Technológia, fejlesztések, újdonságok - itt a mezőgazdasági gépek hírösszefoglalója

Több hírünket olvashatta márciusban a mezőgazdasági gépek és a technológia kategóriában. Szó volt a tarktorosok utánpótlásáról, a KITE vezérigazgatójának várakozásairól, a mezőgazdasági robotok piacáról, az Amazone gépeiről, az első agrárinnovációs versenyről, a blokklánc technológiai agrárszerepéről, és a mezőgazdaságban elhelyezkedő programozókról is. Összefoglaltuk, milyen cikkek jelentek meg a mezőgépekkel kapcsolatban az elmúlt hónapban az agrárhírek között. Tartson velünk, és olvassa el, miről szól az agrártechnológia és a mezőgazdasági gépek hírösszefoglalója!

A cél, tenni az elnéptelenedő traktorfülkék ellen

Nyíregyházán igyekeznek felkelteni a diákok érdeklődését a mezőgazdaság iránt. Tavaly novemberben indult útjára a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége szervezésében a Legyél te is mezőgépész! program országjáró sorozata. A kezdeményezés célja, hogy felkeltsék a pályaválasztás előtt álló hetedik-nyolcadik osztályos diákok érdeklődését a mezőgazdaság, azon belül is a mezőgépészet iránt. A nyíregyházi állomáson elhangzott, hogy a szektor lassanként kiöregedik, az átlagéletkor 50 fölött van, az iskolázottsági átlagos szintje alacsony, a fiatalok pedig motiválatlanok abban, hogy a mezőgazdaságban vállaljanak munkát.

Idén elérheti a félmilliárd eurós álomhatárt az Amazone bevétele – videókkal

A német mezőgazdasági és kommunális gépeket gyártó Amazonen-Werke cég 2019-ben szeretné elérni a félmilliárd eurós árbevételt. Ettől nincs messze, a tavalyi rekord 481 millió euró volt, idén új csúcsot döntenének. A hasbergeni központú multinacionális vállalat jócskán túllépett a német határokon: árbevételének 80 százaléka a külpiacokról érkezett. Azon kívül, hogy nálunk is lehet kapni a vető- és permetezőgépeiket, a cég hazánkhoz úgy is kapcsolódik, hogy az ekegyártásának központja Magyarországon található.

Erre a legbüszkébb a KITE vezérigazgatója

Technológiai szolgáltatás, szaktanácsadás, méretfüggetlen precíziós gazdálkodás, extra szolgáltatások – ezeket emelte ki a KITE Zrt. vezérigazgatója, amikor a vállalat 2019-es terveiről kérdeztük. Komplex technológiát szeretnének szolgáltatásként nyújtani a gazdáknak. A cél, hogy a szaktanácsadással és a gazda együttműködésével teljesen le tudják majd fedni az adott növénykultúrával kapcsolatos munkafolyamatot. Szabó Levente 2002-től dolgozik a KITE Zrt.-nél. Végigjárta az agrárintegrátor cég ranglétráját: pályafutását alközponti kockázatkezelőként kezdte, majd kockázatkezelési igazgató-helyettes, agronómiai üzletkötő szaktanácsadó, később pedig régióigazgató lett. 2013 januárjától agronómiai kereskedelmi vezérigazgató-helyettesként dolgozott, 2014-től pedig a KITE Zrt. vezérigazgatói posztját tölti be. A szakember a 2019-es AgrárgépShow kiállításon adott interjút a Magro.hu-nak, a cég által forgalmazott gépek társaságában.

Méhészek, mezőgazdasági termelők és hatóságok közötti hálózat ötlete nyert az agrárinnovációs versenyen

Egyetemisták dolgoztak agrárszakértőkkel az első éjjel-nappal tartó agrárinnovációs ötletversenyen, a „Gazdálkodj okosan! NAK Agrotech Hackathon” rendezvényen március 22-én és 23-án. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Design Terminal közös kezdeményezésének fő célja, hogy a legjobb, legújabb megoldások helyet találjanak maguknak a magyar mezőgazdaságban. A verseny végén tartott előadások alapján a zsűri a verseny győztesének a BeeNet csapatát választotta, amely interaktív hálózat javaslatát dolgozta ki, méhészek, mezőgazdasági termelők és hatóságok közötti kapcsolattartásra.

Teljesen átlátható lesz az élelmiszer útja az állattenyésztésben a blokklánc technológia segítségével

Egyre több fogyasztó szeretné tudni, hogy a megvásárolt hús, tojás vagy tej vajon honnan jött és milyen kezeléseket kapott. A vásárlói szokások megváltozásával, az egyre tudatosabb hozzáállás miatt egyre nagyobb az igény a minőségi termékek iránt. Erre nyújt hatékony megoldást a Blockchain (blokklánc) alapú átlátható nyomon követés, amely számos előnyt biztosít az állattenyésztő gazdáknak is. A minőségi termékek előállítási költségei magasabbak, ám a kiskereskedelmi árak nem minden esetben képesek ehhez igazodni. Amennyiben a gazdák nem tudják igazolni a termékük kiváló minőségét, a vásárlóknak jobb híján muszáj az ár alapján döntést hozni. Ennek következtében pedig árverseny alakul ki, amiben a termelők alulmaradnak a jobban teljesítő, hatékony, nagyobb gazdaságokkal szemben.

Szép pénzt kereshetnek a programozók a mezőgazdaságban

A mezőgazdaság legtöbb területén a hatékonyság javulását eredményezi az informatikai megoldások alkalmazása – állapították meg termelők és rendszerbeszállítók a Codecool Programozóiskola Meetupján. Az eseményen gyakorlati példákon keresztül bizonyosodhattak meg az érdeklődők arról, hogy az informatika a mezőgazdaságban is óriási húzóerőt képvisel. Egy minőségi traktor, kombájn, vagy egy tehenészet fejőgépei ugyanolyan csúcstechnológiát képviselnek, mint az autóipar robotvezérelt gyártósorai. Ám a legújabb kori digitalizáció külsőre kevésbé látványos, így az elmúlt néhány év változásairól az emberek többsége még nem hallott. Félmilliárd forintért szereltünk műholdas navigációt a szántóföldeken mozgó gépeinkre, továbbá egyéb informatikai fejlesztésekkel 3-4 hónapról 10 nap alá csökkentettük a termelési adataink naprakész feldolgozását – mesélte Raskó György, a lajoskomáromi Győzelem Kft. ügyvezetője.

Több és jobb termés burkolt műtrágya használatával

A tápanyagutánpótlás egyik legnagyobb kihívása a nitrogén kimosódásának és elpárolgásának megakadályozása. Erre többféle megoldás létezik. Rácz Gábort, az ICL Specialty Fertilizers szaktanácsadóját kérdeztük arról, mit javasol a tavaszi trágyázásra, és hogyan tehető jobbá a termés a burkolt műtrágya használatával. Tápanyagutánpótlás terén az egyik legnagyobb gond a nitrát-nitrogén könnyű kimosódása az aktív gyökérzónából. Erre jelentenek jó megoldást a burkolt műtrágyák, melyeknél a tápelemet vagy tápelemeket egy fizikális burok veszi körül, ami speciális polimer anyagból készül.

Precíziós gazdálkodás, modern technológiák, sorközművelő robotok – itt a mezőgazdaság jövője

Hamarosan gyomlálni is tud a sorközművelő robot, minden egyes növényt felismer az intelligens gyomirtó rendszer, és vízpárában lebegő gyökereken keresztül fejlődnek a zöldségek. Fókuszban a jelen és a jövő mezőgazdasága: összefoglaltuk a precíziós gazdálkodás és a modern technológia témákban írt cikkeinket.

Ezer milliárd forintosra nőhet a mezőgazdasági robotok piaca

A mezőgazdaságban alkalmazott robotok globális piaca 2025-re eléri a 25 milliárd dollárt. A legnagyobb részt Kína, Dél-Korea, Japán, az USA és Németország szerzi meg belőle. A robotok legelterjedtebb alkalmazási területei a növénytermesztésben a légi adatgyűjtés, a térképezés, a vetés, az ültetés, a trágyázás, az öntözés, a szedés és a betakarítás lesznek. A fejőrobotok révén pedig a szerepük ma már az állattenyésztésben is meghatározó. A munkaerőhiány elleni küzdelem jegyében az Európai Bizottság is számos nagy projektet finanszíroz, hogy a kézzel végzett munkát automatizált technológiákkal helyettesítse.

Ilyen, amikor egyszerre 90 sorba vetnek kukoricát – videó

Nem aprózzák el az Amerikai Egyesült Államokban a kukorica vetését: Kentucky nyugati felében készült az a videó, amiben 2 John Deere traktorral egyszerre összesen 90 sorba juttatják a kukoricamagokat. A Big Tractor Power Youtube-csatornájának videójában egy 520 lóerős John Deere traktor húz egy DB90 típusú 54-soros szemenként vetőgépet. A másik, DB60 típusú, 36 soros vetőgépet pedig egy 420 lóerős traktor húzta, így jött ki a 90-soros vetés.

Holland újítás az istállóban: tehén wc segít üríteni az állatoknak – videó

Tehén wc-t fejlesztett ki egy holland cég. A berendezés célja, hogy a mezőgazdaságból származó ammónia-kibocsátás mértéke csökkenjen. További kedvező eredmény, hogy  hosszú távon mérséklődhet a gazdálkodók munkaterhelése is. A tehén wc-t (CowToilet) 2016 óta folyamatosan fejlesztik, és a vállalat tervei szerint 2020-ban érkezhet a piacra. Az állatok akkor tudják használni a piszoárt, amikor belépnek az etetőhelyre. A rendszert úgy tervezték, hogy a tehenek önszántukból alkalmazzák azt. Miután az állat beállt az etetőhelyre, a vizeletgyűjtő automatikusan a tehén hátsó része felé helyezkedik. Ezután felfelé és lefelé mozogva megkeresi azt az ideget, amelyet megérintve a teheneket vizelésre készteti.

Akkor ér valamit az adat, ha fel is használják

Százalékban és pénzben is kifejezhető a mezőgazdaságban az adatgyűjtés hasznossága, de nem mindegy, mire használja a kapott adatokat a gazda. Pedig a termelésben is pénzre váltható az információ – többek között erről is beszélt az AgroVIR Kft. magyarországi cégvezetője, Okner Péter. A vállalat olyan informatikai rendszerek fejlesztésével és üzemeltetésével foglalkozik, amelyek a mezőgazdasági termelés teljes folyamatának adatgyűjtését összefogják és elemzik. Sőt, következtetéseket is levonnak az adatokból, amik alapján a gazda dönthet arról, megéri-e neki az adott művelet.