Szórványgyümölcsös – a származási hely egyben különleges márkajegy is

Az idén digitális formában, két napra szűkítve megrendezett Nemzetközi Zöld Héten több előadás és videóösszeállítás is foglalkozott az európai, valamint a németországi vidékfejlesztési célokkal, a regionalitás, térségi gondolkozás népszerűsítésével. Így szó esett a hagyományos vagy szórványgyümölcsösök 21. században betöltött szerepéről is, valamint a bajor gazdálkodók példáján keresztül bemutatták, hogyan lehet ezt a speciális gazdálkodási formát akár márkajegynek tekinteni.

Közép-frankföldi bajor gazdák a regionális célokat és a helyi ízvilágot összekapcsolva néhány évvel ezelőtt egyedi értékláncot építettek fel. Az elmúlt évtizedekben háttérbe szorult, elhanyagolt szórványgyümölcsösökre (hagyományos vagy kaszálógyümölcsösök) alapozva jól működő, megélhetést biztosító gazdaságot, helyi gyümölcsfeldolgozót létesítettek, és kidolgozták a helyi értékeket képviselő márkát – írja a Kertészet és Szőlészet cikke alapján a magyarmezogazdasag.hu.

Jutta Grießer és Norbert Metz, az Allfra Regionalmarkt Franken GmbH ügyvezetői elkötelezett gazdái a Hesselberg régióban található Kappelbuck település mellett épségben megmaradt szórványgyümölcsösöknek. Nem csupán gondozzák a fákat, hanem feldolgozott formában is forgalmazzák a kiváló minőségű gyümölcsöt. Ehhez a környékbeli szórványgyümölcsösök tulajdonosaitól is felvásárolnak, ennek köszönhetően sehol nem vész kárba az értékes termés. Vállalkozásukkal nem csupán a régió gyümölcsöseinek, hanem a tájkép változatosságának, a növény- és állatfajok sokféleségének megőrzéséhez is hozzájárulnak.

A vállalkozás egyértelmű célja, hogy ezek a szórványgyümölcsösök újra értéket képviseljenek. Szerintük ezt csak akkor tudják megvalósítani, ha a gazdák megfelelő ellenértéket kapnak a jó minőségű gyümölcsért, és bekapcsolódva a helyi gazdasági körforgásba, együtt erősítik a régiót.

Nincs kaszálás, nincs permetezés

Mindezt úgy, hogy a gyümölcsös és a vele szoros szimbiózisban létező legelő vagy rét természetes egyensúlyába nem avatkoznak bele sem gépi kaszálással, sem a fák permetezésével.

A szórványgyümölcsösök hasznosítása többszörös, hiszen a fák alatti területek legelőként is szolgálhatnak, a füves sorközökben egész nyáron vadvirágok nyílnak, kiváló élőhelyet, bőséges táplálékforrást és búvóhelyet kínálnak a rovarevő és ragadozó madaraknak, kisragadozóknak, ragadozó ízeltlábúaknak (pl. zengőlegyek, ragadozó atkák) és a beporzó rovaroknak egyaránt, így szerepük a kártevők szabályozásában is meghatározó jelentőségű.

A gyümölcsösök faji változatosságának fenntartása teszi lehetővé, hogy a termelők nagy választékkal jelenhessenek meg a piacon. A szórványgyümölcsös tehát érzékeny ökoszisztéma, a biodiverzitás képviselője, de mindenekelőtt termést és megélhetést nyújtó mezőgazdasági terület, amely garantálja a különleges ízeket, a gasztronómiai élvezeteket. Valódi regionális kincsek. A feldolgozott termékeket a vállalkozás jellemzően helyben értékesíti, arra törekedve, hogy minél több helyi boltot szolgáljon ki a régió termékeivel.

Húszmillióból hatmillió gyümölcsfa maradt meg

Bár a gyümölcstermesztés ilyen formája nagyon is praktikusnak, kézenfekvőnek tűnik, a gyümölcsfaállomány rendkívüli mértékben csökkent az elmúlt évtizedek alatt.

A bajorországi felmérések szerint jelenleg körülbelül hatmillió gyümölcsfa található a szórványgyümölcsösökben, míg 1965-ben ez a szám húszmillió volt. A gyümölcsfák közel háromnegyede tehát eltűnt a bő fél évszázad alatt. Ezt az irányt szeretnék megfordítani, ez azonban csak akkor sikerülhet, ha megéri a gazdáknak ápolni az ültetvényeket.

Elkötelezettségből vállalati filozófia

A cég termékein Hesselberger jelölés látható, ez egyértelműen jelöli a származási helyet is. Ez persze a vállalkozás számára bizonyos korlátokat jelent, hiszen az alapanyagokat ennek megfelelően kizárólag ebből a szűk, jól behatárolt régióból, azaz Hesselberg 30 kilométeres vonzáskörzetéből szerezhetik be. Elkötelezettségük azonban egyfajta vállalati filozófia is, hiszen a mára megbecsült és elismert márka sikere annak is köszönhető, hogy a termékek jól közvetítik az emberek Hesselberghez való kötődését, viszonyrendszerét.

A felmérések szerint részben ez a fajta személyesség és a helyi termékek jó minőségének a felismerése az oka annak, hogy a szórványgyümölcsösökbe, ha lassan is, de visszatér az élet.

Feldolgozás helyben, kimagasló minőség

A hesselbergi gyümölcs kimagasló minőségű, intenzív ízű. A leszüretelt termésből a helyi gyümölcsfeldolgozóban a gazdák jelenlétében készítik el a frissen préselt gyümölcslevet. A helyben történő feldolgozás, a lehető legrövidebb út garantálja, hogy a gyümölcslé kimagasló minőségű lesz, az előző nap betakarított termést már másnap feldolgozzák. A termelők a termés érkezésétől, a méréstől kezdve a mosáson át a frissen préselt gyümölcslé palackba töltéséig személyesen ellenőrizhetik a minőséget, így kísérhetik végig a saját gyümölcsük útját a virágzástól a késztermékig.

Nemes célok

A vállalkozás gazdasági érdekei természetesen fontosak, ám soha nem helyezik a piacgazdasági szempontokat a fák, a régió érdekei elé. Így például nem vásárolnak fel máshonnan termést. Csak azt veszik, ami az adott évben, az adott régióban termett. Nem a gyors meggazdagodás a cél, hanem az, hogy a gazdák az összes gyümölcsüket értékesíthessék, hiszen ez biztosítja a megélhetésüket, a gyümölcsösök fennmaradását, a fák megóvását.

Egyedi értékek

Az egyes fajták mind-mind egyedi értéket képviselnek, mindegyiknek más az íze, ami hatalmas marketingértékkel bír a szupermarketek kínálatával szemben, épp emiatt nagyon bíznak benne, hogy újra visszanyerik méltó megbecsülésüket ezek a fajták.

A szórványgyümölcsösök nemcsak változatosabbá teszik a tájat, hanem szinte észrevétlenül hozzájárulnak környezetük érzékeny ökoszisztémájának a megőrzéséhez. Ezek a jellemzően magas törzsű gyümölcsfák ugyanis megtörik a szelet, így az kevésbé szárítja ki a talajt. Gyökérzetük pedig a talaj vízháztartásában tölt be fontos szerepet, mert az erős gyökerek sokkal több vizet képesek megkötni a talajban.

Bár Bajorországban úgy tűnik, újra divatja lesz a hagyományos termesztésű gyümölcsöknek, ahhoz, hogy ennek a termesztéstechnológiának és a regionális termékeknek valóban biztos jövője legyen, fontos, hogy a fogyasztók is megismerjék ezeket az ökológiai és gazdasági szempontokat, és meggyőződjenek a termékek gasztronómiai értékeiről.