Tévhitek és valótlanságok terjednek az állattenyésztésről, itt az igazság

Számos valótlanság terjed az állattenyésztéssel kapcsolatban. A nyomtatott és az online felületeken egyre növekvő számban jelennek meg olyan tévhitek és vélemények, amelyek a valóságtól eltérő, torz képet mutatnak az állattenyésztésről. Ezek pedig sok európai fogyasztó ágazatról és állati termékekről alkotott véleményét befolyásolják. Anyagunkban több óriási tévedést és félreértést is tisztázunk.

A félretájékoztatás megakadályozása és a tévhitek eloszlatása érdekében több meghatározó európai állattenyésztési szövetség indított kampányt „European Livestock Voice” (Az Európai Állatállomány Hangja) néven, illetve létrehoztak egy információs weboldalt is a Meatthefacts.eu címen. Ezekben arra hívják fel a fogyasztók figyelmét, hogy az európai állattenyésztőknek a világ legszigorúbb állat- és környezetvédelmi, élelmiszerbiztonsági előírásoknak kell megfelelniük. Továbbá rámutatnak az állattenyésztés fontosságára is. Arra, hogy az ágazat folyamatosan biztonságos és tápláló élelmiszerekkel látja el a fogyasztókat és számos családnak biztosít megélhetést. Az állattenyésztés visszaszorulása pedig súlyos következményekkel járna: fokozná a vidékről történő elvándorlást, az állati eredetű élelmiszerek iránti igényt pedig olyan import termékekkel kellene kielégíteni, amelyek nem felelnek meg a szigorú uniós előírásoknak - írta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

Tudta-e, hogy:

• nem igaz, hogy 1 kg marhahús előállításához 15 ezer liter ivóvízre van szükség? Az igazság az, hogy 50 liter vizet kell felhasználni.
• az viszont igaz, hogy az európai állattenyésztő gazdaságok átlagos mérete 50 hektár alatt van, és Európa továbbra is a családi gazdálkodás modellje.
• Az sem igaz minden esetben, hogy az állati takarmány céljára való földhasználat versenyez az emberi táplálék céljára való földhasználattal.
• Sőt, az sem tükrözi a valóságot, hogy az állattenyésztés használja fel a világ vízkészletének harmadát. Az igazság az, hogy az ágazat a friss víz mindössze 8 százalékát veszi igénybe.
• Vajon az igaz, hogy a megtermelt gabonák fele az állatok takarmányozását szolgálja? Nem. Valójában a gabonatermő területek harmada, és a szántóterületek 40 százaléka táplálja az állatokat.

További tényfeltáró és mítoszromboló információkat ezen az oldalon lehet elolvasni.

Kapcsolódó: Bomba üzleti lehetőségek előtt áll a magyar állattenyésztés

Felpezsdültek a magyar-kazah agrár-kapcsolatok, miután idén már közel 300 ezer élőállatot vásárolt az ázsiai ország Magyarországtól. A következő években pedig sok 100 ezer szarvasmarha exportjára nyílhat majd lehetőség. Sikertörténet a magyar-kazah agrár-kapcsolatokban, hogy az év eleje óta csaknem 300 ezer élőállatot vásárolt az ázsiai ország Magyarországtól – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) külső piacok fejlesztéséért és koordinálásáért felelős miniszteri biztosa, miután Kazahsztán fővárosában találkozott Gulmira Iszajeva agrárminiszter-helyettessel. A KKM közleménye szerint Budai Gyula közölte, hogy a magyar kivitel 294 490 naposcsibéből, 340 kecskéből és 53 szarvasmarhából áll.