Szigorúan őrzött korallszigeten kutatott a debreceni agráregyetem szakembere

Egyedüli magyarként a Debreceni Egyetem Növényvédelmi Intézetének vezetője, Radócz László is részt vett abban a nemzetközi expedícióban, amely a Ducie korallsziget természeti környezetének átalakulását vizsgálta. Tudományos kutatócsoport utoljára 10 éve járt a csendes-óceáni szigeten. A világ 10 legritkábban látogatott helyeinek egyike a Csendes-óceán déli részén található Ducie korallsziget, ami 1902 óta a Pitcairn-szigetcsoport része. Egy portugál tengerész, Pedro Fernandez de Quiros fedezte fel még 1606-ban, ő akkor Encarnacion-nak nevezte el. 1791-ben aztán az angol Edward Edwards, a Bounty lázadóinak nyomát kutató Pandora fregatt kapitánya „újra felfedezte” a szigetet. Akkor kapta a Ducie nevet, a brit királyi haditengerészet egyik híres kapitányának, Francis Ducie-nak emléket állítva. 1902-ben az Egyesült Királyság annektálta a szigetet - írta a Debreceni Egyetem híre. A 2,4 km hosszú és 1,6 km széles lakatlan korallsziget kiemelt természetvédelmi terület, úgynevezett „Protected Marine Area”, ahova kizárólag különleges hatósági engedélyekkel lehet belépni. A 70 hektárnyi földrész érdekessége, hogy legnagyobb tengerszint feletti magassága mindössze 4 méter. A szárazföld 70 százalékát trópusi erdő borítja, melyet a térségben őshonos fafaj, a Heliotropium foertheriarium ural, aminek a magassága eléri a 6 métert. Természetvédelmi jelentőségét tovább növeli, hogy mivel a szigetnek soha nem volt állandó lakossága – legutóbb 10 éve járt ott tudományos expedíció –, így mentes a ragadozóktól és rágcsálóktól, ami a madárvilág kialakulása és szaporodása szempontjából igen kedvező. [embedyt] https://www.youtube.com/watch?v=rxuYguqjkBw[/embedyt] A természeti környezet átalakulásának, illetve a szennyezések hatására bekövetkezett változásoknak a felmérésére idén ősszel egy 14 tagú kutatócsoportot szerveztek. A vizsgálatokat az is indokolta, hogy innen nem messze (kb. 350 km-re), a szintén lakatlan Henderson-szigetnél találták meg az utóbbi évek egyik legnagyobb kiterjedésű tengeri műanyag szennyeződését. A 10 amerikai szakértőn kívül 4 európai kutató kapott helyet a csapatban, közöttük egyetlen magyarként a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának kutatója, Radócz László is. A Növényvédelmi Intézet vezetőjének feladata a nagygombák felmérése, valamint a műholdas és rádiókommunikáció biztosítása volt. A kutatócsoport tagjai a legközelebbi lakott helyről, a Francia-Polinéziához tartozó Mangareva Atoll-ról indultak a szigetre, a legendás Braveheart kutatóhajóval. 13 napot töltöttek a szigeten, ahol többirányú vizsgálatokat folytattak, többek között tengerbiológiai kutatásokat és mikrobiológiai elemzéseket. Továbbá tanulmányozták az endemikus madárfajokat, talaj- és növénymintákat gyűjtöttek és vizsgáltak. Az eredményekből komplex kutatási jelentést állítanak össze - írja a cikk. A fotók forrása: hirek.unideb.hu

Megkérdeztük a Debreceni Egyetem sajtóosztályának munkatársait a kutatás részleteiről, amire az alábbi választ kaptuk:

A kutatócsoport, aminek Radócz László is tagja volt, egy 10 évvel ezelőtti talajtani, tengerbiológiai, madártani, növénytani, mikológiai, mikrobiológiai vizsgálatsorozatot  ismételt meg. Az új vizsgálatok célja a változások nyomon követése mellett annak kiderítése volt, hogy pl. a tengeri műanyag szennyeződések milyen mértékben jelentkeznek és milyen mértékű ökológiai hatásuk van az élővilágra ezeken a távoli helyeken. A vizsgálatokról összefoglaló jelentés készül, ami kb. 2019. év első felében lesz végleges. Az eredményeket a támogató alapítvány fogja publikálni.