Hirdetés
A térinformatika már az almatermesztést is segíti
Hirdetés
Magyarország az almatermesztésben és az informatikai újdonságok terén is élen jár. De mi történik, ha ezt a kettőt összehozzuk? Egy fiatal kutató kutatásaival azt vizsgálja, hogyan lehet távérzékelő eszközöket és térinformatikai rendszereket a növénytermesztés szolgálatába állítani.
Ahogy itt az ősz, úgy kerül egyre több alma a zöldség-gyümölcs árusok standjaira. De vajon amikor beleharapunk a ropogós gyümölcsbe, tudjuk-e, hogy az elmúlt hetekben, hónapokban milyen folyamatok, változások történtek az ültetvényen, ahol termett? Mennyi vizet, napsütést, tápanyagot kapott a fa, mennyi gyümölcs termett rajta? A kérdés abszurdnak hangzik, a válasz mégis meglepő: Riczu Péter, a Debreceni Egyetem fiatal kutatója pontosan meg tudja mondani, hiszen nem csak a gyümölcsfa, de még a termés belsejébe is belelát.
A fiatal szakember, aki tudományos munkájával elnyerte a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat PhD kategóriájának első helyezését, olyan speciális távérzékelő eszközökkel és térinformatikai szoftverekkel vizsgálja az almaültetvényeken lejátszódó bonyolult folyamatokat, amelyeket kertészeti körülmények között eddig nem alkalmaztak. Többek között zöld lézer, GPS jelek és lézeres pontfelhő alapján meghatározott 3D-s modellek segítségével a kutató folyamatosan nyomon követi és elemzi a gyümölcsfákban és környezetükben történő változásokat. A szakember a fák törzs- és lombmagassága, az ágak mérete és szerkezete, a gyümölcsök súlya és érettsége alapján meg tudja határozni a várható terméshozam nagyságát és minőségét, amellyel optimalizálható a betakarítás időpontja és az úgynevezett “post harvest”, azaz a szüretet követően alkalmazott tartási és feldolgozási eljárások is.
A technológia emellett arra is alkalmas, hogy feltárja azokat a betegségeket és kártevőket, amelyek a fa belsejében pusztítanak, és szabad szemmel még nem láthatóak, illetve felmérje a sorközök gyomborítottságát és a gyomok térbeli és időbeli változását, amivel jelentősen növelhető a növényvédelmi beavatkozások hatékonysága. A lézeres adatok azt is lehetővé teszik, hogy az eddigi becslő eljárások helyett pontosan meghatározható legyen a növények aktuális vízigénye és a talaj aktuális nedvességtartalma, amely víz- és energiatakarékos öntözéstechnológiát tesz lehetővé, illetve a belvízi és aszálykárok is csökkenthetőek.
„Magyarországon kiváló termesztési feltételek vannak az almatermesztés számára, a megfelelő minőségű és mennyiségű termés előállítására. A célom az volt, hogy különböző pontosságot szolgáltató GPS jelek és navigációs vizsgálatok segítségével támogassam a jövőbeni automatizált kertészeti növénytermesztést. A kutatás eredményei megmutatják, hogy a mindennapi életünkben rendszeresen alkalmazott informatikai eszközök és alkalmazások a mezőgazdaságban is kiválóan alkalmazhatóak, sőt, a víz-, energia- és növényvédőszer-takarékos, helyspecifikus mezőgazdasági és kertészeti technológiák kifejezetten támogatják a fenntartható fejlődést” - hívta fel az eredményekre a figyelmet a fiatal szakember.
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják
Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.
Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma
A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.
Hirdetés
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatMultiva DiscMaster 400H+ tárcsa, félig függesztett, acéllemez hengerrel
10 675 000 HUF
Multiva DiscMaster 400+ tárcsa, függesztett, csőpálcás hengerrel
7 400 000 HUF
Hirdetés
Hirdetés