Hiába a szigorú magyar szabályozás, a genetikailag módosított termékeknek nem lehet teljesen gátat szabni. Sokan nincsenek tisztában vele, de a GMO megtalálható Magyarországon forgalmazott húsokban, borokban, sörökben, sajtokban, valamint a gyógyszeripar is előszeretettel alkalmazza a technológiát.

Egyes vélemények szerint a genetikailag módosított élelmiszerek károsak lehetnek az egészségünkre, mások azonban a GMO-t az éhínség elleni küzdelem fontos eszközének tartják.

Mivel a nagy szójatermő vidékek Dél- és Észak-Amerikában találhatók, ahol a GMO nem tiltott (és ezért előszeretettel alkalmazzák is), az onnan Magyarországra érkező takarmányimport szinte biztosan génmódosított, és így a húsiparba is bekerül a technológia. (Fotó: Pixabay)

Ahol a legfenyegetőbb az éhínség – és ahol nem

Sok országban nem fogadják el a GMO-jelöléssel ellátott élelmiszereket. Ennek fő oka, hogy az élelmiszerhiány nem fenyegető. A technológia inkább a fejlődő országokban népszerű – na meg az Egyesült Államokban, ahol évtizedek óta tiltás nélkül alkalmazható.

Az amerikai kontinens egésze kedveli a GM-technológiát, hiszen Brazília, Argentína és Kanada is toplistás a biotechnológiával művelt területek nagyságát illetően. Afrikában azonban – ahol a legfenyegetőbb az éhínség – korántsem bővül ennyire a GM-piac.

Hogy mely termékekben találkozhatunk ilyen összetevőkkel? GMO-t a világ 29 országában alkalmaznak, leginkább a szója-, kukorica-, gyapot- és repceültetvények esetében.

Mivel ezek szolgálnak az állatok takarmányául, az ilyen országokból érkező húsokban általában megtalálható a GMO-komponens, és ez minket is érinthet. Itt érdemes bővebben kitérni a szabályozásra.

Szabályok és kivételek

Köztudomású, hogy az Európai Unióban szigorú szabályok vannak érvényben, és az Európai Bizottság előzetes engedélye nélkül sem termeszteni, sem pedig forgalmazni nem lehet GMO-val érintett termékeket. A Bizottság engedélye azonban még nem jelenti azt, hogy a közösség egész területén megtalálható lesz az adott termék, mivel a tagállamok saját hatáskörben tilthatják meg azokat.

Kivétel Spanyolország, Portugália, Csehország, Szlovákia és Románia, ahol nem tilos a gm-növények termesztése sem.

Az azonban már kevésbé ismeretes, hogy vannak olyan, EU-n belül is legálisan forgalomba hozható termékek, amelyekben található genetikai módosításon átesett komponens. Így van ez Magyarországon is, ahol termeszteni ilyen növényeket szigorúan tilos ugyan – sőt, az Alaptörvény tiltja –, de mégis elkerülhetelen a találkozás.

Sütőipar, söripar, borászat

Az olyan apró élőlényeknek, mint a gombák, baktériumok, algák és moszatok, fontos feladatuk van az élelmiszer-minőség javításában, a természetes aromák és színezékek előállításában, feldolgozásában.

Mindezek nagyarányú tenyésztése már megszokott a sütő- és söriparban, borászatban. Az élesztők átalakítására számos géntechnológiai eljárás adott. A borászatban így lehetőség van a gyorsabb és megbízhatóbb fermentációra.

Megakadályozható a bor mikrobiális megromlása, sőt akár minőségileg is jobb borok készíthetőek. A sörgyártásban a poliszacharid-bontó képesség módosításával javítható a szűrhetőség, és alacsonyabb kalóriatartalmú lesz a végtermék. A tejiparban szintén módosított élesztőgombát alkalmaznak, így már több mint húsz éve állítanak elő tejoltó enzimet a sajt gyártásához. Korábban ezt az enzimet (a rennint) a leölt borjak oltógyomrából állították elő.

A takarmányimport révén a húsiparba is bekerül a technológia

Mivel a nagy szójatermő vidékek Dél- és Észak-Amerikában találhatók, ahol a GMO nem tiltott (és ezért előszeretettel alkalmazzák is), az onnan Magyarországra érkező takarmányimport szinte biztosan génmódosított, és így a húsiparba is bekerül a technológia.

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság vizsgálata szerint  egyes gyártók által előállított sztívia édesítőszerek génmódosított élesztő felhasználásával készülnek. Az itthon kapható xilit tartalmú édesítőszerek túlnyomó többsége pedig GM kukoricából készül.

Megengedőbb szabályozás a gyógyszereknél

Továbbá genetikailag módosított peptideket, valamint fehérjéket használnak egyes szerek előállításához, azonban mindezek összhangban vannak az európai szabályozással. Természetesen a gyógyszerek esetében megengedőbb a szabályozás, mivel a kockázatnál nagyobb a várható haszon, vagyis hogy a beteg kigyógyul súlyos betegségéből.

Tehát akár tetszik, akár nem, a géntechnológia itt van közöttünk, és hiába a szigorú szabályozás egyes európai országokban, a világ a GMO felé mozdul el, amit nem tudunk teljesen kizárni az életünkből.

(Forrás: magyarmezogazdasag.hu)

Megosztás

Kapcsolódó cikkek

További híreink

Magyarországon évente 21 milliárd forint vadkárigény keletkezik, változik a kezelése

2024.07.03.

Tavaly novemberben vetődött fel a Nemzeti Agrárkamarában először, hogy átveszik a vadkárigények teendőit a károsultaktól.

Megjött a tájékoztató a területi monitoring rendszer ellenőrzéseiről

2024.07.03.

A területi monitoring rendszer (TMR) a mezőgazdasági termelő által bejelentett területek vonatkozásában azonosítja a kérelemben bejelentettek és a műhold által észleltek eltéréseit.

Zajlik a szezon, itt az első nyári hónap gépes összefoglalója

2024.07.03.

A gépek témájához kapcsolódóan hoztunk híreket júniusból, hogy egy helyen összegyűjtve is böngészhetőek legyenek a tartalmak.

Már csak néhány napig lehet szavazni a 2024-es Év Szaktanácsadója címre

2024.07.02.

Az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara idén is keresi az Év Szaktanácsadóját. A cím odaítélésének első lépése a jelöléssel kezdődött.

Bővül a cseh és magyar szövetség: együttműködési megállapodást kötött az Agrofert és a Széchenyi István Egyetem

2024.07.02.

A Széchenyi István Egyetem stratégiai partnerségi együttműködési megállapodást kötött az Agrofert, a.s. vállalattal Csehország fővárosában, Prágában, a cégcsoport székhelyén.

Megnövelték a Gazdahitel költségvetését Romániában

2024.07.02.

Bővül a romániai Gazdahitel kerete: az eredetileg megszabott 815,5 millió lejről (65 milliárd 200 millió forint)  646 millió lejjel 1461,5 millió lejre, mintegy 116 milliárd 920 millió forintnyira nő a program költségvetése.

Partnerhírek
Partner

Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják

2024.07.01.

Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.

Partner

Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma

2024.07.01.

A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Hirdetésfeladás