Több gyakorlat a kutatóintézetben, és kétszer annyi agrárhallgató a terv

Hirdetés

Stratégiai megállapodást kötött a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ és a Szent István Egyetem. Folytatódik a Nagy István agrárminiszter által 2018 júniusában meghirdetett Gödöllői Program - amelynek legfőbb célja, hogy megújítsa a hazai agrárszakképzést, -kutatást és -felsőoktatást. Több kutatásban vehetnek részt a Szent István Egyetem agráros hallgatói, ezzel tovább fokoznák a magyar mezőgazdaság versenyképességét. A dokumentumot a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) részéről Gyuricza Csaba főigazgató, a Szent István Egyetem részéről pedig Palkovics László rektor írta alá - számolt be róla az Agrárminisztérium honlapja. A megállapodás kitér az agrárium minden területére, ennek értelmében a két intézmény a jövőben fokozott figyelmet fordít többek között a precíziós gazdálkodási, állattenyésztési, halgazdálkodási, műszaki, kertészeti és szőlészeti, élelmiszertudományi és vízgazdálkodási területeken történő hazai tudományos munka erősítésére, továbbá a két intézmény közötti együttműködés újjászervezésére. A NAIK kutatói a jövőben intenzíven részt vesznek a BSc és MSc hallgatók elméleti és gyakorlati képzésében és törekednek a pályázati lehetőségek széleskörű kihasználására. Az agrárkutatási központ betekintést enged a mindennapi szakmai munkájába, továbbá fogadja és előnyben részesíti a tantárgyi gyakorlatokra jelentkező SZIE hallgatókat.

Gyuricza Csaba (NAIK), Nagy István (Agrárminisztérium) és Palkovics László (SZIE) megerősítette a Gödöllői Program stratégiai együttműködést - Fotó: Pelsőczy Csaba

Nagy István agrárminiszter az eseményen elmondta, hogy az Agrárminisztérium stratégiai célja a generációváltás a mezőgazdaságban, ezért ebben a szellemben hozták létre a Gödöllői Programot. Ezzel az agrártárca támogatja a korszerű tudás gyakorlatba ültetését, a precíziós gazdálkodás elterjedését, a klímaváltozással kapcsolatos feladatok hatékony ellátását, valamint a kedvezőtlen adottságú területek földhasználatát - tette hozzá a miniszter.

Tudásalapú magyar mezőgazdaság

Gyuricza Csaba NAIK-főigazgató elmondta, hogy új korszakot kíván nyitni a tudásalapú hazai agrárium megszervezésében, amelynek egyik fontos szakasza az együttműködés. A cél, hogy ne csak adottságainkban és lehetőségeinkben, hanem teljesítményünkben is meghatározó és megkerülhetetlen európai szereplők legyünk, ehhez pedig a legmagasabb szintű tudományos hátteret kell felsorakoztatni az agrárszakpolitika mögött - mondta.

Palkovics László, a Szent István Egyetem rektora az aláírást követően elmondta, hogy az Egyetemen folyó kutatás-fejlesztési projektek elősegítik többek között a tudásalapú és versenyképes agrárium kiépítését a gazdasági-társadalmi fejlődés érdekében. A sikeres együttműködés lehetőséget kínál a felsőoktatás és a tudomány területén még több közös kutatási projekt megvalósítására.

Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt években mintegy 45-50 százalékkal növekedett Magyarországon a mezőgazdaság kibocsátása. Ahhoz, hogy ezt tovább lehessen növelni, elkerülhetetlen, hogy a „hátországot” biztosító kutatás és felsőfokú képzés összehangolja a tevékenységét. Mint mondta, ezek az intézményrendszerek Magyarországon már kiépültek. Ha pedig az agrárium versenyképességét fokozni szeretnénk, a további eredmények érdekében erősíteni kell a tevékenységek összehangolását – és ugyanilyen fontos, hogy a fiatalok számára vonzóbbá kell tenni a mezőgazdaságot.

Több agrárszakember kell az országnak

Dr. Palkovics László elmondta, hogy az oktatás az egyetemekhez kapcsolódik, de a kutatóintézetek ehhez kutatási és gyakorlati hátteret biztosítanak. Ez jelen van minden szinten, a mesterképzésekben és a doktori képzésekben is. A rektor kiemelte, hogy szükség van a kutatói utánpótlásra és további, növekvő számú agrárszakemberre is. Mint mondta, a felsőoktatásban az agrárhallgatók száma jelenleg 5 százalék, amit azonban fontos volna 10 százalékra emelni, mivel fel kell készülnünk arra, hogy a mezőgazdasági termelésben jelentős változások következnek be, ami ezt szükségessé teszi.

Témák a cikkben

agrárkutatás agrároktatás NAIK

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

További híreink

Miskolcon kritizálta az Európai Unió új Közös Agrárpolitikáját a NAK és a MAGOSZ elnöke

2024.11.25.

Bár az alaptámogatás területalapon nyugszik, de számos előíráshalmaznak és feltételnek kell egyszerre teljesülnie ahhoz, hogy a gazdálkodók részt vehessenek benne.

Miért veszítette el pozícióját a cukorrépa a jövedelmező növények között?

2024.11.24.

A cukorrépa a szántóföldi növénytermesztésben a legnagyobb befektetést, szakmai tudást és hozzáértést igénylő növény, amelynek az elmúlt években erősen ingadozó volt a jövedelmezősége. Míg 2022-ben, de főleg 2023-ban a jövedelmezőbb növények közé tartozott, az idei év termesztési, időjárási és piaci nehézségei miatt elvesztette ezt a jobb pozíciót.

Klímaváltozás és vízhiány: A talaj alatti tározókban rejlik a jövő?

2024.11.24.

Az éghajlatváltozás okozta szélsőséges időjárási minták – a gyakori aszályok és heves esőzések – új vízgazdálkodási megközelítéseket igényelnek. Az egyik legígéretesebb javaslat a felszín alatti tározók tudatos kihasználása, amely új utakat nyithat az árvizek és aszályok elleni küzdelemben.

Gasztronómiai különlegesség vagy egészségbomba? A fekete paradicsom, amit ki kell próbálnia!

2024.11.24.

A fekete paradicsom különleges megjelenésével és egyedi ízvilágával egyre nagyobb érdeklődést vált ki a kertészkedők és gasztronómia iránt érdeklődők körében. Az egzotikus szín és a tápanyagdús beltartalom miatt sokan kíváncsiak erre az egyedülálló növényre. Nézzük meg, milyen kérdések merülnek fel leggyakrabban a fekete paradicsommal kapcsolatban, és miért érdemes esetleg otthon is megpróbálkozni a termesztésével!

Takarmányelemzés valós időben – a hatékonyság növeléséért

2024.11.24.

A modern tejtermelésben a pontosság és a valós idejű adatok elengedhetetlenek a jövedelmezőség és a fenntarthatóság szempontjából. A Dinamica Generale NIR On Tank fejlett megoldást kínál. A rendszer közvetlenül a takarmánykeverő kádra telepítve a takarmányozás irányítása és a tejtermelés optimalizálása érdekében biztosítja az egyenletes táplálkozási minőséget és a működési hatékonyságot.

Miért létfontosságú a szelén a sertések számára, és hogyan javíthat a hozamokon?

2024.11.24.

A szelénhiány a sertések csökkent növekedésével és szaporodási teljesítményével függ össze. Ezért az állatok szelénigényének kielégítése az optimális termelési hatékonyság, a termelői jövedelmezőség és a fogyasztók tápláló fehérjeforrással való ellátásának egyik kulcstényezője.

További hírek