Megjelent az Európai Bizottság az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szaporítóanyaggal foglalkozó létesítmények engedélyezése, valamint a bizonyos tartott szárazföldi állatok szaporítóanyagainak unión belüli mozgatására vonatkozó nyomonkövethetőségi és állategészségügyi követelmények tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2020/686 felhatalmazáson alapuló rendelete.

Az Európai Unió Hivatalos Lapjának 63. évfolyam, 2020. június 3-i, L/174. számában megjelent a Bizottság az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szaporítóanyaggal foglalkozó létesítmények engedélyezése, valamint a bizonyos tartott szárazföldi állatok szaporítóanyagainak Unión belüli mozgatására vonatkozó nyomonkövethetőségi és állategészségügyi követelmények tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2020/686 felhatalmazáson alapuló 2020/686 EU rendelet - írta a NAK.

Több helyen is változott az állati szaporítóanyag témájával foglalkozó EU-s rendelkezés - Fotó: Magro.hu - CSZS

Az (EU) 2016/429 rendelet állapítja meg az állatra vagy emberre átvihető állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére vonatkozó szabályokat. A 2020/686 EU rendeletben megállapított szabályok a 2016/429 EU rendelet IV. része I. címének 1., 2. és 5. fejezetében megállapított szabályoknak a fertőző állatbetegségek szaporítóanyagok révén történő Unión belüli terjedésének megakadályozása céljából történő kiegészítéseket tartalmazza az alábbi területekre vonatkozóan:

  • a szaporítóanyaggal foglalkozó létesítmények engedélyezés,
  • a szaporítóanyaggal foglalkozó létesítményekről az illetékes hatóságok által vezetett nyilvántartások,
  • a felelős személyek nyilvántartás-vezetési kötelezettségei,
  • a nyomon-követhetőség és az állategészségügyi követelmények,
  • egyes szárazföldi állatok szaporítóanyagait tartalmazó szállítmányok Unión belüli mozgatására vonatkozó állategészségügyi bizonyítványozási és bejelentési követelmények.

Egyszerűbb és rugalmasabb szabályozás

A 2016/429 EU rendelet célja, hogy a korábbinál egyszerűbb és rugalmasabb szabályozási keretet biztosítson, miközben az állategészségügyi követelmények tekintetében egy fokozottan kockázatalapú megközelítést alkalmaz. Továbbá a betegségeket illetően magasabb szintű felkészültséget és az állatbetegségek terén fokozottabb járványvédelmi és -megelőzési intézkedéseket ír elő. A rendeletnek célja volt továbbá, hogy az állatbetegségekre és a szaporítóanyagokra vonatkozó szabályokat többségében egyetlen jogi aktus tartalmazza. Ahelyett, hogy azok különböző jogi aktusokban szerepeljenek.

A 2016/429 EU rendelet 2021. április 21-től hatályon kívül helyezi és felváltja a szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lófélék, valamint elvben egyes más állatfajok spermája, petesejtje és embriói szállítmányainak Unión belüli kereskedelmére és Unióba történő beléptetésére vonatkozó állategészségügyi feltételeket tartalmazó 88/407/EGK, 89/556/EGK, 90/429/EGK és 92/65/EGK tanácsi irányelveket. A fenti irányelvekben megállapított szabályok hatékonynak bizonyultak a fertőző állatbetegségek Unióban való terjedésének megelőzésében. Ezért meg kell őrizni e szabályok lényegi tartalmát, ugyanakkor naprakésszé kell tenni őket, hogy tükrözzék a jelenlegi tudományos ismereteket, továbbá, hogy a szabályozások összhangba kerüljenek az alkalmazásuk során szerzett tapasztalatokkal.

Génbankok, génállomány, génmegőrzés

A 2016/429 EU rendelet kiemelt figyelmet fordít az egyes tagállamok által a nemzeti génbankban letárolt genetikai anyagok megőrzésére. Az ilyen nemzeti génbankok célja ugyanis az állatok genetikai erőforrásainak ex-situ megőrzése és fenntartható felhasználása. A nemzeti génbankokban tárolt szaporítóanyagok állategészségügyi állapota gyakran ismeretlen. Sok esetben e szaporítóanyagok begyűjtése, előállítása, feldolgozása és tárolása az uniós és nemzeti jogszabályok alapján jelenleg alkalmazandótól eltérő állategészségügyi rendszer szerint történt.

Mivel ezek a szaporítóanyagok különleges értékkel bírnak, gyakran magas genetikai értékkel bíró veszélyeztetett fajták, vagy olyan fajták genetikai anyagai, melyek a genetikai anyag begyűjtése óta már kihaltak − és mivel a tagállamok kifejezték az ilyen szaporítóanyagok egymás közötti cseréjéhez fűződő érdeküket − e rendeletben meg kellett határozni azon egyedi feltételeket is, amelyek teljesülése esetén az illetékes hatóságok eltérést biztosíthatnak a nemzeti génbankokban tárolt szaporítóanyagok más tagállamokba történő szállítására vonatkozóan. A szaporítóanyagoknak a tagállami génbankokból történő nemzeti elosztására irányuló szabályok megállapítására vonatkozó jogosultságnak azonban továbbra is a tagállamok illetékes hatóságainak feladatkörében kell maradnia.

Az állati szaporítóanyag témához kapcsolódó engedélyekről

Az új jogi keretre való zökkenőmentes átállás biztosítása érdekében a 2016/429 EU rendelet által 2021. április 21-én hatályon kívül helyezendő 88/407/EGK, 89/556/EGK, 90/429/EGK és 92/65/EGK irányelvek szerinti jogi aktusok alapján kiadott engedélyeket a szaporítóanyagok gyűjtésével, előállításával, feldolgozásával, tárolásával és szállításával kapcsolatos tevékenységeket végző spermagyűjtő központokra vagy spermatároló központokra vagy embriógyűjtő vagy -előállító munkacsoportokra vonatkozóan úgy kell tekinteni, mint amelyeket a 2020/686 EU rendeletnek megfelelően engedélyeztek.

Fentieken túl a 2020/686 EU rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt gyűjtött és előállított szaporítóanyagok esetében azokat a műszalmákat és egyéb csomagokat, amelyekben – egyedi adagok szerint elkülönítve vagy sem – olyan spermát, petesejtet vagy embriókat helyeztek el, tárolnak vagy szállítanak, és amelyeket a 88/407/EGK, a 89/556/EGK, a 90/429/EGK és a 92/65/EGK irányelv alapján elfogadott jogszabályoknak megfelelően 2021. április 21-e előtt láttak el jelöléssel, úgy kell tekinteni, mint amelyek a 2020/686 EU rendelet szerint kerültek jelölésre, és mint amelyek jogosultak a tagállamok közötti mozgásra.

Kapcsolódó cikkek

További híreink

Magyarországon évente 21 milliárd forint vadkárigény keletkezik, változik a kezelése

2024.07.03.

Tavaly novemberben vetődött fel a Nemzeti Agrárkamarában először, hogy átveszik a vadkárigények teendőit a károsultaktól.

Megjött a tájékoztató a területi monitoring rendszer ellenőrzéseiről

2024.07.03.

A területi monitoring rendszer (TMR) a mezőgazdasági termelő által bejelentett területek vonatkozásában azonosítja a kérelemben bejelentettek és a műhold által észleltek eltéréseit.

Zajlik a szezon, itt az első nyári hónap gépes összefoglalója

2024.07.03.

A gépek témájához kapcsolódóan hoztunk híreket júniusból, hogy egy helyen összegyűjtve is böngészhetőek legyenek a tartalmak.

Már csak néhány napig lehet szavazni a 2024-es Év Szaktanácsadója címre

2024.07.02.

Az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara idén is keresi az Év Szaktanácsadóját. A cím odaítélésének első lépése a jelöléssel kezdődött.

Bővül a cseh és magyar szövetség: együttműködési megállapodást kötött az Agrofert és a Széchenyi István Egyetem

2024.07.02.

A Széchenyi István Egyetem stratégiai partnerségi együttműködési megállapodást kötött az Agrofert, a.s. vállalattal Csehország fővárosában, Prágában, a cégcsoport székhelyén.

Megnövelték a Gazdahitel költségvetését Romániában

2024.07.02.

Bővül a romániai Gazdahitel kerete: az eredetileg megszabott 815,5 millió lejről (65 milliárd 200 millió forint)  646 millió lejjel 1461,5 millió lejre, mintegy 116 milliárd 920 millió forintnyira nő a program költségvetése.

Partnerhírek
Partner

Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják

2024.07.01.

Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.

Partner

Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma

2024.07.01.

A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Hirdetésfeladás