Több millióval többet hozhat hektáronként az öntözés fejlesztése Magyarországon

Hirdetés

Az öntözés fejlesztéséről készített vadonatúj, 180 oldalas tanulmányt az Agrárgazdasági Kutató Intézet. A kutatók a növények vízigényét, a talajadottságokat és a vízkészleteket vették számba, majd számszerűsítették, hogy az elméletileg öntözésbe vonható területeken mennyibe kerülne a beruházás. A zöldségtermesztők nagyot nyerhetnek azzal, ha beruháznak az öntözés fejlesztésébe. A tanulmány készítői minden fontos kultúrában figyelembe vették, hogy mekkora területe öntözött jelenleg és mekkora lenne öntözésbe vonható. Ezek alapján az árukukoricából is 500 ezer hektáron lehetne megvalósítani a mesterséges vízutánpótlást. A szójatermő területeken azonban az öntözött rész mindössze 8,5 ezer hektárral bővíthető. A teljes szántóterületet nézve elméletben 1 millió hektárig lehetne emelni az öntözött területet, míg a zöldségféléknél bő 18 ezer hektárról, a gyümölcsösöknél pedig mintegy 57 ezer hektárról van szó - írta az Agrárszektor.

Az öntözés fejlesztése Magyarországon időszerű, ráadásul jövedelmezőbb termesztést is eredményez a gazdáknak

A mezőgazdasági termelés szempontjából az öntözés fejlesztésének feltétele, hogy a szükséges vízmennyiség rendelkezésre álljon. Habár az ökonómiai szempontok alapján összesen közel 1 millió hektárt lehetne öntözésbe vonni, a meglévő magyarországi felszíni és felszín alatti vízkészletek csak részben képesek fedezni a mezőgazdaság vízigényét. Az AKI adatai szerint a becsült vízkészletek 382 ezer hektár öntözésére biztosítanak reális lehetőséget.

Az öntözés inkább ott gazdaságos (vetésforgó és 1×1 kilométeres egységre vetítve), ahol az öntözhető területek jó talajtani és kedvező domborzati adottságokkal rendelkeznek, különös tekintettel a legjobb földminőségű löszhátakra (Békés-Csanádi-, Hajdúsági-, Mezőföldi- és Észak-Bácskai-löszhát).

Sokkal többet hoz hektáronként, ha megvalósul az öntözés fejlesztése

Ha valamennyi lehetséges területen megvalósulna a beruházás, akkor az az árukukorica esetében 213–249, a búza esetében 108–124 milliárd forintba kerülne. Hatására az árukukorica össztermése 1,4 millió tonnával, a búzáé pedig 0,4 millió tonnával bővülne. A kutatók kiszámolták a beruházás 10 éves megtérülési időszakára kultúránként eső többletjövedelmet is.

Míg szántóföldi növényeknél egy hektárra vetítve hektáronként 203–263 ezer forintos többletjövedelmet hozna az öntözés, addig a zöldségnövények esetében elérné az 5,4-5,5 millió forintos pluszbevételt is.

Természetesen az adatok kultúránként nagyon másként alakulnak. A csemegekukorica hektáronként 1,2 millió forintos többletbevétellel hálálja meg a ráfordítást, a szója viszont képtelen ledolgozni a beruházási költséget 10 év alatt, és hektáronként 140 ezer forintos mínuszt hoz. A paradicsom viszont akár 36 millió forint extra jövedelmet is képes hozni az öntözés hatására. A tanulmányt erre a hivatkozásra kattintva érheti el.

Témák a cikkben

öntözés

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

További híreink

Rohamosan terjed a járvány: szigorú intézkedések 2 új vármegyében

2024.11.08.

A Bács-Kiskun vármegyében intenzíven terjedő, magas patogenitású madárinfluenza járvány következtében a járványügyi hatóság kiterjesztette a védő- és megfigyelési körzeteket Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyékben.

Pazarol a magyar: évente és fejenként 11,79 kilogramm készétel megy a szemétbe

2024.11.08.

Az átlagosnál több étel kerül a kukába a hétköznapi rendtől eltérő időszakokban, például, amikor a szokottnál többször étkezünk otthon.

Paradicsomtermesztés a levegőben

2024.11.08.

Gyökeresen eltérő paradicsomtermesztési módszereket alkalmaznak a gazdák Európában, amelyek alapvetően az éghajlati különbségekből adódnak, de számos egyéb érv is szól egyik vagy másik mellett. A termőföld nélküli, holland rendszerben a paradicsomok nem csak gyorsabban növekednek, de a hozamok is kiemelkedően magasak, ráadásul nagyban csökkenthetők a kártevők okozta kockázatok.