Termeljünk jobb minőségben, fele annyi vízből a deficitöntözés segítségével

Nem vár gyors áttörést a mezőgazdasági öntözés széleskörű elterjedésében Tóth Csaba, a T-Markt Kft. ügyvezetője, mert az öntözővízhez való hozzáférés, valamint az öntözőberendezések és az előállított termények ára korlátot jelentenek. Hosszútávon viszont érdemes átgondolni a lehetőségeket. Hazánkban a jelenleginél lényegesen nagyobb területet lehetne öntözni, ráadásul sokkal hatékonyabban. Beszélgetésünkben ezekre a lehetőségekre is kitértünk.

Hogyan látja az öntözés jelenlegi helyzetét Magyarországon?

A jelenleg öntözött területnek a 3-4 szeresét öntözték a 70-es évek környékén. Akkor rendelkezett az ország egy kiépített öntözési infrastruktúrával, aminek egy része megsemmisült és egy része még talán helyreállítható. Az igény most is megvan erre, bár kérdés, hogy anyagilag megengedhetnék-e gazdálkodók a szükséges beruházásokat, ám a víz biztosításával akadnak gondok. Az ország a felhasználható víz mennyiségét tekintve világviszonylatban nagyon jó helyzetben van, de az nem jut el oda, ahol öntözni kellene. Az öntözés helyzetének a javításához először a víztározókat és szállító csatornarendszert kell felújítani és kiépíteni, ahol szükséges és gazdaságos. Ez egy jelentős akadály az öntözés hazai elterjedése előtt. Mindenki az új öntözési pályázatokra vár, néhány beruházás lezajlott és tervben is van, de nagyobb áttörést az öntözővíz ellátó infrastruktúra kiépülése után lehet várni.

Beruházási szempontból a mikroöntözés és öntöződobok a leginkább elérhetőek, de a nagy területek lineár vagy center pivot öntöző berendezéssel való kiszolgálása már meglehetősen költséges. Maguk az eszközök is drágák és ráadásul a működtetésükhöz sok víz is kell. Ugyanakkor ma már jövedelmezően, azaz minőségi és magas eladási áru terméket, csak öntözéssel lehet termelni. Kivéve talán a búzát, ami eleve nem vízigényes növény, de a tapasztalatok szerint jelentős terméstöbbletet sem hoz víztöbblet hatására. A kukorica és általában a zöldségek, köztük kiemelkedik a csemegekukorica, amiben Magyarország a világ élvonalában van, esetében mindenképpen érdemes beruházásban gondolkodni. Néhány gazda, aki jól átgondolt öntöző és termelési rendszerrel rendelkezik, már ma is sikeresen gazdálkodi ilyen módon.

Ugyanakkor az öntözés plusz költséget jelent, így elengedhetetlen annak nyomon követése, hogy 1 kg termés előállításához ki mennyi vizet használ fel, illetve 1 liter vízből mennyi termést tud termelni. Ebből a piaci árak ismeretében megkapjuk, hogy mennyi többletbevételt lehet elérni az öntözéssel. A szőlő például, amit nálunk általában nem öntöznek, Kaliforniában nagyon értékes növény és ott szinte minden szőlőben van öntözőberendezés. Ha nem áll elegendő víz a rendelkezésre még az is megéri, hogy tartálykocsikkal hordják oda a vizet, hogy öntözni tudjanak. A magyarázat az, hogy olyan prémium borokat termelnek, amelyeknek palackonkénti piaci ára 100-150 dollár (kb. 30 - 50 ezer Ft), míg nálunk egy 10 dolláros (3 – 4 ezer Ft) bor már minőséginek számít. Amíg a nálunk előállított mezőgazdasági termékeknek nem lesz magasabb a piaci értéke, sok helyen nem lehet gazdaságosan öntözni.

Viszont ahol rendelkezésre áll a víz, és a gazdálkodó öntözne is, ott érdemes az öntözést vezérelni. Mit érdemes erről tudni?

Az öntözés vezérlését a növény fenológiai ismerete és a talajban tárolható vízmennyiség szerint kell kialakítani. A talajszerkezet mind a tápanyaghasznosulás, mind az öntözés tekintetében meghatározó. Egy laza talajban hamarabb lejut a víz, de hamarabb ki is szárad. Túlöntözés esetén a víz a gyökérzóna alá viszi a tápanyagot is. Ha keveset öntözünk, akkor nem jut elég víz a fejlődésre, ha pedig sokat, akkor elvész a tápanyag, ami tripla veszteség: a víz, a felhasznált energia és tápanyag is kárba vész. Mindig a talajtulajdonságok figyelembe vételével kell adagolni a vizet.

Milyen paraméterek mentén történik a vezérlés?

Az lenne az ideális, ha a növény éppen aktuális fenológiai állapota szerint történne az öntözés, de a gyakorlatban ezt Magyarországon kevesen alkalmazzák. Meg kellene határozni a növény víz-stressz állapotát, ami, sajnos, nem mindegyik növény esetén kivitelezhető. De vannak módszerek, amikkel áttételesen következtetni lehet a növények stressz állapotára, pl. elérhető gyakorlata van a tenzióméteres talajnedvesség mérésnek vagy ritkábban alkalmazott a fák, erősebb szárú növények esetében a növényi nedvek áramlásának mérésével.

Az utóbbi években a kutatások arra irányulnak, hogy a lomb, a levelek állapotából megállapítsák a stresszmentes határértékeket.

Jelenleg a termesztési gyakorlatban csak következtetni tudunk a növények vízigényére. Például a tenzióméterrel mérhető vízfelszívási potenciál azt mutatja, hogy mekkora erő (tenzió) kell a gyökérzetnek a talajban található víz felszívására. A növényenkénti határtenzió sok növényhez megtalálható a szakirodalomban, ami alapján a gyakorlatban alkalmazható módszerré vált. A tenzióméternek vannak egyszerűbb, kézi, mechanikus és precízebb elektronikus változatai is. A probléma viszont az, hogy ezzel az eszközzel azt lehet inkább mérni, hogy mekkora víztartalom csökkenésnél kezd el „szenvedni” a növény a stressztől, de a túlöntözést nem mutatja meg. Nagyon sikeresen alkalmazzák üvegházakban a talaj nélküli termesztésnél. A túlöntözést az elektronikus (TDR, FDR) talajnedvesség mérők használatával lehet elkerülni. Ezekkel azt lehet szabályozni, hogy a talajba csak a leszivárgás nélkül tárolható vízmennyiség kerüljön az öntözés során. Így érhetjük el, hogy ne váljon feleslegessé és pénzkidobássá az öntözés.

Mindkét említett szenzort kell ahhoz használni, hogy hatékonyan lehessen az öntözést vezérelni.

Hogy lehet hozzáférni ehhez a technológiához?

Nagyon sokféle eszköz kapható a piacon, nálunk a T-Markt-nál minden termelési és öntözés irányításhoz szükséges részegység beszerezhető. A legnagyobb nehézséget az jelenti, hogy ezeket napi szinten megfelelően használni tudják a termelők. A mezőgazdasági gyakorlatban automata öntözés elég kevés helyen működik az országban. Általában a gazdálkodók jobban szeretik a folyamatos megfigyelést és a helyzethez illő kézi öntözésvezérlést. Beállíthatják, hogy a talajnedvesség egy küszöbérték elérésekor riasztást kapjanak, amikor elindítják az öntözést. A természetes csapadék, a talajszerkezet és a termesztett növény igényei alapján kell kialakítani az öntözési tervet. A gyökérzóna különböző szintjeihez kell egy-egy szenzort telepíteni, amik együttesen jelzik, hogy mikortól meddig szükséges öntözni.

Az öntözésvezérlés kialakításához először néhány mérőállomást kell kitelepíteni, amiken kultúrától függően 1-4 db tenzióméter és talajnedvesség mérő szenzor van. A mérőállomásokból legalább annyit érdemes kitenni, ahány öntözési zónát alakítottak ki a területen. Még pontosabb lesz a működés, ha talajtípusonként kerül ki egy-egy mérőállomás, mert a víz áramlását a talajtípus befolyásolja a leginkább. Ha ez megtörtént, már akár mobiltelefonon, online is lehet látni, mi történik a talajban a nedvességgel. Ez alapján tervezhetővé válik az öntözés: mennyi ideig és mikor kell a vizet kijuttatni. A talajnedvesség időbeli grafikus értéke alapján ránézésre meg lehet állapítani, mi történik és a szenzorok átlagértéke alapján tudunk döntést hozni arról, mi a teendő a területen.

Boldogul egy gazdálkodó egy ilyen rendszer kialakításával egyedül vagy szüksége van külső segítségre?

Mindig az adott igényre állítunk össze olyan szenzorokat, távadókat és adatmegjelenítési szolgáltatást magában foglaló rendszert, ami illeszkedik a termesztés feltételeihez, az addigi gyakorlatához és amit a termelő biztosan fog tudni használni. Az első üzembe helyezés és betanítás után a gazdálkodó a következő időszakban saját maga is elboldogul az üzemeltetéssel. A gazdálkodásban használható grafikonok testre szabása, finomítása, online rendszerben történik a felmerülő igényekkel bővíthetően.

Milyen kultúránál éri meg a rendszerbe történő beruházás?

Hagyma, gyümölcsösök, például körte, meggy, sárgabarack, de olyan különleges növények, mint a som és berkenye esetében is bátran javasolható. Általában a telepített, hosszabb élettartamú növényeknél kifizetődő leginkább. Ott, ha egyszer létrehozzuk és beállítjuk, évekig lehet használni, amikor csak szükség van rá. A csemegekukoricánál, zöldségeknél minden évben újra kell telepíteni a szenzorokat, viszont zöldséget e nélkül már nem lehet termelni. Öntözés nélkül nincs minőségi zöldség.

A vetőmagtermesztésnél pedig egyesen kötelező. Nem is kötnek szerződést a vetőmagos cégek a gazdálkodóval, ha nincsen öntözési lehetőség.

Van-e olyan technológia, ami itthon kevésbé ismert, de a magyar gazdálkodóknak érdemes lenne elgondolkodni az alkalmazásán?

Azokon a területeken, ahol az öntözővíz mennyisége korlátozott, illetve hogy a rendelkezésre álló készleteket gazdaságosan használják fel, a szabályozott deficitöntözés (Regulated Deficit Irrigation, azaz RDI) is alkalmazható. A technológia lényege, hogy lényegesen kevesebb vízzel ugyanakkora vagy enyhén csökkent mennyiséget lehet termelni, de általában jobb minőségben. Kihasználja a növények szárazság alkalmazkodási képességét. Többféle deficitöntözési módszer létezik, a részleges gyökér öntözés (Partial Root Drying azaz PRD ) módszer mutatja legjobban az előnyeit, ami főleg gyümölcsfa, cserje, szőlő ültevényeken használható. A sorok két oldalán egy-egy csepegtető csövet telepítenek, de mindig csak az egyiket működtetik. Egy hétig a gyökérzóna egyik felét öntözik, míg a másik eközben szárad. A száradó részen a növény gyökérzete intenzívebben fejlődik, mert keresi a nedvességet a talajban, de a növény nem szárad ki, mert annyi vizet azért kap az öntözött gyökérzónából, hogy a növényben fennmaradjon a nedvességáramlás. Egy hét múlva váltanak az öntözési oldalban és az újonnan fejlődött gyökerek megkapják a szükséges vizet és a kioldott tápanyagokat, amit sokkal hatékonyabban használnak fel. Innen a másik oldal gyökérzónája szárad. A PRD deficitöntözéssel - a növénytől függően - 5-15%-os minőségjavulást és 50%-os vízmennyiség csökkentést érhetünk el, eseti 5% terméscsökkenés mellett.

Kapcsolatfelvétel és további információ a T-Markt rendszeréről az alábbi weboldalon:
www.smartgreen.hu

(x)