Technológiai trendek a takarmány betakarításában

A homogén takarmány minősége közvetlenül befolyásolja az állatok tej- és hústermelését, valamint az üzletág költségszerkezetét. A kaszálástól a betakarításig minden fejlesztés arra irányul, hogy a betakarított terményt rendeltetésének megfelelően kezeljék, és tehermentesítsék a hajtókat. Ide tartozik az elülső kaszálóvezérlés, amely a "szakállképződés" elkerülése érdekében a dőlésszöghöz és az ívhez igazodik.

Az önrakodó pótkocsik vágási tulajdonságai a takarmánykaszákéhoz igazodnak. A cél a túlhosszúság alacsony aránya. A változtatható bálakamrával rendelkező körbálázók esetében a homogén tápanyagellátás érdekében előnyös az azonos szárazanyagtartalmú bálák alkalmazása.

A méretstabil és gázzáró körbála továbbra is a végső cél a hálók és a csomagolófóliák esetében. Az egyenletes vágási minőség és a nagyon nagy átmenő teljesítmény optimalizálható és szabályozható a takarmánybetakarító gépeken a felszedéstől az ürítőnyílásig – ezzel tehermentesítve a környezetet és a járművezetőt.

Kaszálás, tarlóhántás, hántolás

A kaszakombinációk használata nagy keresletnek örvend. A német rendelet (StVZO) nem engedélyezi a 3 métert meghaladó munkaszélességet. Ez érthető, ha további megoldások várhatók az elölre szerelt fűnyírógépektől. Például az automatizált, íves oldalirányú áthajtás lehetővé teszi az elülső kaszaszélesség optimális kihasználását lejtőn és kanyarban való haladáskor.

Az automatikus kondicionáló beállítása új megközelítést kínál a homogén takarmányminőséghez még kaszálás közben is. A termés és az időjárási körülmények ritkán teszik lehetővé a kaszálás utáni szabályozható száradási folyamatot.

A heterogén növekedés különböző mértékű hervadáshoz vezet a szántóföldön és a teljes vágás során. Az eredmény kihívást jelent, mert a hervadás mértékének nagymértékű ingadozása a siló különböző savasságához vezet, ami viszont csökkenti az állatok takarmányozási kedvét.

A kívánt célt, azaz a szilázs maximálisan 10%-os szárazanyag-különbségét ritkán érik el. Az automatikus kondicionáló beállításával a cél egyértelműen megfogalmazható: a fonnyadás mértékének egyenletes szintje egy területen és egy vágáson belül. Ennek eléréséhez a biomassza növekedésére vonatkozó információkra van szükség. Ezt vagy műholdas adatokkal, vagy közvetlenül a kaszálás során egy megfelelő érzékelővel lehet megszerezni.

A műholdak több spektrális adatot szolgáltatnak a földterületről, amelyből egy alkalmazási térképet lehet készíteni. A feladatvezérlő a pozícióadatokon keresztül százalékos formában közli a célértékeket. A traktor lépcsőin lévő két érzékelő valós időben regisztrálja a biomasszát, és azonnal vezérli a kondicionáló beállítását. Az aktiválás és a beállítás egy külön ISOBUS menüben történik.

 A jobb takarmányminőség mellett további gyakorlati előnyök közé tartozik a nagyobb hatékonyság és a jobb üzemeltetési kényelem. Ez egy érdekes technológia, különösen olyan gazdaságok számára, ahol a földterületek nagy százalékban nagyon eltérő növekedési üteműek.

„Intelligens munkagépek”

A jövőben a kaszálás, a tarlóhántás és a fejtés autonóm vezérlésének lehetősége megfelelő „intelligens munkagépeket” tesz szükségessé. Ezek egyrészt ellenőrzik a munkafolyamatot, de képesek azt irányítani is. A szakképzett munkaerő hiányának szempontját figyelembe véve a jövőben a járművezetők vagy a gépkezelők kizárólag a vezetésre koncentrálhatnak, anélkül, hogy a munkafolyamatról részletes szakértői ismeretekkel rendelkeznének.

A GPS-szel kombinálva a megfelelő vezetési stratégiák a munka előtt elkészíthetők és átvihetők a járműre. Ez nagymértékben kiküszöböli a vezetői hibákat és ezáltal a károkat. Mellesleg a vadon élő állatok védelmének szempontjából is előnyös.

A hárompontos összekötéssel mindig szélesebbre lehet menni. Így lehetne jellemezni a 13 méter munkaszélességű első 12 rotoros eketestet, amelyet speciális, közúti szállításra alkalmas összecsukható mechanizmussal dobnak piacra. Bár a műszaki megoldás nagyon jó, felveti a talajvédelem kérdését, mert a biztonságos közúti szállítás nem lehetséges jelentős ballasztsúly nélkül az elején. A szántóföldön a talaj teherbírása a legkritikusabb tényező, mivel a barázdák a takarmány szennyeződésének fokozott kockázatával egyenértékűek, és így erjedési kockázatot eredményeznek.

Az alpesi régiókban a kaszálás hatékonysága is követelmény. Annak érdekében, hogy a szűk kanyarokban, nagy munkaszélességgel mégis hatékonyan lehessen hajtani, az első elölre szerelt gerendás kaszálógép teleszkópos. Ez jót tesz a közlekedésbiztonságnak és a folyamat hatékonyságának.

Önrakodó pótkocsik

A takarmánybetakarító gépek legfőbb előnye a fokozatmentes vágási hosszbeállítás. A rövid vágáshosszúság mostanában a fűszilázsban is megjelenik. A 10-14 milliméteres vágáshosszúsággal a tejelő szarvasmarhák szakemberei olyan hosszúságspektrumot érnek el, amelyet csak a vágógépek tudnak elérni. E rövid szerkezetek előnyei könnyen beláthatóak:

• Nagyon alacsony a vályúban kiválasztható túlhosszúságok aránya.
• Jó elosztási tulajdonságok silózás közben, magas tömörítési teljesítmény mellett
• Hatékony eltávolítás alacsony gázmentesítési kockázattal
• Gyors bontás a takarmánykeverő kocsiban terheléscsúcsok nélkül
• Homogén takarmánykeverékek a termelő állatok számára

A 30 milliméternél kisebb vágási hosszúságokkal a neves gyártók most már az önrakodó pótkocsikkal is igyekeznek pontokat szerezni. A pontos vágás mellett különös figyelmet kell fordítani a túlhosszúságok százalékos arányára is. Ezt az önrakodó pótkocsiknál nem olyan könnyű kiküszöbölni, mivel ezek nem rendelkeznek klasszikus előtömörítéssel.

Egy új anyagáramlási koncepció közelebb hozta a felszedőt a rotorhoz. A kamrák így jobban feltölthetők az anyagáramlásban. A tényleges előtömörítés – minél nagyobb, annál jobb – ezután a vágóvas előtt történik. Ha a kéveköteg nem elég vastag, és a terepviszonyok nem teszik lehetővé a nagyobb munkasebességet, a hajtási oldalon két szíjtárcsa cserélhető. A percenkénti 47 fordulatszám helyett 40 helyett 15 százalékkal alacsonyabb fordulatszám az egyik lehetőség a jobb előtömörítéshez.

Az önrakodó pótkocsik valamennyi rakodórendszerének gyenge pontja a rotor peremterülete. Ha a szélsorok kellően szélesek, akkor a betakarított anyagot az önrakodó pótkocsik modern generációjánál adagolócsigák segítségével lehet a rotorba juttatni.

Csökkenteni a túlhosszúságok arányát

Az anyagáram megosztásával a külső vágószárnál a betakarított anyagot ismét előre szállítják az adagolófogak segítségével, majd az új anyagáramba vezetik. Erre a műszaki erőfeszítésre azért van szükség, hogy csökkentsék a túlhosszúságok arányát. Ez egy olyan technológia, amelynek célja az önrakodó pótkocsik versenyképességének megőrzése a takarmánybetakarító gépekkel szemben.

A nagy teljesítményű önrakodó pótkocsik és bálázógépek alapfelszereltségének részei a hidraulikus hajtású felszedők. A munkasebességhez és a takarmánytömeghez igazodva magas és hatékony felszedési sebességet biztosítanak. Ehhez jön még a jobb vágási minőség az előtömörítésnek köszönhetően.

A fejlődés nem áll meg. Az elektromos meghajtások szintén a betakarítási körülményekhez igazítható beállításokat ígérnek, de egy új, különálló meghajtással, amelyhez megfelelően erős generátorra van szükség.

Bálázók

A körbálák tartósítási alternatívaként már bizonyítottak. A bálázó-csomagoló kombináció a leggyorsabb tartósítási lehetőséget kínálja. A vágórúd által jól levágott anyag azonnal a bálakamrába kerül. Akár variálhatóan, akár a rögzített kamrában: a bála tömörítés után a csomagolóra kerül, amely a kívánt számú fóliatekercseléssel gyakorlatilag gázzáró erjesztőkamrát képez – és mindehhez a felszedés után három percnél kevesebb idő kell.

Bár a fejlődés a nagyobb bálaátmérők irányába halad, és megfigyelhető a változó bálakamrák felé mutató tendencia, gondolnak azokra a felhasználókra is, akik építési helyzetük miatt egyértelműen a kisebb átmérőt részesítik előnyben. A hobbiállat-tulajdonosok számára is van már lehetőség a befogadásra.

Ezzel szemben azok a professzionális üzemek, amelyek nyáron nem tudják a silót etetni, küzdeniük kell az utófűtéssel, és amelyek takarmányának íze a gázcsere miatt csökken, megfelelőbb méretű bálákat szeretnének. Ez nem az átmérőre, hanem a bála szárazanyag-tartalmára vonatkozik, kilogrammban kifejezve. Ez a vágy érthető. Amíg a takarmányadagokat a szárazanyag-fogyasztás alapján számítják ki, addig a bála tartalma a fontos, nem pedig a súlya.

1,5 köbméter, 300 kilogramm szárazanyag

Egy 1,25 méter átmérőjű és 1,2 méter széles bála térfogata körülbelül 1,5 köbméter. A köbméterenkénti 200 kilogramm szárazanyag átlagos sűrűsége mellett ez a bála 300 kilogramm szárazanyagot tartalmaz. Ha ez a mennyiség megfelelő, a bála teljes egészében a keverőkocsiba tölthető. Ha a mennyiség még mindig nem elegendő, a következő bála csak részben kerül felhasználásra. Ez nem praktikus és körülményesen kivitelezhető. A kívánt szárazanyag-tartalmú bálák jelentik a megoldást.

A bálán keresztüli ellenállásméréssel kombinálva a gép egészében három mérőcellát használnak az anyag és a nedvességtartalom meghatározására. Ezeket az értékeket dinamikusan rögzítik az első bálában. Az integrált szoftver kiszámítja az első bála teljes szárazanyag-tartalmát. A kívánt célszárazanyagot be kell adni, és be kell állítani a megfelelő bálaátmérőt. A bála átmérője ezután a nedvességgel együtt csökken. Ez teljes mértékben támogatja a bálasilózással való felelős kereskedelmet.

A kötőzsinórok, hálók és fóliák területén a gyártók erőfeszítéseket tesznek az ökológiai és fenntartható arculat kialakítására. Ezek közül az erőfeszítések közül sok eddig nem bizonyult sikeresnek. Természetesen az újrahasznosított anyagok a fóliákban nem számítanak újdonságnak.

A biológiailag lebomló zsinegek és hálók előnyben részesítése azonban veszélyes, mert eddig nem áll rendelkezésre tudományos bizonyíték. Ettől eltekintve a szilázs/széna is időnként átkerül. És aztán? 

A csomagok nyomon követhetősége fontos tényező a kereskedelemben. A csomózás után a bálát a zsinegen lévő címkével jelölik. Ez a címke minden fontos információt tartalmaz a báláról. A nyilvántartás, a logisztika, a tárolás és a forgalmazás így a kereskedelemre jellemző kritériumok szerint alakítható ki. A megfelelő okostelefonos alkalmazáson kívül további technológia nélkül a kezelés egyszerű, kezelhető és hatékony.

Takarmánybetakarító gépek

A nagy átbocsátóképesség minden betakarított termény esetében, az eltömődések elkerülése, az alacsony karbantartási ráfordítás és természetesen a megfelelő vezetői tehermentesítés a kívánságlista élén áll e drága járművek beszerzésekor.

A műszaki elvárások a felszedőgépnél kezdődnek. A takarmánybetakarító gépeknél is közelebb került a felvételi csigához. Új hajtásláncok szíjakkal és teljesen automatikus kenéssel biztosítják a karbantartásmentes fejtőgépet. Az újratervezett felszedőtekercsek és a karbantartásmentes csapágyakkal ellátott erősebb fogak növelik a tartósságot. A nagyobb átmérőjű hengeres terményprés, a lefelé irányuló vezetőlemez és az optimalizált állásszögű szívócsiga megnövelt átmenő teljesítményt biztosít – garantálva a nagy teljesítményű aprítógépek teljes kihasználtságát.

Köszörülési ciklusok

A bálázógépeknél nagyra értékelik az automatikus szélnyíráskövetést. Ugyanezt a hatást ígérik az aprítógépeknél is, és hosszú távon tehermentesíti a gépkocsivezetőket. Ahol éles vágógépeket használnak, ott csiszolásra van szükség. A helytől és a kopási viselkedéstől függően a vágógépeket naponta akár háromszor is újra kell csiszolni. A köszörülési ciklusok száma a helytől, a használattól és a járművezetőtől függően változik.

A legtöbb vágóegységnél 400-450 köszörülési ciklus után a köszörűköveket újra kell állítani. Ez többek között egy piszkos munka, amely 30-45 perc munkaidőt vesz igénybe – és mindezt a szezon közepén. Segítséget nyújt egy új őrlőberendezés, amelyben az őrlőkő egyfajta patronban van elhelyezve, és akár 2200 őrlési ciklust is kibír, mielőtt ki kellene cserélni. A tokozott kialakítás emellett védelmet nyújt a környezeti hatások ellen, és garantálja a szükséges élességet, amikor csak szükséges, így tehermentesítve a vezetőt és a környezetet. A beépítési ráfordítás is akár 70 százalékkal kisebb.

A nagy áteresztőképesség természeténél fogva gyorsan dugulásveszélyhez vezet. Ez annál is inkább igaz, ha a járművezető tisztában van azzal, hogy a fűben is teljes erővel tud közlekedni.

A két kulcsfontosságú pont, a fúvókára való átmenet, majd az ürítőcsatorna nem látható a vezető számára. Az anyagáramlás sebességének mérése az ürítőcsatornában időben jelzi a járművezetőnek, hogy beállítsa a munkasebességet. Ez egy olyan segítség, amely megelőzi a költséges állásidőt, és növelheti a folyamat teljesítményét.

A NIRS technológia nem új. A területspecifikus és szezonális hozamadatokat kell használni. Jó, ha rendelkezésre áll egy olyan szoftver, amely ezeket az adatokat le tudja fordítani cél- és tényleges értékekre, és így már betakarítás közben is jelzést adhat a jövőbeli ellátási helyzetről.

A kukorica betakarításánál a minőségellenőrzés is speciális kérdés. A CSPS érték a szemek feldolgozottsági fokát jelzi. Egy alkalmazás lehetővé teszi a minőségi osztályozást a betakarítás során történő tájékozódás céljából. Jót tesz az állatnak, a környezetnek és a gazdálkodó zsebének.

Következtetés

Egyes hardverek mellett a digitális technológia és a mesterséges intelligencia egyre inkább teret hódít a takarmánybetakarításban. Egyértelmű értékelés csak széles körű gyakorlati használat után lehetséges, ami üdvözlendő.

A betakarítási technológia egyre inkább a szükségleten alapu precizitás felé orientálódik, hogy az állatok még több tápanyagot fogyaszthassanak, és így még inkább a teljesítményüknek megfelelő takarmányt kapják. Egy olyan folyamat, amely az üzemeltetők és az állattartók munkaterhelésének csökkentéséhez is hozzájárul – természetesen az ökológia és a fenntarthatóság figyelembevétele mellett.

(Forrás: agritechnica.com)