Támpont a magyar állattartóknak: elkészült az Európai Unió kiskérődző ágazatának középtávú piaci előrejelzése

Az Európai Bizottság közzétette az Európai Unió mezőgazdasági piacaira, a jövedelemre és a környezeti változásokra vonatkozó legfrissebb, 2021-2031. közötti időszakra vonatkozó középtávú előrejelzését. Az előrejelzés az EU-27 tagállamára vonatkozóan mutatja be az unió mezőgazdasági piacainak, valamint a globális piaci változásoknak a középtávú - a 2021-2031. közötti időszakra vonatkozó - kilátásait. Az unió juh- és kecskehús termelése és fogyasztása az előrejelzések szerint várhatóan kismértékben növekedni, az élő állatok exportja csökkenni fog.

A mezőgazdasági piacok elemzése a mezőgazdasági termelésre és kereskedelemre vonatkozóan a 2021. szeptember végén rendelkezésre álló információkra, valamint az Európai Bizottság által használt agrárgazdasági modellre támaszkodik, a globális előrejelzések pedig a legfrissebb makrogazdasági és piaci adatokkal frissített, az OECD-FAO 2021-2030. közötti időszakra vonatkozó mezőgazdasági prognózisain alapulnak. A világjárvány következtében kialakult változó helyzetre, valamint a KAP reformcsomag elfogadása és a tagállamok Stratégiai Terveinek benyújtása kapcsán fellépő késedelemből fakadó bizonytalanságokra való tekintettel a középtávú előrejelzés összeállítása során az Európai Bizottság kiemelt figyelmet fordított a bizonytalanságok elemzésére - írta a NAK. A kiskérődző ágazat helyzetét vizsgálták meg részletesebben.

Az előrejelzésben csak és kizárólag a már végrehajtott szakpolitikai változások és a 2021. szeptember végéig elfogadott szabadkereskedelmi megállapodások hatásait elemezték. A prognózisok a 2021 novemberében érvényben lévő mezőgazdasági és kereskedelmi politikákat tükrözik és nem veszik figyelembe sem az Európai Zöld Megállapodás - különösen a „Termelőtől a fogyasztóig” és a „Biodiverzitás” stratégiák - célkitűzéseinek és intézkedéseinek várható hatásait, sem pedig a 2021. december 6-án megjelent KAP reformcsomag elemeit. Azonban a 2021-2027-es többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos költségvetési számadatok aktualizálásra kerültek. Az EU-27 és az Egyesült Királyság közötti kapcsolat tekintetében pedig a 2021. január 1-től ideiglenesen alkalmazott EU-Egyesült Királyság kereskedelmi és együttműködési megállapodásban rögzítetteket vették alapul.

Nagy változásokat okoz a fenntartható szemlélet

Általánosságban elmondható, hogy az állattenyésztési ágazatokban a fenntarthatósági célkitűzések várhatóan hangsúlyosabb szerepet fognak kapni az elkövetkezendő évtizedben mind a termelők, mind a fogyasztók körében. A meghatározott ambiciózus célkitűzések elérése érdekében meghozandó intézkedések végrehajtása feltehetően jelentős hatást fog gyakorolni az EU termelésének növekedési ütemére a teljes élelmiszerláncban.

A piaci helyzet alakulása az EU kiskérődző ágazatában

Az unió juh- és kecskehús termelése és fogyasztása az előrejelzések szerint várhatóan kismértékben növekedni fog. Az élő állatok exportja, elsősorban az állatjóléttel és ezen belül is kiemelten a nagy távolságra történő, nyolc órát meghaladó szállításokkal kapcsolatos aggályok és egyes kereskedelmi célpontokat érintő pénzügyi kockázatok miatt csökkenni fog. A húsexport várhatóan az Egyesült Királysággal és a közel-keleti partnerekkel folytatott kereskedelem konszolidációja és a további piacbővítések következtében javulni fog. A juhhús behozatal helyzete előre láthatólag rövid távon helyreáll, de várhatóan Új-Zéland inkább az ázsiai piacokra összpontosít majd.

A húsfogyasztás várható alakulása és hatása a kiskérődző ágazatra

A világ húsfogyasztása várhatóan továbbra is évi 1,4 százalékkal fog növekedni a növekvő népességnek és a fejlődő országok magasabb jövedelem szintjének köszönhetően. Világszinten a jelenlegi 37,3 millió tonna mellett további 3,4 millió tonna húsimportra lesz szükség ahhoz, hogy számos országban a hazai fogyasztás és termelés közötti különbség kiegyenlíthető legyen. A COVID-19 világjárvány miatti fogyasztás csökkenés, a kínai húshiány, továbbá a fogyasztók környezettudatosságának, az egészségügyi megfontolásoknak és a kényelmi szempontok változásának hatására azonban az egy főre jutó uniós húsfogyasztás az előrejelzések szerint ─ a világszintű trenddel szemben ─ a 2021 évi 67,7 kg/fő értékről 2031-re 66,9 kg/fő értékre csökken, mely 0,8 kg/fő fogyasztáscsökkenést jelent.

Az EU juh- és kecskehúspiaci mérlege

Az EU juhhústermelése a 2021-2031. közötti időszakban várhatóan kismértékben, évi 0,3 százalékkal, 660 ezer tonnára nő, amelyet a termeléstől függő önkéntes támogatás, a szűkös világpiaci kínálat és a termelői árak javulása is eredményez. A termelés legjelentősebb része továbbra is néhány EU-tagállamban összpontosul majd, így a későbbiekben is várhatóan Spanyolország, Görögország, Franciaország és Írország fogja az EU teljes juhhús termelésének, több mint 50 százalékát előállítani. 2020-ban a spanyolországi, a görögországi, a franciaországi és az írországi vágások adták a teljes uniós termelés több mint felét. Az élő állatok exportja az EU-ban 2031-re várhatóan 38 000 tonnára csökken, mely a 2021 évi értékhez képest 33 százalékos mérséklődést jelent. Az EU húsexportja 2022-ben várhatóan helyreáll. A teljes cikket itt lehet elolvasni.