásokon keresztül törnek be, hangosan zümmögve repkednek, és ha veszélyben érzik magukat, kellemetlen, erős szagot árasztanak, amely a védekezési mechanizmusuk része.
A lakásba bejutó poloskák jelenléte különösen bosszantó, de ez csupán a probléma egyik oldala. A valódi gondot a mezőgazdaságban okozott károk jelentik. A poloskák szélsőségesen polifág rovarok, ami azt jelenti, hogy rendkívül sokféle növényt képesek megtámadni. A babtól a kukoricáig, az őszibaracktól a paradicsomig szinte minden terményt megdézsmálnak, és jelentős károkat okoznak a kiskertekben és a nagyüzemi gazdálkodásban egyaránt. Gyakran éppen az érés előtti zöldségeket és gyümölcsöket támadják, ami tovább nehezíti az ellenük való védekezést, mivel ilyenkor vegyszerekkel sem lehet hatékonyan fellépni ellenük.
A poloskák természetes ellenségei, mint például egyes darázsfajok, csak lassan alkalmazkodnak a jelenlétükhöz. Ezek a darazsak petéiket a poloskák testében helyezik el, amelyek fejlődő lárvái lassan felfalják a gazdaszervezetet. Bár ez egy természetes módja lehetne a poloskák számának csökkentésére, jelenleg még nem elég hatékony a rovarok megfékezésében. Érdekes megfigyelés, hogy egyes tyúkok már elkezdtek vadászni a vándorpoloskákra, de az ázsiai márványospoloskákat továbbra sem fogyasztják - írt róla a 24.hu.
Hirdetés
A probléma gyökerei részben a globális kereskedelem és turizmus révén terjedő fajok behurcolására vezethetők vissza, de a klímaváltozás is jelentős szerepet játszik a poloskák elterjedésében. Az egyre melegebb telek és a tartós fagyok hiánya kiváló feltételeket teremtenek ezeknek a mediterrán és ázsiai eredetű fajoknak a túléléshez és szaporodáshoz. A vándorpoloska már a természetes környezetekben is elterjedt Magyarországon, míg a márványospoloska egyelőre inkább a települések és városok környezetében koncentrálódik. A melegedő időjárás miatt azonban mindkét faj kétgenerációssá válhat, ami azt jelenti, hogy egy év alatt két nemzedék is kifejlődik, és újabb petéket raknak le, jelentősen növelve a rovarpopuláció méretét.
Az idei év időjárása, amely kezdetben csapadékos, majd forró és száraz volt, tovább fokozhatja a poloskák invázióját. A szakértők szerint az első tömeges megjelenésük várhatóan szeptember végén, október elején kezdődik, amikor a hűvösebb éjszakák miatt biztonságos búvóhelyeket keresnek majd a rovarok. A lakásokba betévedő poloskák azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik, mivel valójában sokkal nagyobb számban vannak jelen a természetes és városi környezetekben.
Sajnos a poloskák elleni védekezés jelenleg nem kielégítő. Nincsenek hatékony módszerek a teljes állomány megfékezésére, legfeljebb némi kordában tartásra van lehetőség. A hosszú távú megoldás inkább az lehetne, ha a természetes ragadozók, mint például a darazsak és madarak, egyre jobban alkalmazkodnának ezekhez az idegenhonos fajokhoz. Ugyanakkor ez a folyamat hosszú időt vehet igénybe, és közben a poloskák továbbra is jelentős károkat okoznak a helyi ökoszisztémában és a gazdaságban. A poloskák már most is súlyos károkat okoznak a mezőgazdaságban, és további problémát jelent, hogy idővel valószínűleg még jobban beilleszkednek az új környezetükbe, ami hosszú távon tovább rontja az őshonos fajok helyzetét.
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez
Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.
Hirdetés
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatTöbb mint 3.000 hirdetés 85 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés