Tatáé a hét

Itt találjuk azt a platánfát, ami idén elnyerte az Év fája címet. Ráadásul most hétvégén ismét eljön a Tatai Vadlúd Sokadalom ideje, amikor meg is lehet tekinteni a győztest. Két csapást egyszerre.

A vadludak az északi tundrák és tajgák fészkelő madarai. A költés végeztével azonban nem maradhatnak sokáig e zord tájakon, mert hamarosan megérkezik a sarkvidéki tél. Ez elől a ludak délebbi területekre repülnek, hozzánk az első csapatok októberben az orosz sarkvidékről, mintegy 8 ezer kilométer megtétele után érkeznek meg. Számuk rohamosan növekszik, november folyamán a 40 ezer példányt is meghaladhatja. Sajátos bioritmusuk szerint élnek: nappal a környező földeken táplálkoznak, éjszakára visszaérkeznek a tóra aludni. Ezt nap mint nap így teszik egészen addig, amíg egy komoly fagyos időszak vagy nagy havazás nem kényszeríti őket arra, hogy délebbi területet keressenek.

A vadludak az ősz folyamán Európába vándorolnak, ugyanis itt költik ki fiókáikat

A vadludak az ősz folyamán ellepik Európát, hogy ebben a régióban töltsék a telet. Magyarországon is több, tradicionális vadlúdéjszakázó hely ismert, azonban a tatai Öreg-tó egyedülálló mind elhelyezkedésében (egy barokk kisváros ölelésében), mind infrastruktúrájában (autópálya, vasút közelsége). Gyakorlatilag ünnepi öltözetben, babakocsit tologatva is problémamentesen meg lehet csodálni a vadludak ki- és behúzását.

A hétvégén csak szombaton várjuk az érdeklődőket programokkal (pénteken a helyszín építése folyik, vasárnap pedig a bontás). Aki a libák kihúzását szeretné megtekinteni, annak korán kell kelni, mert reggel 7 óra után várható a vadludak kihúzása. Amennyiben nincs semmilyen zavaró tényező, akkor a ludak kisebb csapatokban távoznak, ez elhúzódhat akár 9 óráig is. Azonban előfordul, hogy az összes madár egyszerre rebben fel a tómederből (pl. megjelenik egy réti sas). Ilyenkor a madarak nagy része már vissza sem száll, hanem célba veszi a legközelebbi táplálkozó helyet. Délután 15 óra utántól várható a ludak érkezése a tóra. Ha szerencsénk van, akkor még a teljes sötétedés előtt az itt éjszakázó madarak nagy része visszaér, és egy felejthetetlen légi balettet bemutatva ereszkednek az egyre hangosabban gágogó társaik mellé.

Nem csak a vadludak repülése az egyetlen látnivaló Tatán. A tatai Öreg-tó partját 232 éve díszítő fát anno Versailles-ból hozatták (Esterházy Miklós János koronaőr fia, Ferenc) több más csemetével együtt. A mára majd' 20 méteresre nőtt faóriást méltán indították a helybeliek az Év Fája versenyén, hiszen szinte mindenkinek fűződik valamilyen élménye hozzá. Nem véletlen hát, hogy majdnem kétszer annyi szavazatot kapott, mint a 2. helyen végzett szattai hársfa.

Az óriásplatán az évszázadok alatt sok mindent megélt, többször kellett felépülnie viharok, villámcsapások vagy emberi beavatkozások után. Öngyógyító ereje a jelek szerint kisugárzott: a város lakója, Pribojszky Mátyás citeraművész, író egy sztrók után állítása szerint e fának köszönhette, hogy újra tudott írni. Hálából papírra vetette a Platánkirály című mesét, melynek főhőse, Pinka Péter a tatai vármúzeum takarítócsoportjának vezetője, különleges kapcsolatot ápolt a faóriással.

Nos, idén novembertől már nem csak Tata, hanem az ország legszebb fája lett az öreg platán, mely jövőre indulhat az európai év fája versenyen is, és ha az utóbbi évek eredményeit nézzük, akár ott is a dobogó legfelső fokára állhat.

Forrás: kapanyel.postr.hu