Tényleg növelik az agrár-környezetvédelmi programok az ökológiai hatékonyságot?

Kényes egyensúlyozás előtt áll a mezőgazdaság: növelnie kell az élelmiszer-termelést a növekvő globális kereslet kielégítése érdekében, miközben csökkentenie szükséges a mezőgazdaság által okozott környezeti károkat. Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) keretében megvalósított agrár-környezetvédelmi programok (AKG) az elsődleges eszközök arra, hogy a gazdálkodókat környezetkímélő gyakorlatok bevezetésére ösztönözzék. Ezek a programok valóban növelik az öko-hatékonyságot, segítve a gazdákat abban, hogy kevesebb erőforrás felhasználásával és kisebb környezeti hatással termeljenek többet? 

A HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont legújabb tanulmánya az öko-hatékonyság témáját vizsgálta a magyar szántóföldi gazdaságok példáján keresztül. A Portfolio oldalán megjelent cikket szemléztük.

Mi az ökológiai hatékonyság?

Az öko-hatékonyság azt jelenti, hogy gazdasági értéket teremtünk, miközben minimalizáljuk a környezeti károkat. A mezőgazdaság kontextusában ez azt jelenti, hogy élelmiszert termelünk kevesebb növényvédőszer, műtrágya és energia felhasználásával, miközben csökkentjük az üvegházhatású gázok kibocsátását és más szennyező anyagokat. Ez a koncepció az éghajlatváltozás és a biodiverzitás csökkenésének fényében egyre nagyobb figyelmet kapott, mint a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok értékelésének eszköze.

Az agrár-környezetvédelmi programok szerepe

Az agrár-környezetvédelmi programokat az 1990-es években vezették be az EU Közös Agrárpolitikájának részeként, hogy kezeljék az intenzív gazdálkodási gyakorlatok környezeti hatásait. A gazdák pénzügyi kompenzációt kapnak fenntarthatóbb módszerek alkalmazásáért, így az AKG célja az olyan negatív ökológiai hatások csökkentése, mint a talajromlás, a vízszennyezés és a biodiverzitás csökkenése.

Bár az AKG-t dicsérik környezeti előnyeiért, kevés kutatás vizsgálta azok hatását az öko-hatékonyságra. A tanulmány ezt a hiányosságot pótolja, azt vizsgálva, hogy az AKG -ben való részvétel javítja-e a magyar szántóföldi gazdálkodók öko-hatékonyságát.

Nincs jelentős különbség

Hat éven át (2015–2020) gyűjtött adatok elemzésével összehasonlították az AKG-ben részt vevő és nem részt vevő gazdaságok öko-hatékonyságát. Az eredmények meglepőek voltak: nem mutatkozott jelentős különbség az öko-hatékonyságban a két csoport között.

Ez az eredmény megkérdőjelezi azt a feltételezést, hogy az AKG-ben való részvétel automatikusan öko-hatékonyabb gazdálkodáshoz vezet.

Bár az AKG ösztönözheti a fenntartható gyakorlatokat, például a növényvédőszer-használat csökkentését, ezek az intézkedések nem feltétlenül járnak magasabb öko-hatékonysággal. Sőt, a nem részt vevő gazdaságok gyakran ugyanolyan jól vagy még jobban teljesítettek öko-hatékonyság szempontjából.

Miért nem hatékonyabb az AKG?

Több tényező is magyarázhatja, hogy az AKG -ben való részvétel miért nem javította jelentősen az öko-hatékonyságot. Az egyik lehetőség, hogy sok olyan gazda csatlakozik az AKG -hez, aki már eleve fenntartható gazdálkodási módszereket alkalmaz. Ezeknek a gazdáknak az AKG inkább pénzügyi támogatást nyújt anélkül, hogy további javulást eredményezne az öko-hatékonyságban.

Továbbá az AKG intézkedései gyakran általánosítottak, nem pedig helyi környezeti és mezőgazdasági feltételekhez igazítottak. Ami az egyik területen működik, máshol lehet, hogy nem hatékony, ami a helyspecifikus programok szükségességét jelzi.

Ideje lehet újragondolni az AKG-t?

A tanulmány eredményei fontos kérdéseket vetnek fel az agrár-környezetvédelmi politikák jövőjével kapcsolatban. Amennyiben az AKG nem növeli az öko-hatékonyságot a várt módon, a döntéshozóknak újra kell gondolniuk ezeknek a programoknak a tervezését és végrehajtását.

Egy lehetséges megoldás célzottabb AKG programok létrehozása, amelyek a legnagyobb öko-hatékonysági potenciállal rendelkező gazdaságokra összpontosítanak. A támogatások és ösztönzők gazdaság-specifikus jellemzők – például méret, elhelyezkedés és jelenlegi környezeti hatás – alapján történő kialakításával a döntéshozók növelhetik az AKG általános hatékonyságát.

Emellett rámutat az adatgyűjtés fejlesztésének szükségességére. Bár az öko-hatékonyság fontos mutató, csak a teljes kép egy részét fedi le. Az AKG környezeti hatásának teljes megértéséhez részletesebb adatokra van szükség a talajminőségről, a biodiverzitásról és az üvegházhatású gázok kibocsátásáról - írták a kutatók.

A fenntartható mezőgazdaság jövője

Az agrár-környezetvédelmi programok kulcsszerepet játszanak az EU fenntarthatóbb mezőgazdaságra irányuló erőfeszítéseiben. A tanulmány azonban azt sugallja, hogy ezek hatása az öko-hatékonyságra korlátozott lehet. Ahogy a döntéshozók a jövőbe tekintenek, elengedhetetlen olyan AKG -t tervezni, amely nem csak a környezetkímélő gyakorlatokat támogatja, hanem az öko-hatékonyság valódi javulását is elősegíti. Ez kulcsfontosságú lesz az EU ambiciózus fenntarthatósági céljainak, köztük a Zöld Megállapodás és a Termőföldtől az Asztalig stratégia megvalósításában - írta a A HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont.