Több, az erdőgazdálkodást meghatározó jogszabály is módosult

Több agrártárgyú jogszabálymódosítási folyamat zárult le 2023 decemberében. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közölt az erdőgazdálkodást érintő változásokról szóló összefoglalót. A Magyar Közlöny 185. számában jelent meg az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XCV. törvény. A változások többsége 2024. január 1-től hatályos. További módosításokra is érdemes figyelni az erdőgazdálkodóknak.

A módosítások érintik – többek között – a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényt (a továbbiakban: Fftv.) és az azzal összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvényt (a továbbiakban: Fétv.).

A földforgalmi szabályokat érintő módosítás például, hogy ezentúl már csak banki átutalással vagy ügyvédi letétbe helyezéssel lehet megfizetni a vételárat. A készpénzes fizetés lehetősége – bizonyos kivételektől eltekintve – megszűnt. Ilyen kivétel az állami, önkormányzati földek értékesítése, az ajándékozás vagy a közeli hozzátartozók közötti tulajdonjog átruházás, vagy a gazdaságátadási szerződéssel, telekalakítással való tulajdonszerzés - írta a NAK.

Az ökológiai gazdálkodás céljából gyakorolt elővásárlási jog is módosult: eddig az ökológiai gazdálkodó elővásárlási jogához elegendő volt 20 kilométeren belüli lakóhellyel rendelkezni, ezzel akár a helyben lakó földműveseket is megelőzte. Ezentúl csak a helyben lakó földművesek hivatkozhatnak arra, hogy a föld megszerzésének célja ökológiai gazdálkodás folytatása.

Nem újkeletű az az előírás, hogy az ökológiai gazdálkodási célú elővásárlási jog gyakorlásakor a jogosultnak kötelezettséget kellett vállalnia arra, hogy az elővásárlási joggal érintett föld teljes területén a birtokba lépéstől számított tíz évig ökológiai gazdálkodást fog folytatni. Az viszont újdonság, hogy ha valaki ezen vállalását nem tartja be, akkor 5 évig újabb földet nem szerezhet. Ez egyrészt jelenti azt, hogy adásvétellel nem szerezhet földet, de jelenti azt is, hogy elővásárlóként sem szerezhet tulajdont. Fontos, hogy ezen szankció csak akkor alkalmazható, ha a hatóság felszólítása ellenére a megadott határidőben sem tesz eleget a vállalt kötelezettségének és a hatóság bírságot szab ki.

Egy újabb esetkörrel bővült amikor az ún. más célú hasznosítás nem minősül a földhasznosítási kötelezettség megsértésének. A jövőben a nem mezőgazdasági termelési célú hasznosítás megengedett, ha a hasznosítás célja a föld művelési ágának megfelelő műveléshez, mezőgazdasági termeléshez vagy erdőgazdasági tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó eszköz telepítése vagy építmény elhelyezése.

Az erdőgazdálkodást érintő változások részletei:

Az alábbiakban az erdőgazdálkodást érintő változásokat foglaltuk össze a NAK anyaga alapján.

I. Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XCIV. törvény:

1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

A régóta várt módosítás eredményeképpen termőföld átruházása esetén akkor sem kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni, ha a vagyonszerző a megszerzett termőföld hasznosítását a vagyonszerzést követő öt éven belül erdőbirtokossági társulat javára átengedi, vagy (az erdőt) erdőkezelésbe adja.

2. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosításai

12. § kiegészítése (3a) bekezdéssel:

Fásításban történő fakitermelést a továbbiakban csak elektronikus úton lehet előzetesen bejelenteni.

20/B. § (3) bekezdésének módosítása:

Erdő használatba adása esetén a tulajdonos által saját részre visszatartott fakitermelési lehetőséget a továbbiakban már nem csak az erdőgazdálkodó kivitelezésében lehet végrehajtani.

72. § (1) bekezdés b) pontjának módosítása:

Csökkent azon eseteknek a köre, amikor az erdészeti hatóság a bejelentett tarvágás végrehajtását azért köti erdőfelújítási biztosíték nyújtásához, mert az erdőgazdálkodónak még nincs elegendő gazdálkodási múltja, illetve tapasztalata.

79. § kiegészítése (3b) bekezdéssel, 82. § (6a) bekezdésének módosítása:

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházáshoz kapcsolódó, csereerdősítési kötelezettséggel járó erdőigénybevételi kérelemhez a csererdősítés helyének megjelölése és a terület tulajdonosának hozzájáruló nyilatkozata helyett elegendő egy állami erdészeti társaság erdősítési kötelezettségvállalását csatolni.

93. § (2) bekezdésének módosítása, 93. § kiegészítése (2a) bekezdéssel:

Erdőben lovas és technikai sportverseny rendezéséhez az erdészeti hatóság engedélyét a továbbiakban csak akkor kell beszerezni, ha a tevékenységet a természetvédelmi hatósággal nem kell engedélyeztetni.

94.§ (2) bekezdésének módosítása, kiegészítése (2a) és (2b) bekezdésekkel, 95. § (3) és (7) bekezdésének módosítása:

Az új rendelkezések keretek közé szorítja az erdő látogathatóságának vadászat céljából történő korlátozási lehetőségét.

41. § (2) bekezdésének, 90/L. § (2) bekezdésének, 91. § (1) és (1a) bekezdésének, 92. § (1) bekezdésének, 105. § (2) bekezdésének, és 105/A. § (3) bekezdésének módosítása:

Technikai jellegű szövegpontosítások.

3. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosítása

A törvény 68/C. § (8a) bekezdéssel történő kiegészítése:

Amennyiben az erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződés tárgya a szerződés megkötésekor és annak lejártakor sem tekinthető erdőnek minősülő földnek, akkor az szerződésben nem kell meghatározni az erdővagyonnak a szerződés időtartamának lejáratkori elvárt értékét és az értékszámítás módszertanát, illetve ilyen esetben a szerződés rendkívüli megszűnése esetére előírt, a vagyonváltozáshoz kapcsolódó elszámolási kötelezettség sem él.

70. § kiegészítése (2a) és (2b) bekezdésekkel, 71. § (2a) bekezdésének törlése:

Egy későbbi szakaszból ide került az a rendelkezés, miszerint a használati megosztásról szóló megállapodásban a használati rend meghatározása során a továbbiakban több tulajdonostárs tulajdoni hányadának megfelelő mértékű terület egyben is kijelölhető, ha annak használatát egységesen egy személy részére kívánják átengedni.

Átkerül az erdőtörvényből ebbe a törvénybe (bár jelenleg egyelőre, némileg eltérő tartalommal, mindkét törvényben benne van) az a rendelkezés, miszerint erdőnek minősülő föld használati megosztása során a használati rendben csak olyan területegységeket lehet kijelölni, amelyek az erdőtörvény általános rendelkezései értelmében önálló ingatlanként is leválaszthatóak lennének. Illetve a rendelkezés kiegészül még azzal, hogy ha e kötöttség miatt egyes tulajdonosok tulajdoni hányadára eső terület önállóan nem alakítható ki, akkor élni lehet az előbbi bekezdésben foglalt lehetőséggel, azaz több tulajdonostárs tulajdoni hányadának megfelelő terület egyben is kijelölhető.

II. Egyes agrártárgyú törvények deregulációs szempontú módosításáról szóló 2023. évi XCIII. törvény:

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosításai

15. § (4) bekezdésének, valamint 114. §-ának módosítása, 15. § (7) bekezdésének törlése:

A módosítások eredményeképpen az eddig bejelentésköteles – tehát az engedélyezési kötelezettség alól korábban kivont – erdei kerítések (az öt évet meg nem haladó időre létesített vadkárelhárító villanypásztor, az erdei legeltetés céljából létesített villanypásztor, az erdő felújulását segítő, legfeljebb 0,25 hektár területet bekerítő kerítés, továbbá a magtermés védelme érdekében létesített 120 centiméternél nem magasabb vadkárelhárító kerítés) létesítését, bővítését, megszüntetését vagy rendeltetésének megváltoztatását előzetesen már bejelenteni sem szükséges.

A módosítást a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

A továbbiakban nem szükséges továbbá utólag bejelenteni az erdészeti létesítményekhez kapcsolódó engedély vagy bejelentésköteles tevékenységek végrehajtását sem.

54. § (1) bekezdésének módosítása, (2) bekezdésének törlése:

A módosítás eredményeképpen időben korlátozásra került a befejezett erdőfelújítások erdészeti hatóság általi felülvizsgálati lehetősége. Ilyen ellenőrzésre a továbbiakban csak a befejezést követő 4-6. évben kell számítani.

72. § (1b) bekezdésének módosítása:

A módosítás eredményeképpen az erdőfelújítási határidők elmulasztása esetén előírt és nyújtott erdőfelújítási biztosítékot az erdészeti hatóság a mulasztás bejelentett és ellenőrzött pótlását követően 45 nap helyett 15 napon belül köteles felszabadítani.

90/A. § (7) bekezdés a) pontjának módosítása:

Technikai jellegű pontosítás.

105. § (4) bekezdés a) pontjának módosítása:

Az eddig 90 napos ügyintézési határidő alá eső erdészeti hatósági eljárások (pl. erdőterv-módosítás) ügyintézési határideje 60 napra csökken.

113. § (19)–(23), valamint (29) és (30) bekezdéseinek törlése:

A törvény 2017. évi módosításához kapcsolódó, már végrehajtott, vagy már nem aktuális átmeneti rendelkezéseinek törlése.

III. Egyes agrártárgyú kormányrendeletek deregulációs szempontú módosításáról szóló 596/2023. (XII. 21.) kormányrendelet módosítása

Az egyes erdészeti hatósági eljárások, bejelentések, valamint hatósági nyilvántartások eljárási szabályairól szóló 433/2017. (XII. 21.) kormányrendelet módosítása

3. § (6) bekezdésének módosítása:

A körzeti erdőtervezési eljárásban az erdőgazdálkodónak és egyéb ügyfeleknek a továbbiakban 15 nap helyett csak 10 napjuk lesz az előzetesen közzétett tervjavaslathoz észrevételt tenni.

3. § (9) bekezdésének módosítása:

Több hivatalból indított eljárással bővül a körzeti erdőtervezési eljárással egyesíthető erdészeti hatósági eljárások köre, mely eljárásokban a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) kormányrendelet egyidejű módosítása értelmében országos illetékességgel ugyancsak az NFK jár majd el:

• erdő felnyitott erdőként való további fenntartásának előírási lehetőségével,
• az erdő természetességi állapotának meghatározási lehetőségével,
• az erdő faállománnyal nem borított területének fátlan állapotban tartott erdőként való további fenntartásának előírási lehetőségével,
• az erdőgazdálkodás természetvédelmi célú korlátozási lehetőségével,
• hagyásfák, facsoportok 5 százalékos mértékéig történő visszahagyásának előírási lehetőségével.

3. § (11) bekezdésének módosítása:

A körzeti erdőtervezési eljárás keretében tartott erdőrészlet szintű egyeztető tárgyalást követően az egyeztetéssel érintett erdőrészlet erdőtervjavaslatát változtatás nélkül az erdőtervbe foglalja.

15. § módosítása:

A befejezett erdősítés felülvizsgálatára vonatkozó erdőtörvényi rendelkezés deregulációs célú módosításhoz kapcsolódó módosítás.

22. § (3) bekezdésének módosítása:

Az erdőgazdálkodó erdőterületre történő nyilvántartásba vétele után az erdészeti hatóság a továbbiakban 21 nap helyett 8 napon belül küldi meg az erdőgazdálkodó részére az Adattár aktuális állapota szerinti, a nyilvántartásba vétellel érintett erdőnek minősülő földre vonatkozó erdőtervi adatokat tartalmazó szemlemásolatot.

IV. Egyes agrártárgyú miniszteri rendeletek deregulációs szempontú módosításai

Megjelent jogszabályok:

• az erdészeti szaporítóanyagokról szóló 110/2003. (X. 21.) FVM rendelet deregulációs szempontú módosításáról szóló 158/2023. (XII. 27.) AM rendelet,
• az erdők felújításának csekély összegű (de minimis) támogatásáról szóló 102/2008. (VIII. 8.) FVM rendelet deregulációs szempontú módosításáról szóló 168/2023. (XII. 27.) AM rendelet,
• az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdő-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet deregulációs szempontú módosításáról szóló 170/2023. (XII. 27.) AM rendelet,
• az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról szóló 61/2017. (XII. 21.) FM rendelet deregulációs szempontú módosításáról szóló 183/2023. (XII. 27.) AM rendelet, valamint
• a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet deregulációs szempontú módosításáról szóló 160/2023. (XII. 27.) AM rendelet.

A módosítások elsősorban technikai jellegű, illetve a rendeletek alkalmazását elősegítő szövegpontosítások, az elektronikus ügyintézést elősegítő rendelkezések, valamint az erdészeti mérő- és megfigyelőrendszer működtetéséhez kapcsolódó pontosítások.

V. Az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet módosításáról szóló 61/2023. (XII. 21.) BM rendelet

A jogszabálymódosítás eredményeként több ponton egyszerűsödnek az erdőgazdálkodók tűzvédelmi tervezési feladatai