Takács András Péter beszélt a növényvédelem aktuális témáiról

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Georgikon Campusán, Keszthelyen működő Növényvédelmi Tanszék munkatársa, Dr. habil. Takács András Péter beszélt egy interjúban a növényvédelem aktuális témáiról. Szóba került többek között, hogy mivel foglalkoznak jelenleg a tanszéken, kikérik-e a tanszék véleményét a növényvédő szerek engedélyezési folyamatában. Arról is beszélt, hogy lehet-e követni a gyorsan változó körülményeket a felsőoktatási képzésben, és hogy mi a különbség a növényvédelmi szakmérnök és a növényorvos között.

A Növényvédőszer.hu készített interjút Dr. habil. Takács András Péterrel, ezt az anyagot szemléztük.

Jelenleg mely kérdések megoldását tartja a legfontosabbnak a tanszék a növényvédelem területén?

Takács András Péter: A tanszék tevékenysége a növényvédelmi tudományok teljes palettáját felöleli. Jelenleg a növényvédelem minden területén folynak kutatások: a növénykórtani, a technológiai, az állattani, a herbológiai és a növényvédelmi toxikológiai területen egyaránt. Nagyon széles spektrumban dolgoznak a kollégák.

A molekuláris növénykórtan területén új vírusok azonosítása és molekuláris virológiai vizsgálatok folynak, míg a fungicid fejlesztésben az új növényvédő szerek vizsgálata a cél.

Az állattan esetében az inszekticidek tesztelésére és a védekezési vizsgálatok elvégzése mellett a kártevők biológiájára fókuszálnak a tanszék munkatársai. A herbológiai területen főként gyombiológiai és technológiai kísérletek folynak. A toxikológiai témában a növényvédő szerek méreghatásainak, különösen az együttes méreghatások vizsgálata tart. 

Hogyan lehet naprakész tudást átadni a fiataloknak?

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem minden campusán arra törekszünk, hogy a legfrissebb tudást biztosítsuk a hallgatók számára. Az agrártudományok bármely területén, beleértve a növényvédelmet is, naprakész ismereteket adunk át. Az agrártudományi szakvégzettség, akár BSc, de leginkább MSc szintű végzettség megszerzése azoknak javasolt, akik ebben a szakmában szeretnének elhelyezkedni. Növényvédelemmel foglalkozni pedig csak növényorvosi végzettséggel lehet, ami egyetemi végzettséget igényel. Az oktatás során a pillanatnyi szükséges tudást megkapják a hallgatók, de ez egy dinamikusan változó terület, ezért a Növényorvosi Kamara rendszeres továbbképzéseket szervez, amelyeken 5 évente a növényorvosoknak kötelező a részvétel.

Mi a különbség a növényvédelmi szakmérnök és a növényorvos között?

A különbség az útban van, amely a képzettség megszerzéséhez vezet. Növényvédelmi szakmérnök csak az lehet, aki agrártudományi területen egyetemi diplomával rendelkezik, míg a növényorvosi végzettséget nappali formában, az alapképzést (BSc) követően lehet megszerezni. Ez összesen 11 szemesztert jelent (7 szemeszter BSc és 4 szemeszter MSc). A növényvédelmi szakmérnöki képzéshez először egy alapképzést majd egy agrártudományi területen elvégzett mesterképzést vagy osztatlan 5 éves képzést kell elvégezni, majd további 4 félév növényvédelmi szakmérnöki képzést, így ennek a képzésnek az időtartama optimális esetben 14-15 félév.

A szakmérnöki képzésben a tananyag elsősorban a növényvédelmi szakmai ismeretekre koncentrál, mivel itt az egyetemi agrárvégzettséggel rendelkező hallgatók már széles körű alapismeretekkel rendelkeznek. Aki ilyen képzésben szeretne részt venni a Georgikon Campuson, Keszthelyen, augusztus 15-ig jelentkezhet.

A tanszék véleményét kikérik-e a növényvédő szer engedélyezési folyamatban az uniós listák összeállításakor?

A hazai szakigazgatás, azaz a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) végzi az engedélyezési folyamatot, de uniós szinten is történik döntéshozatal. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kiváló kapcsolatban áll a szakigazgatással, és rendszeresen kapunk megkereséseket anyagok véleményezésére.