Hirdetés
Tájékoztatást küldött a MÁK az integrált növényvédelem elveinek betartásáról
A 2023. évi kérelmek elemzése során a Magyar Államkincstár megállapította, hogy a támogatások igénylése során a VP4-10.1.1.-21 Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés elnevezésű intézkedésben, több tematikus előíráscsoportban támogatott területeken gyakran jelentett problémát az integrált növényvédelem elveinek be nem tartása. Erről írt a Magyar Államkincstár.
A tavalyi kérelmek elemzése során a Magyar Államkincstár megállapította, hogy a támogatások igénylésekor a VP4-10.1.1.-21 Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés elnevezésű intézkedésben, az alábbi tematikus előíráscsoportokban támogatott területeken gyakran jelentett problémát az integrált növényvédelem elveinek be nem tartása:
- Horizontális ültetvény
- Horizontális szántó
- Magas Természeti Értékű területi lehatárolás, szántó kék vércse védelmi előírásokkal (Zonális)
- Szántó földhasználati kategória erózió érzékeny területi lehatárolással (zonális)
- Szántó földhasználati kategória aszály érzékeny területi lehatárolással (zonális).
A 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet integrált növényvédelemről szóló VIII. melléklete az alábbiakat írja elő kötelezően betartandó előírásokként:
1. A károsítók megjelenésének megelőzésére vagy azok mennyiségének gazdasági kárt okozó szint alá szorítására a biológiai, biotechnikai, agrotechnikai, mechanikai, fizikai és kémiai védekezési eljárások, illetve ezek technológiai rendszereinek felhasználása során elsősorban az alábbi eszközök alkalmazandók:
Hirdetés
1.1. megfelelő, a kultúrnövény optimális fejlődését biztosító, a károsítók elleni kompetícióját elősegítő agrotechnikai elemek,
1.2. rezisztens vagy toleráns növényfajták alkalmazása azoknál a növényfajoknál, ahol ez technológiailag indokolt; fémzárolt vetőmagok és ellenőrzött szaporítóanyagok használata,
1.3. talajvizsgálatra, vagy a növény tápanyag szükségletére alapozott tápanyag-utánpótlás, szükség szerint talajjavítás és a talaj optimális nedvességtartalmát biztosító eljárások alkalmazása,
1.4. a károsítók elterjedésének megakadályozása a gépek, berendezések, öntözőcsatornák rendszeres tisztításával,
1.5. a gyomnövények, kártevők és kórokozók természetes ellenségeinek és a hasznos, valamint a növénytermelés szempontjából veszélyt nem jelentő élő szervezetek fokozott védelme és erősítése megfelelő növényvédelmi intézkedésekkel vagy a termelőhelyeken belül és kívül ökológiai infrastruktúrákkal a természetes ökoszisztémák védelmének figyelembevételével.
2. A károsítókat megfelelő módszerekkel és rendelkezésre álló eszközökkel folyamatosan figyelni kell. A megfelelő eszközök közé tartoznak a helyszínen végzett megfigyelések, tudományosan megalapozott előrejelzési és korai diagnosztikai rendszerek, továbbá szakirányító javaslatainak felhasználása.
3. A termelő, szükség szerint folyamatos táblaszintű és károsító előrejelzés (monitoring) eredményei alapján, illetve szakirányító igénybevételével eldönti, kell-e érdemi intézkedést alkalmazni, és ha igen, mikortól, továbbá milyen növényvédelmi kezelésre van szükség. A károsítók esetében a kezelési döntés meghozatalakor figyelembe kell venni a konkrét területekre, a terményekre, és a sajátos éghajlati és időjárási viszonyokra meghatározott, tudományosan megalapozott károsítási küszöbértékeket.
4. A kémiai védekezési módokkal szemben előnyben kell részesíteni a megfelelő hatékonyságot nyújtó környezetbarát biológiai, fizikai és más nem kémiai módszereket, továbbá figyelembe kell venni a károsítók természetes ellenségeinek korlátozó szerepét.
5. A felhasznált növényvédő szereknek a védekezéssel elérni kívánt célnak leginkább megfelelőnek kell lenniük és a lehető legkevesebb mellékhatással kell járniuk az emberi egészségre, a nem célszervezetekre és a környezetre.
6. A növényvédő szert felhasználónak a növényvédő szerek használatát és az egyéb beavatkozási formákat a szükséges szinten kell tartania. Az engedélyezett dózishatárok figyelembevételével a felhasználónak törekednie kell a lehető legalacsonyabb, még hatékony dózis használatára, annak érdekében, hogy elkerülje a rezisztencia kialakítását. A felhasználónak a kezelések számát úgy kell megválasztani, hogy a károsítók gazdasági kártételi küszöb alá szorításához szükséges minimális kezelési számot alkalmazza. Károsítók foltszerű előfordulása esetén lehetőség szerint foltkezelést kell alkalmazni, figyelembe véve, hogy a növényzetben a kockázati szintnek elfogadhatónak kell lennie, és nem szabad növelni annak kockázatát, hogy a károsítók populációi rezisztenssé váljanak.
7. A növényvédelmi technológia kialakítása során figyelemmel kell lenni a rezisztencia kialakulásának megelőzésére.
8. Az adott évi növényvédelmi technológia, illetve a szükséges növényvédelmi intézkedések megtervezése során figyelembe kell venni az előző évi növényvédelmi intézkedések hatékonyságával kapcsolatos tapasztalatokat.
A támogatáshoz kötődő helyszíni ellenőrzés keretében terepen és dokumentum ellenőrzéssel is vizsgálják, hogy a termelők betartották e az integrált növényvédelem általános elveit. A terepi vizsgálat során elsősorban a terület és a rajta lévő növények általános állapotának a vizsgálata történik, amely további vizsgálatokhoz nyújt támpontot, önmagában nem vezethet szankciós megállapításhoz - írták.
A dokumentum vizsgálat során ellenőrzik, hogy
- a gazdálkodó alkalmaz-e növényvédelmi szakirányítót, vagy végzettsége alapján maga a gazdálkodó alkalmas-e a feladat ellátására,
- szántó és 5 évnél nem idősebb ültetvény esetén ellenőrzött szaporító anyag került-e felhasználásra,
- a növényvédelmi kezelések növényvédelmi előrejelzés alapján történtek-e, és
- a felhasznált növényvédőszerek az engedélyokiratukban szereplő módon kerültek-e felhasználásra.
- Tekintettel arra, hogy a Pályázati Felhívás a 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet szerinti integrált növényvédelem általános elveire kötelezően betartandó referenciaelemként hivatkozik, amennyiben az ellenőrzések bármely elv megsértését detektálják, akkor az érintett tábla elutasításra kerül az intézkedés szempontjából.
A MÁK szakértői kérték a gazdálkodókat, hogy a tematikus előíráscsoportokhoz tartozó alap és választott előírások mellett a 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet VIII. mellékletében foglalt integrált növényvédelmi alapelvek betartására is legyenek fokozott figyelemmel mezőgazdasági tevékenységük során - közölték.
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Kétszer ad, aki gyorsan ad
El Niño-hatás, aszály, jégverés, hőségriadók. Júniusban aratott kalászosok, hektikus terménypiacok, hatóanyag-kivonások. AÖP-támogatott mikrobiológiai termékek, talajegészség józan ésszel is felmérhető felértékelődése. A szármaradványok irányított bontásával a talajok nitrogén-, foszfor- és káliumtartalmának, valamint mikroelemeinek pótlása. Ismerős, ugye? Mi most egy másik nézőpontra hívjuk fel a figyelmét.
Fokozott tűzveszélyt jelent a szárítókban hagyott napraforgó, cirok
A betakarítás folyamatosságát a csapadékos időjárás megtöri. A szárítók üzemeltetői nehéz helyzetben vannak, mert nem tudják, mikor folytatódhat a betakarítás (talán már holnap), ezért gyakran a toronyban hagyják a terményt, nem ürítik le. Ez akkor is veszélyes, ha ügyelnek arra, hogy a felső nedves tömeg is megszáradjon.
Hirdetés
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatFurmint, hárslevelű minőségi borszőlő eladó Szerencsen
175 HUF
Solis 20 szervós kis traktor
Több mint 3.000 hirdetés 79 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés