Óriási károkat okoztak a viharok néhány hete Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a növénytermesztő gazdák legnagyobb bánatára szupercella és jégverés is kialakult. Volt, ahol teniszlabda méretű jégdarabok is estek. Az észak-keleti térséget már nem először éri nagy kár a jégeső miatt az idén nyáron. Hogyan lehetséges ez a teljes országot lefedő jégkármérséklő rendszer működése mellett?

A 2019. augusztus 13-i délutáni viharnál már déltájban be voltak kapcsolva a jégkármérséklő rendszer talajgenerátorai Borsod-Abaúj-Zemplén megye minden térségében. Azonban az ilyen erős, szupercella jellegű időjárási események esetében nem létezik olyan védelem, ami száz százalékosan hatásos - tájékoztatta a Magyar Mezőgazdaságot Pécsek Imre, a NAK kommunikációs munkatársa a jégkármérséklő rendszer működéséről. A jelenség kapcsán elmondható, hogy augusztus 13-án a délutáni órákban, az Északi-középhegység térségére rendkívül heves zivatarok csaptak le, amelyek intenzív villámtevékenységgel, viharos erejű széllel, felhőszakadással és jégesővel jártak.

A jégkármérséklő rendszer a legszélsőségesebb időjárási körülményektől nem tudja teljesen megvédeni az országot

A viharok után a 30 fokos levegő rövid idő alatt sokfelé 10 fokkal csökkent. A legerősebb viharok a Bükk környékén jöttek létre, és északkelet felé mozogva szupercellává alakultak, amelyekből több borsodi területre tojás nagyságnyi jég hullott. A hőség és a hidegfronttal érkező nedvesebb levegő kedvezett a zivatarok, illetve a szupercella kialakulásának, ami a dióméretű jégszemek hullását okozta.

Eső, szél, jég egy héttel korábban is

Egy héttel azelőtt, augusztus 6-án pedig jellemzően a hirtelen nagy mennyiségű lehullott csapadék és a viharos erejű szél okozott gondot több helyen Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Eger és Mezőkövesd környékét több alkalommal is felhőszakadás sújtotta, néhol búzaszem nagyságú jégdarabok is estek. Augusztus 6-án délután, a Bükk és a Mátra közötti területeken alakultak ki újabb zivatarcellák. Ennek következtében Eger és Mezőkövesd környékére több alkalommal is felhőszakadás zúdult, néhol több mint 50 mm csapadék hullott.

A Kamara szakembere kiemelte, hogy a szupercellák kialakulásakor nagyon kevés az esély a jégeső méretének csökkentésére. Azonban elmondható, hogy a NAK által kiépített és tavaly május óta üzemeltetett országos jégkármérséklő-rendszernek köszönhetően az országban a legtöbb helyen csak elvétve fordult elő eddig dió nagyságú jég. Míg például az idei május végi heves viharok során az országhatártól 80-100 kilométerre lévő romániai Zilahon és Nagybányán 5 centiméter átmérőjű jég hullott, a szerbiai Vajdaságban pedig még egy órával a vihar elvonulását követően is jégdarabok borították az utak szélét. Június végén pedig a felvidéki Kassán pusztított jégverés: a 7 centiméteres jégdarabok az autók szélvédőjét is beverték. Ezzel szemben az idei május végi heves viharokat itthon, a jégkármérséklő-rendszernek köszönhetően többnyire borsó- és cseresznye-nagyságú jégeső kísérte.

Csupán néhány helyen fordult elő nagyobb, dió nagyságú jégméret

Így a pusztítás mértéke sokkal kisebb, és kevesebb a mezőgazdaságban okozott kár mértéke is - írják. A talajgenerátoros jégkár mérséklő rendszer ugyan lényegesen csökkenti a jégfelhőkben kialakuló jégszemek méreteit, lényegében megfelezi, jó esetben harmadolja, de – fontos hangsúlyozni – nem tudja megakadályozni a zivatarfelhők kialakulását. A fokozott védekezés ellenére nincs olyan technológia, amellyel extrém időjárási körülmények között teljes mértékben kiküszöbölhető lenne a jégeső - mondta a kamara kommunikációs munkatársa.

Megosztás

Kapcsolódó cikkek

További híreink

Magyarországon évente 21 milliárd forint vadkárigény keletkezik, változik a kezelése

2024.07.03.

Tavaly novemberben vetődött fel a Nemzeti Agrárkamarában először, hogy átveszik a vadkárigények teendőit a károsultaktól.

Megjött a tájékoztató a területi monitoring rendszer ellenőrzéseiről

2024.07.03.

A területi monitoring rendszer (TMR) a mezőgazdasági termelő által bejelentett területek vonatkozásában azonosítja a kérelemben bejelentettek és a műhold által észleltek eltéréseit.

Zajlik a szezon, itt az első nyári hónap gépes összefoglalója

2024.07.03.

A gépek témájához kapcsolódóan hoztunk híreket júniusból, hogy egy helyen összegyűjtve is böngészhetőek legyenek a tartalmak.

Már csak néhány napig lehet szavazni a 2024-es Év Szaktanácsadója címre

2024.07.02.

Az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara idén is keresi az Év Szaktanácsadóját. A cím odaítélésének első lépése a jelöléssel kezdődött.

Bővül a cseh és magyar szövetség: együttműködési megállapodást kötött az Agrofert és a Széchenyi István Egyetem

2024.07.02.

A Széchenyi István Egyetem stratégiai partnerségi együttműködési megállapodást kötött az Agrofert, a.s. vállalattal Csehország fővárosában, Prágában, a cégcsoport székhelyén.

Megnövelték a Gazdahitel költségvetését Romániában

2024.07.02.

Bővül a romániai Gazdahitel kerete: az eredetileg megszabott 815,5 millió lejről (65 milliárd 200 millió forint)  646 millió lejjel 1461,5 millió lejre, mintegy 116 milliárd 920 millió forintnyira nő a program költségvetése.

Partnerhírek
Partner

Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják

2024.07.01.

Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.

Partner

Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma

2024.07.01.

A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Hirdetésfeladás