Takarni, hűteni kell a talajt, és sokkal több tiszta vizet „elraktározni” benne

A Vulcan A gro Kft. több mint 5 éve azzal a céllal alakult, hogy termékei a talajok javításán keresztül – legyen az kémiai vagy biológiai – táplálják a növényeket. Nagyon sok tapasztalatot gyűjtöttünk, amiből mindenki profitálhat. Mutatunk néhány tanácsot, amiből lehet választani.

A talajok kémhatásának javítása

A hazai talajok kémhatása sok esetben savanyú, de egyre nagyobb kiterjedésűek a lúgos vagy sós területek. A probléma mindhárom esetben hasonló: száraz időszakban a talajból nehezen tud a növény tiszta vízhez jutni. Ezért fontos, hogy a talajokat még ha más és más módon is, de javítsuk.

A savanyú talajokat talán a legegyszerűbb lemeszezni és a benne levő savak egy részét lekötni. A lúgos-meszes talajokon a lehető legsavanyítóbb műtrágyákat kellene használni és nagy mennyiségű ként is kijuttatni.

Hirdetés

A granulált meszet vagy gipszet még fiatal állományba is kijuttathatjuk - Fotó: Pixabay

Ennél viszont sokkal bonyolultabb a szikes-sós talajok javítása. Az ilyen helyeken sokkal több ismeret szükséges a talajról, ami alapján el lehet dönteni, hogy gipszezés, meszezés vagy a talaj savazása fog eredményt hozni.

Savanyú homokos talaj, ahol nincs meszezés és szervesanyag pótlás.
Kisvárda, 2021. 06. 22.

Savanyú, homokos talaj, amelyen folyamatos a meszezés és vinasz–melasz alapú az NPK-pótlás.
Kisvárda, 2021. 06. 22.

A talajok biológiai javítása

Az intenzív gazdálkodás a legnagyobb kárt a talajok szervesanyagkészletében és biológiai aktivitásában okozta. Ahhoz, hogy több évtized múlva is érdemes legyen még öntözés nélküli szántóföldi termeléssel foglalkozni, a talajokba életet kell vinni. Mindenki tapasztalja, hogy a támogatási rendszerek a talajok takarásáról, folyamatos növényi jelenlétről és a talajbiológia magasabb szintre emeléséről szólnak.

A VulcanAgro Kft. is ezért fejleszti azokat a magas cukor- és szervesanyag-alapú termékeit (NPK, Hibrid, stb.), amelyek nemcsak a növényt, de a talajban lévő életet is szaporítják, kondicionálják. A föld nem egy támasztóközeg. A növény szimbiózisban élne a gyökér körüli mikroorganizmusokkal. Ezek a parányi lények segítenék a szárak bomlását, a nitrogén kötését a levegőből, vagy a létfontosságú tápanyagok feltárását. Egy növekvő szervesanyag-tartalmú és biológiailag aktív talajon nemcsak sokkal kevesebb műtrágya kell, de stresszhelyzetben (pl. amit egy hosszabb száraz időszak okoz) biztonságosabban lehet termelni.

Folyékony NPK kijuttatása - Fotó: Pixabay

Tápanyagpótlás

Súlyos következményei lettek az elmúlt évtizedben kialakult nitrogéntúlsúlyos tápanyagpótlásnak. Felborult az a szabály, hogy a kiadott inputanyag mennyisége ne lépje át az 50–60%-ot. Elmaradt a kálium, a kén pótlása, állandósult a növények cink- és magnéziumhiánya. Ezért vissza kell térni az alapokhoz. Csökkenteni kell a felhasznált nitrogénmennyiségen, de emelni kell a többi tápanyag mennyiségén. Az egyre szárazabb talajokból nehezen jutnak a növények káliumhoz és magnéziumhoz, ezért ezeket a tápanyagokat akár lombon keresztül is pótolni kell. Az olyan mikroelemekből, mint a cink (ami sok talajból gyakorlatilag elfogyott), már kevés egy lombtrágyában levő mennyiség. Itt nagyobb dózissal a talaj cinkkészletét kell feltölteni, akár több évre is. Számos lúgos, meszes vagy mangán-, rézhiányos területen pedig több figyelmet kell fordítani egy-egy levélanalízisre. Pontosabb értéket kapunk a növényben zajló folyamatokról és szakmai segítséget kaphatunk az ezzel foglalkozó cégektől.