A tehenek tejtermelésének növekedésével az utóbbi évtizedekben a tápanyagigényük is egyre nőtt. A bendő befogadóképessége viszont behatárolt, így már nem elég egyszerűen csak silózni, hanem minőségi szilázst kell készíteni. Ahol nagyon nem mindegy, mennyi a szilázs mikotoxin-tartalma.

Sajnos a magyarországi szilázsok közel 20 százalékának a felső 20-30 centis rétege romlott. A nagy részük megbontás után melegszik, vagy kora tavasszal megerjed, amely jelentősen befolyásolja a szilázs mikrobiológiai állapotát. Így a mikotoxin-tartalmát is.

A szilázs mikotoxin-tartalma csökkenthető a megfelelő higiéniai körülmények betartásával

Az aflatoxin M1 megjelenése a tejben ugyan csak egy része a problémának, ám fontos gazdasági károkat okoz. Kevesebbet foglalkoznak azonban a szilázsban lévő zearalenon szaporodásbiológiai, a trichotecének (DON, T-2, HT-2) tejtermelést csökkentő és a fumonizin immungyengítő hatásával, melyek láthatatlanul okoznak veszteségeket. A témát az Agrárágazat cikke járta körül.

Mennyi legyen a szilázs mikotoxin-tartalma?

A mikotoxin-szennyezettség tekintetében nincs biztonságos szint, és minden esetben nagyon összetett feladatként kell kezelni. Figyelembe kell venni a következő befolyásoló tényeket:

  • a mikotoxinok kémiailag roppant stabilak, és ellenállóak a hőmérséklettel, valamint a tárolási és az erjedési folyamatokkal szemben
  • nagyon nehéz reprezentatív mintát venni, mivel a mikotoxinok egyenlőtlenül oszlanak el a szilázsban, és gyakran alakulnak ki toxinos gócpontok (hot spot - forró pontok)
  • szinergista hatások léphetnek fel bizonyos mikotoxinok között (két mikotoxin együttes hatása sokkal nagyobb, mint az egyes toxinok hatásának összege)
  • általában csak 4-8 mikotoxint vizsgálnak, de több mint 1000-et ismerünk ténylegesen - mivel soknak még nem tisztázott a káros hatása
  • olyan maszkos mikotoxinok jelenléte, amelyek akkor keletkeznek, amikor a mikotoxinok kötődnek bizonyos növényi tápanyagokhoz, amely észrevehetetlenné teszi őket a legtöbb vizsgálati eljárás számára
  • különleges befolyásoló tényezők, amelyek az állatok érzékenységét befolyásolják a mikotoxinokra (kor, fajta, ivar, faj, a vírus jelenléte, baktérium, stb.).
A mikotoxin-kockázatot a szilázsban több szinten lehet csökkenteni

A szántóföldön védekezhet a vetésforgó alkalmazásával, gombarezisztens növények termesztésével, a gombák kémiai és biológiai gátlásával. A szilázs készítése során tartsa be a megfelelő higiéniát (földdel szennyeződés), alkalmazzon megfelelő szilázs-adalékanyagokat (Biostabil® Plus, Biostabil® Mays), tömörítsen megfelelően, és zárja a silót légmentesen (lehetőleg 1 napon belül). A kitárolásnál figyeljen a szilázs leszedésének mértékére (télen 25 cm/nap, nyáron 50 cm/nap minimum), ne használjon fel a rosszul tartósított szilázst, valamint alkalmazzon vegyi adalékokat a nemkívánatos erjedés elkerülésére (BioSil® Liquid, Biomin® CleanGrain liquid). A szilázs feletetésénél az állatok egészségének megőrzésére és a gazdaságos termelés fenntartására alkalmazzon a TMR-ben mikotoxin inaktiváló adalékanyagokat (Mycofix® Plus 3.E, Mycofix® Select 3.E, Mycofix® Secure)!

Így csökkenthető tovább a szilázs mikotoxin-tartalma

A mai napig egyedül a Mycofix® termékeket engedélyezte hivatalosan az EU a mikotoxinok káros hatásait ellensúlyozni képes készítményként (hatékonyság, biztonságosság, ártalmatlanság szempontjából). A termék három különböző stratégia alkalmazásával segíti a mikotoxin-kockázat elleni küzdelmet

  • ásványi anyagok szinergista keverékével megköti a köthető mikotoxinokat (aflatoxin, ergot alkaloidok);
  • a nem köthető mikotoxinok enzimatikus lebontása biológiai összetevők által (fumonizin, zearalenon, DON és egyéb trichotecének);
  • biovédelmet nyújt a szervezetnek, mivel növényi és algakivonatokkal támogatja az immunrendszert, védi a májat, valamint az emésztőrendszer nyálkahártyáját.

Ha pedig arra kíváncsi, hogyan készíthető alternatív szenázs rozsból, kattintson ide és olvassa el korábbi anyagunkat!

Megosztás

További híreink

Magyarországon évente 21 milliárd forint vadkárigény keletkezik, változik a kezelése

2024.07.03.

Tavaly novemberben vetődött fel a Nemzeti Agrárkamarában először, hogy átveszik a vadkárigények teendőit a károsultaktól.

Megjött a tájékoztató a területi monitoring rendszer ellenőrzéseiről

2024.07.03.

A területi monitoring rendszer (TMR) a mezőgazdasági termelő által bejelentett területek vonatkozásában azonosítja a kérelemben bejelentettek és a műhold által észleltek eltéréseit.

Zajlik a szezon, itt az első nyári hónap gépes összefoglalója

2024.07.03.

A gépek témájához kapcsolódóan hoztunk híreket júniusból, hogy egy helyen összegyűjtve is böngészhetőek legyenek a tartalmak.

Már csak néhány napig lehet szavazni a 2024-es Év Szaktanácsadója címre

2024.07.02.

Az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara idén is keresi az Év Szaktanácsadóját. A cím odaítélésének első lépése a jelöléssel kezdődött.

Bővül a cseh és magyar szövetség: együttműködési megállapodást kötött az Agrofert és a Széchenyi István Egyetem

2024.07.02.

A Széchenyi István Egyetem stratégiai partnerségi együttműködési megállapodást kötött az Agrofert, a.s. vállalattal Csehország fővárosában, Prágában, a cégcsoport székhelyén.

Megnövelték a Gazdahitel költségvetését Romániában

2024.07.02.

Bővül a romániai Gazdahitel kerete: az eredetileg megszabott 815,5 millió lejről (65 milliárd 200 millió forint)  646 millió lejjel 1461,5 millió lejre, mintegy 116 milliárd 920 millió forintnyira nő a program költségvetése.

Partnerhírek
Partner

Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják

2024.07.01.

Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.

Partner

Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma

2024.07.01.

A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Hirdetésfeladás