Szükséghelyzeti engedélyekről és kertészeti támogatásokról is szólt a Magyar Paprika Napja

Kilencedik alkalommal rendezte meg a Magyar Paprika Napját a FruitVeB. A szakmai eseményen bemutatták a magyar paprikatermesztés, -értékesítés és -fogyasztás hagyományait, az ágazat aktuális gondjait és a fejlődési lehetőségeket. 2020-ban a Magyar Paprika Napja rendezvénynek ismét a magyar paprikahajtatás fellegvárának számító Szentes városa adott otthont. A komplex integrált termesztés jelentősége, eredményei és gondjai a paprikahajtatásban című napon nagy volt az érdeklődés, több 100 szakmabeli hallgatta meg az előadásokat.

A FruitVeB riportját szemléztük. Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke köszöntő beszédében felhívta rá a figyelmet, hogy a 2020. év első felében ugyan a megszokott problémákon kívül a COVID-19 járvány miatt extra nehézségekkel szembesült az ágazat. A stabil termelési háttérnek köszönhetően az értékesítési integráció – a TÉSZ – kiállta a próbát. Bebizonyosodott, hogy minőségi árura a hazai és a régiós piacokon még a terhelt időszakban is szükség van, mert a TÉSZ termékei vevőre találtak. A versenyképesség megőrzése és javítása kiemelten fontos feladatok, ezekhez további fejlesztéseket végrehajtását tervezik. A megvalósításhoz pályázati forrásból származó támogatásra is számítanak. Jól látszik, hogy a közép-európai régió fontos a kiskereskedelmi láncok számára, ezért a jövőben a termelés és a logisztika integrációjának fejlesztése a legfontosabb feladat - mondta.

A fejlesztésekről és a támogatásokról is szólt a Magyar Paprika Napja

Az első előadó dr. Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár volt, aki a „A zöldséghajtatás fejlesztési tendenciái, lehetőségei a vidékfejlesztési pályázatok tükrében” című előadásának bevezetőjében ismertette a kertészeti termelés jelenlegi helyzetét. A politikus kiemelte a hajtató kertészet szerepét a hazai frisspiaci zöldségellátásban, majd elmondta, hogy a korábbi Vidékfejlesztési Program kertészeti kiírásainak eredményeként hazánkban eddig 79 hektár új növényházi felület létesült. Októberben új pályázati lehetőség nyílik a kertészek számára. A VP – Kertészeti üzemek korszerűsítése című felhívás már augusztus végén megjelent 30 milliárd forint keretösszeggel. Az elnyerhető maximális támogatási összeg 2 milliárd forint, a támogatás intenzitása közép-magyarországi régióban 40 százalékos, míg nem közép-magyarországi régióban tervezett beruházás esetén 50 százalékos intenzitású. A felhívás célja a hajtatásos zöldségtermesztés és a hűtőházi kapacitások, valamint az áruvá készítési rendszerek fejlesztése, a fiatal termelők gazdaságainak erősítése és a foglalkoztatás növelése. A pályázat célterületei az új üveg- és fóliaházak létesítése, a meglévők korszerűsítése, bővítése és új hűtőházak, zöldség- és burgonyatárolók, termékmanipulálók létesítése, a meglévők korszerűsítése-bővítése és az áruvá készítést szolgáló eszközök beszerzése. Fontos kitétel mindkét területen, hogy a legalább 10 százalékos energiahatékonyság-javulást eredményező korszerűsítést vagy megújuló energiát hasznosító technológiát kell alkalmazni.

Újításra van szükség

A meglévő üvegházi felület (140-150 hektár) körülbelül harmada öregedett el, ezek 40-50 éves, korszerűtlen létesítmények. A kertészeti termelés volumenének megőrzéséhez ezek megújítása elengedhetetlen. A korszerű technológiát használó újonnan létesítendő üvegházak és más termesztőberendezések a jövőben a volumen növekedését eredményezik majd. Az ágazat a pályázat segítségével előnyösebb piaci pozícióba kerülhet, különösen akkor, ha a termelés és a kereskedelem integrációja is erősödik. Fontos, hogy a rendelkezésre álló keret felülről nyitott, így amennyiben a meghirdetett 30 milliárd forint felett jelentkezik igény, a kormányzat és a szakpolitika szándéka a kereten felüli összeg biztosítása. A felhívás fontos eleme, hogy a hatékonyság növelése érdekében a termesztőberendezések minimális területe meg van szabva. Ezzel szemben viszont technológiai kikötés nincs, arról a pályázó saját adottságainak megfelelően dönthet.

Nemzeti minőségrendszer, öntözési közösségek

Ezután Feldman Zsolt ismertette a további várható pályázati lehetőségeket is, melyek a kertészeti termelők és a kereskedelem szereplőinek tevékenységét érintik. Az egyik ilyen felhívás a Mezőgazdasági termelők EU-s és nemzeti minőségrendszerhez történő csatlakozásának támogatása, melynek célja, hogy a termelők élelmiszerláncba integrálása erősödjön és a magasabb minőségű és hozzáadott értékkel rendelkező termékek minőségrendszerek tagjaiként kerüljenek piacra. A másik Az öntözési közösségek együttműködésének fenntartása címet viselő felhívás, mely célja az öntözéses gazdálkodás lehetőségeinek bővítése öntözési közösségek létrejöttének támogatása révén.

Előadása záró harmadában az államtitkár a hazai TÉSZ-ek működésével kapcsolatos adatokat ismertette. Kiemelte, hogy az országban 60 elismert TÉSZ működik, ebből 9 található Csongrád-Csanád megyében. Közülük 6 TÉSZ-nek van operatív programja, a működési alapok kumulált összege 4,38 milliárd forint, ami a hazai működési alapok összegének közel fele (46 százaléka). Ez is jól mutatja a régió kertészeti jelentőségét. A Csongrád-Csanád megyei, operatív programmal rendelkező TÉSZ-ek 2020-ban közel 1 milliárd forint uniós támogatásra és több, mint 1,5 milliárd forint nemzeti támogatásra lehetnek jogosultak.

A magyar paprikahajtatásról

A következő előadó Ledó Ferenc, a DélKerTÉSZ tanácsadója volt, aki „A komplex integrált paprikahajtatás rendszere, eredményei és lehetőségei a DélKerTÉSZ-nél” című előadásában mutatta be a szövetkezet működését. Elmondta, hogy a TÉSZ 2002-ben alakult, 236 alapító taggal, a végleges elismerést 2004. tavaszán kapta meg. Jelenleg az 539 főt számláló tagságból 440 fő termelő tag, a TÉSZ alkalmazottainak száma pedig 180 fő. Az integrált termőterület 1580 hektár, melyből 130 hektár felület termesztőberendezés, 1450 hektár pedig szántóföldi terület. A 2019-évi értékesített termékmennyiség 50565 tonna volt. Ebből valamivel több, mint 22 ezer tonna a hajtatott zöldségféle. A tagi értékesítés 10 milliárd forint fölött volt, melyhez a hajtatott termékek több, mint 9 milliárd forinttal járultak hozzá. Az előadó kiemelte a TÉSZ minőségbiztosítási tevékenységét és a termelők anyagi ösztönzését a korszerű technológiák bevezetésére. Külön büszkeség, hogy a hajtatott kultúrák esetében a TÉSZ indulása óta mekkora változás történt az integrált biológiai növényvédelem arányában. Paprikánál a teljes termőterület 90,3 százalékán, paradicsom estében pedig kis híján 100 százalékán alkalmazzák már a technológiát (ez az arány az indulásnál előbbinél 23, utóbbinál 43 százalék volt).

A TÉSZ szaktanácsadói az idei évben a komplex integrált paprikahajtatásról készítettek átfogó tanulmányt, melyben az integrált termesztésben alkalmazott technológiai elemeket – mint például a biológiai ágensek és rezisztens fajták használata, valamint a biostimulátorok alkalmazása – foglalták össze. A tanulmány célja, hogy segítséget nyújtson a termelők számára a technológiai fejlődéshez, ezáltal pedig elérhető a termelés minőségének egységesítése, az árualap homogenizálása.

Megvalósítás és végrehajtás

Ledó Ferenc részletesen kitért a komplex integrált technológia megvalósításának szempontjaira és a végrehajtásához szükséges intézkedésekre is. Kiemelte a rezisztens fajták alkalmazásának előnyét és szükségét, valamint a biostimulátorok megfelelő módon történő használatának fontosságát. A kémiai növényvédőszerek alkalmazásának feltételeit részletezve hangsúlyozta, hogy a termelő csak akkor nyúljon ezekhez, ha az összes egyéb integrált megoldás már nem elegendő a jelentős gazdasági kár elkerülésére.

Növényvédelem szükséghelyzeti engedélyekkel

A harmadik előadó Jordán László, a NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának igazgatója volt. Előadásának címe „A zöldséghajtatás növényvédelmi nehézségei és azok lehetséges megoldásai”. A szakember a bevezetőben összefoglalta az integrált védekezés ismérveit, majd kiemelte, hogy a hazai hajtatásban példaértékű az integrált technológia megvalósítása. Az ok egyrészt a jogszabályi kötelezettség, másrészt természetesen a piac és a fogyasztói igények, harmadrészt pedig a szakmai igényesség. Az igazgató ismertette a kémiai növényvédőszerek alkalmazásának szabályait és kitért arra, milyen különbségek, egyedi szabályok vonatkoznak hazánkra a zonális besorolás miatt. Elmondta, hogy a szükséghelyzeti engedélyezést váratlan és súlyos kárral fenyegető növényvédelmi problémák megoldására találták ki. Azonban a tapasztalat azt mutatja, hogy az utóbbi években a szükséghelyzeti engedélyeket az egyes kultúrák növényvédelmi technológiájában meglévő hiányosságok kiküszöbölésére kéri a termelői oldal. Ez nem szerencsés, de más megoldás híján a hatóság is igyekszik együttműködő partner lenni és a lehetőségeket megvizsgálva az ilyen engedélyeket kiadni. Mivel ez még mindig jobb, mint a fekete, illegális technológia alkalmazása. A szükséghelyzeti engedélyeket leginkább a kiskultúrák esetében kérik. Ezeknél a kultúráknál egy-egy adott problémára az engedélyezett kémiai növényvédőszerek száma igen kicsi (vagy éppen nincs is). A hatóság a FruitVeB-el közösen 2012-ben kezdte meg azt a munkát, melynek eredményeként mára 726 engedélyokirat-kiterjesztés történt. Az igazgató a jövővel kapcsolatban elmondta, hogy a biológiai védekezés minél szélesebb körű alkalmazása és a biostimulánsok, növénykondicionálók technológiába illesztése elkerülhetetlen lesz, mivel a kémiai lehetőségek egyre inkább korlátozás vagy tiltás alá esnek majd. A Magyar Paprika Napja teljes riportját ide kattintva lehet elolvasni.