Tehéntrágyából készül a jövő étkészlete

Tehéntrágyából gyártanak használati tárgyakat, állítanak elő villamos energiát és álmodtak meg egy múzeumot Olaszországban. Az ötletgazdák célja, hogy még a trágyából is valamilyen komolyabb hasznot húzzanak.

Az állati salakanyagot hatalmas emésztőkben gyűjtik össze, amelyekben a baktériumok metánná alakítanak át minden szerves anyagot. A metán elégetésével keletkező villamos energiát eladják.

Az erőgépek hűtésére használt víz 100 Celsius-fokra melegszik fel, amelyet a birtok, az istállók és az emésztők fűtésére használnak. Locatelli szerint az ürülék egy részét trágyaként értékesítik: a Merdame márka hamarosan a boltok polcaira kerül.

Ki gondolná, hogy ebből a kupacból áram és étkészlet is készíthető?

A tehénürülék hasznosításának legkifinomultabb módja azonban a terítékeket és különböző használati tárgyakat kínáló Merdacotta márka elindítása volt. Maga a név szójáték a tisztítás után megformázott és kiégetett agyag, a terrakotta - "főtt föld" - szavakból: a merdacotta ugyanis annyit tesz, hogy "főtt ürülék".

A tehénfekáliát összekeverik toszkán agyaggal és hozzáadnak egy titkos összetevőt, hogy téglát, tetőcserepet, tányérokat és korsókat készítsenek belőle.

Locatelli szerint a műanyag és terrakotta termékek között félúton elhelyezkedő forradalmi találmány hamarosan szintén forgalomba kerül, és már most hatalmas az érdeklődés a termékekkel kapcsolatban.

A letisztult tárgyak az ürülék-felhasználás különböző módjait bemutató múzeumban is helyet kaptak. A Museo della Merda 2015-ben nyílt meg Locatelli egyik tanyáján és egy ganajtúró bogár a logója.

A Luca Cipelletti építésszel közösen megálmodott múzeumban műalkotások is sorakoznak, köztük Luis Bunuel 1974-es A szabadság fantomja című filmjének egy részlete.

Forrás: faktor.hu