Szigorúbb trágyakezelési eljárásokat sürget az EU az állattartók számára

Nemzetközi egyezmények és az Európai Unió jogszabályai is arra kötelezik Magyarországot, hogy csökkentse a levegőbe jutó ammónia mennyiségét. A nemrég megjelent országos levegőterhelés-csökkentési programban a mezőgazdaságot érintő intézkedéseket részletezik, amelyeket 2020-2030 időszakra szükséges teljesíteni. Az anyagban leírtak szerint a mezőgazdaság szempontjából a legmeghatározóbb légszennyező anyagok: az ammónia, az illékony szerves vegyületek és a kis szemcseméretű szálló por.

A NAK anyaga foglalta össze, hogy a mezőgazdaságot érintően a legjelentősebb környezeti terheléssel az ammónia rendelkezik (a teljes ammónia-kibocsátás 90 százaléka), de a mezőgazdaságon kívül a tüzelésből, illetve a hulladékkezelésből, ipari tevékenységből és a közlekedésből is származik kisebb mennyiségű ammónia. Az alprogramban leírtak alapján „a rendszerváltást követő emisszió csökkenés oka a mezőgazdasági termelés jelentős csökkenése volt. Ebben az időszakban az állatállomány 30-40 százalékkal esett vissza. A műtrágya felhasználás is jelentősen csökkent. Aztán ez változott, mivel 2009 óta az ammónia-emisszió növekedés egyik fontos oka a műtrágyafelhasználás növekedése. A műtrágya nitrogéntartalmának növekedésén túl a felhasznált műtrágyák típusában (karbamid növekedése) bekövetkezett változások ugyancsak hozzájárulnak a kibocsátás növekedéséhez. A trágyakezelési eljárások tökéletesítésével is komoly eredményeket lehet elérni.

A jelenleg általános trágyakezelési eljárások kibocsátása

Az állattartás emisszióján az istállóban és a trágyatárolás során keletkező kibocsátást értik. Az állattartás során keletkező trágya kijuttatását pedig a szerves trágya-kijuttatás tartalmazza. A szervestrágyázásból származó emisszió 41 százaléka a szarvasmarha ágazatból, 28 százaléka a baromfitartásból, 25 százaléka pedig a sertéstartásból származik. A kijuttatott szerves trágya ammónia-kibocsátásának 70 százaléka szilárd trágyából ered, és 30 százaléka hígtrágya. Az ammónián túl a másik csökkenteni kívánt tényező a szálló por és finom szálló por emisszió. Azonban a mezőgazdasági kibocsátási leltár szerint ezen tényező a mezőgazdaságból eredően csekély, mindössze 1.4 százaléka a teljes PM 2,5 kibocsátásnak.

A program összességében megállapítja, hogy a magyar mezőgazdaság kibocsátása a rendszerváltás okozta társadalmi, gazdasági átrendeződés következtében jelentősen mérséklődött. A csökkenés az állattenyésztésnél nagyobb mértékben jelentkezett, mint a növénytermesztésnél. Mindezen megállapítások ellenére még van bőven feladat, melyek közül az alábbiakban sorolunk fel néhányat.

A jogszabályok vagy jogszabályi keretrendszerek azokat az intézkedéseket mutatják be, amelyek már jelenleg is kapcsolódnak az ammónia csökkentés és egyéb mezőgazdasági eredetű káros levegőszennyező anyag előfordulásának csökkentéséhez.

A hazai jogszabályok több évtizede fogalmaznak meg előírásokat a növénytermesztési és állattenyésztési technológiákra, valamint művelési módokra vonatkozóan:

• A Kölcsönös Megfeleltetés (KM) rendszere alapvető előírásokat foglal magában a Közös Agrárpolitikában a környezetre, az éghajlatváltozásra, a földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotára, a közegészségügyre, az állategészségügyre, a növényegészségügyre és az állatjólétre vonatkozóan. A KM a fenntartható mezőgazdaság megteremtéséhez kíván hozzájárulni, méghozzá annak elérése révén, hogy a kedvezményezettek nagyobb mértékben tudatában legyenek annak, hogy az említett alapvető előírásokat be kell tartani. Ez nem csak a környezet védelme, hanem saját gazdaságosságuk érdekében is fontos lehet. Ide tartoznak a „Helyes mezőgazdasági és környezeti állapot (HMKÁ)” előírásai, valamint a Jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények, mint pl. a Nitrát és a Natura 2000 rendeletek.

• A zöldítés a KAP reformjának eredményeként 2015-től került bevezetésre a 10/2015. (III. 13.) FM rendelet keretében. Elsődleges célja, hogy a mezőgazdasági tevékenységet végzők egyre nagyobb mértékben járuljanak hozzá a mezőgazdaság alapját is képező környezet és természeti erőforrások megőrzéséhez.

• Az állatjóléti támogatási programok célja, hogy a hazai és uniós állatjóléti követelményeken túlmutató nemzeti jogszabályokban meghatározott kötelezettségvállalásokat teljesítő állattartók többletköltségei kompenzálásra kerüljenek. A 2007 óta elérhető baromfi és sertés jóléti támogatás célja, hogy támogatásban részesüljenek azon gazdálkodók, akik vállalják az előírásokon túlmutató állatjóléti feltételek biztosítását.

• A Közös Agrárpolitika (KAP) Vidékfejlesztési Program (VP) keretében nyújtott korszerűsítési, valamint agrár-környezetgazdálkodás; ökológiai program; erdősítés, fásítás stb. támogatási formák.