Takarmányozási teendők a tejhozam, a tejből származó bevétel maximalizálása érdekében

Az állomány hatékony takarmányozása az egyik legfontosabb tényező, amely befolyásolja a tejtermelő gazdaságok jövedelmezőségét, függetlenül a takarmányozási rendszertől. A Dairy Australia szerint a takarmánytermelés maximalizálása alapvető fontosságú az országban. A kutatások Ausztráliában is kimutatták a kapcsolatot a saját termelésű takarmány nagyobb mennyisége és a jobb jövedelmezőség között.

A Dairy Australia hangsúlyozza, hogy az esetek túlnyomó többségében a saját termelésű takarmány olcsóbb, mint az importált vagy vásárolt takarmány. Ezért a mezőgazdasági üzemek fenntarthatóságának szempontjából döntő fontosságú, hogy maximalizálják ennek az erőforrásnak a termelését és felhasználását.

Fontos, hogy a gazdák kiszámítsák a tehenek napi tápanyagszükségletét. (Fotó: Pixabay)

A saját termelésű takarmány előállításának maximalizálása alapvető fontosságú a mezőgazdasági rendszerek ellenálló képességének és jövedelmezőségének javítása érdekében.

Hirdetés

A Dairy Australia készített egy adatlapot, amely az ausztráliai tejgazdaságok 5 leggyakoribb takarmányozási rendszerét ismerteti. Annak ellenére, hogy a gazdaságok az 1. rendszertől az 5. rendszerig egyre intenzívebbé válnak, tévhit, hogy a saját termelésű takarmány kevésbé fontos az intenzívebb rendszerekben.

„Ez tévedés – jegyzi meg a Dairy Australia – mivel az 5. rendszer legtöbb sikeres példája – ahol a teheneket teljes tartásban tartják – még mindig a takarmány nagy százalékát saját termelésű takarmányként állítja elő, gyakran jó minőségű, tartósított takarmányként, mint például a kukoricaszilázs.”

Helyes alkalmazás esetén a kiegészítők jövedelmezőek

A Dairy Australia szerint egyetlen rendszer sem tekinthető jobbnak a többinél, és minden rendszer lehet nyereséges, és a gazdaság számára megfelelő rendszer kiválasztása nagyban függ a rendelkezésre álló erőforrásoktól és a kockázathoz való hozzáállástól.

Az ausztrál tejgazdaságokban a saját termelésű takarmány ritkán tölti ki az összes takarmányhiányt, ezért kiegészítőket is használnak. Ezek nagyon jövedelmezőek lehetnek, ha helyesen és hatékonyan használják őket.

A magas takarmányminőség elsődleges fontosságú a fejőstehenek takarmányozásának kialakításakor.

Kiegyensúlyozott fejőtakarmányok tervezése

A Dairy Australia összeállított egy „Kiegyensúlyozott fejőtápok kialakítása” című adatlapot is, amely bemutatja, hogyan lehet maximalizálni a tejhozamot mínusz a takarmányköltségeket az állományban, és segít a jó minőségű, kiegyensúlyozott fejőtápok kialakításában.

Fontos, hogy a gazdák kiszámítsák a tehenek napi tápanyagszükségletét – mutat rá a Dairy Australia. A teheneknek olyan takarmányra van szükségük, amely elegendő tápanyagot tartalmaz a fenntartáshoz, a vemhességhez, az aktivitáshoz, a növekedéshez, a szaporodáshoz és a tejtermeléshez.

Bár a takarmányok összeállításakor a víz, az energia, a fehérje és a rost a legfontosabb tápanyagok, az ásványi anyagokat és a vitaminokat sem szabad figyelmen kívül hagyni.

A Dairy Australia azt tanácsolja a tejtermelőknek, hogy több tényezőt is vegyenek figyelembe, amikor a fejőállatok takarmányozásához szükséges takarmányt választják ki:

- tápanyag-előírások,

- ár,

- az ellátás következetessége és a minőség,

- a tárolás során várható veszteségek (zsugorodás),

- keverés és etetés,

- a kezeléshez szükséges megnövekedett tőkeszükséglet,

- a kezeléshez szükséges többletmunkaerő és

- egyéb költségek.

Fontos, hogy a gazdák kiszámítsák a tehenek napi tápanyagszükségletét (Fotó: Pixabay)

Takarmányvizsgálati elemzés

A takarmányok táplálkozási jellemzői jelentősen eltérhetnek egymástól. A takarmányvizsgálat elvégzése a legjobb módja annak, hogy megállapítsuk a takarmány táplálkozási jellemzőit. „A magas takarmányminőség kiemelkedő fontosságú a fejőstehenek takarmányának megtervezésekor – magyarázza a Dairy Australia. A takarmány minősége, amelyet a semleges detergens rostok [NDF] százalékos aránya és az NDF emészthetőségi értékei határoznak meg, jelentősen befolyásolja a takarmányfelvételt. A takarmány minősége határozza meg a koncentrátumokra és a takarmányokra adott választ.”

A gazdáknak 3 dologra kell összpontosítaniuk a takarmányok összeállításakor:

1. A takarmány NDF százalékos aránya és az NDF emészthetősége.

2. A keményítő emészthetősége a bendőben.

3. A fehérje százalékos aránya és bendőben való lebonthatósága

A túl- és alultáplálás közötti egyensúly

A túlzott tápanyagellátás befolyásolhatja a tehenek egészségét, csökkentheti a takarmányhasznosítási hatékonyságot (kg tej/kg takarmány), és csökkentheti a tejbevételt mínusz takarmányköltséget – mutat rá a Dairy Australia. "Másrészt az alultáplálás hatással van a teljesítményre, és ha súlyos, akkor potenciálisan a tehenek egészségére és termékenységére is. Több ciklusra is szükség lehet ahhoz, hogy az étrend fő összetevőit kiegyensúlyozzuk, és megtaláljuk a tehén étvágyának határain belül azt az étrendet, amely a lehető legnagyobb tejbevételt mínusz takarmányköltséget biztosítja.”

Tejjövedelem mínusz takarmányköltségek

A Dairy Australia szerint a tejbevétel mínusz takarmányköltség hasznos mérőszám, különösen olyan körülmények között, amikor kevés vagy egyáltalán nem áll rendelkezésre legelő. „Megmutatja, hogy mennyi marad a tejhozamból a takarmányköltségek kifizetése után. Ebből az összegből kell fedezni az olyan működési költségeket, mint az állomány, az istálló, a munkaerő és a rezsiköltségek, valamint a pénzügyi és tőkeköltségeket.”

A határtejhozam és az átlagos tejhozam közötti válasz elveinek megértése is kritikus fontosságú a jövedelem maximalizálása érdekében a takarmánykiegészítők etetésekor (Fotó: Pixabay)

A hatékonyság mérése

Azoknak a gazdáknak, akik jelentős mennyiségű vásárolt takarmányt etetnek, magas tehenenkénti napi tejhozamot kell elérniük, hogy a takarmányköltséggel csökkentett nagyobb tejbevételt termeljenek. Minél magasabb a tejhozam, annál kisebb a nem termelő pénzek aránya, vagyis amit a tehenek fenntartására kell fordítani, ahelyett, hogy tejet és bevételt termelnének.

A Dairy Australia szerint a határtejhozam és az átlagos tejhozam közötti válasz elveinek megértése is kritikus fontosságú a jövedelem maximalizálása érdekében a takarmánykiegészítők etetésekor. A tejhozam-határérték az a tejhozam-növekedés, amelyet egy plusz kilogramm takarmánykiegészítő adása eredményez. Az átlagos tejhozam-növekedés a tejhozam növekedése az összes etetett kiegészítő kilogramm átlagában.

Mivel a takarmányköltségek a tejtermelő gazdaságok változó és teljes költségeinek nagy részét teszik ki, a Dairy Australia szerint fontos mérni, hogy a takarmányt milyen hatékonysággal alakítják tejjé. A takarmány-átalakítási hatékonyság (FCE) a tejtermelő gazdaságok takarmányozási rendszerének hatékonyságát mérő kulcsfontosságú mutató, amely hatással van az egységnyi tejre jutó takarmányköltségre és a tejüzemi nyereségre.

Az FCE emellett fontos tényező, amely hatással van a gazdaságok üvegházhatású gázkibocsátására. „Az FCE-t mindig a gazdaság egyéb fizikai és pénzügyi teljesítménymutatóival együtt kell használni, mint például az éves tejüzemi nyereség és az eszközök megtérülése” – jegyzi meg a Dairy Australia.

Az FCE-t az állománynak adott takarmány kilogrammjára vetített termelt tejmennyiséggel fejezik ki. Az FCE mérhető a fejőállományra vonatkozóan évente vagy szezonálisan, évenként. „Az FCE hasznos mérési forma a takarmányozási program hatékonyságának nyomon követésére. Nem szabad azonban túl szoros kapcsolatba hozni a gazdaság nyereségével, mivel nem veszi figyelembe az állomány által elfogyasztott takarmány költségét. Az FCE hasznos az állomány által elfogyasztott takarmány minőségének, különösen az étrend takarmánykomponensének értékeléséhez, mivel a jobb FCE szorosan összefügg a jobb minőségű étrenddel.”