Több munkát és szakképzést kínálna a cigányoknak a mezőgazdaságban az Agroma program

A romák mezőgazdasági munkavállalását támogatná és segítené a szaktárca. Az Agrárminisztériummal közösen azon dolgozunk, hogy a hazai mezőgazdasági szakmákat színesebbé, vonzóbbá tegyük a hátrányos helyzetűek számára. A megszerzett szakma egyben felzárkózási lehetőséget is jelent számukra – mondta Forgács István romaügyi szakértő, aki jelenleg a tárca szakértőjeként egy társadalmi felzárkózást segítő Agroma modellprogramon dolgozik.

Forgács István romaügyi szakértő a Demokratának adott interjút, ennek az agráriumra vonatkozó részét szemléztük.

Az ön által kidolgozott Agroma program a cigányok felzárkóztatását a mezőgazdaságban kívánja megvalósítani. Miért?

Az agrárium fejlesztése kiemelkedő fontosságú a kormányzat számára. Ehhez agrármérnökökre, magasan képzett szakemberekre és szakmunkás végzettségűekre is szükség van. Szeretnénk, hogy a szakképző intézmények – és a bennük történő oktatás – vonzóbbá váljon a hátrányos helyzetűek számára is úgy, hogy a megszerzett szakma egyben felzárkózási lehetőséget jelentsen nekik. Nagy István agrárminiszter kifejezetten nyitottnak és együttműködőnek mutatkozik arra, hogy az agrárium és a társadalmi felzárkózás segítse egymást.

A program egyik eleme szerint újra kellene szervezni az idénymunkások foglalkoztatását is. Hogyan segítené ez a cigányságot?

A mezőgazdaság egyik problémája, hogy a gazdák nehezen találnak idénymunkást. A gyakorlottak lassan elöregednek, a fiatalabbakat pedig már kevésbé érdekli az idénymunka. Amennyiben regisztrálnánk az idénymunkásokat egy központi adatbázisban, és télen képeznénk őket, akkor nem csak a betakarításkor tudnának munkát vállalni. A gazdálkodók is biztosabban tudnának velük számolni. A képzettebbjének magasabb bért is lehetne kínálni. Elsősorban olyanokról van szó, akiket a klasszikus oktatási rendszerbe már nem lehet visszavezetni. Egy 40-45 éves ember, aki évek óta kukoricát címerez, lehet megbízható és jó munkaerő, viszont nem ért máshoz, így a gazdálkodó csak rövid ideig tudja foglalkoztatni. Hogyha az idénymunkások képzését, nyilvántartását központilag, koordináltan szerveznénk, azzal fehéredhetne a gazdaság is. Az idénymunkát is fejleszteni, javítani kell.

Az Agroma program része továbbá, hogy induljon egy olyan másoddiplomás képzés, amely összekapcsolja az agráriumot a társadalmi felzárkózással. Mire irányulna ez?

Fontos cél, hogy egyre több diplomás mezőgazdasági szakember is segítse a társadalmi felzárkózást. Ezért egyértelmű szándékunk, hogy az egyik legnagyobb magyarországi agrár-felsőoktatási intézményt is be tudjuk vonni a programba.

Több településen voltak korábban olyan programok, ahol a helyiek zöldség- és gyümölcstermesztésbe fogtak. Például Igriciben uborkát, Cserdin pedig burgonyát termesztettek a cigányok. Jó kezdeményezésnek tartja ezeket?

Igen, de sajnos kudarcra vannak ítélve, mert nincs mögöttük szakértelem és kormányzati támogatás. A lelkes amatőr próbálkozások akkor hoznak eredményt, ha a kormányzat is hasznosítani tudja őket. Valamint, ha lesznek olyan szakemberek, akik a fenti kezdeményezéseket jó irányba tudják fejleszteni.

Mikor indulhat el a komplex program?

Abban bízom, hogy a 2020-as költségvetésben az eddig is meglévő, társadalmi felzárkózást szolgáló általános források mellett megjelenhetnek kiemelt, címkézett pénzeszközök az agráriumban. Szeretnénk elérni, hogy a költségvetés kiemelten támogassa a mezőgazdaság és a társadalmi felzárkózás közös ügyét. Komplett javaslat készül arról, hogyan képzeli el az Agrárminisztérium a társadalmi felzárkóztatást. Ebben különös hangsúlyt kap, hogyan segíti mindezt az agrárszakképző intézményekben folyó oktatás, szakmaszerzés. A költségvetési támogatás megítéléséhez viszont nemcsak jó szakmai anyagok kellenek, hanem be kell mutatni, hogy a programok működőképesek.

Ez hogy fog történni?

Hamarosan kipróbáljuk három vidéki agrár-szakközépiskolában egy kisebb szakmai csapattal, hogy az általunk javasolt módszertan vonzóbbá tudja-e tenni a hátrányos helyzetű fiataloknak az agrárképzést és a szakmaszerzést. Ha a modell sikeres, akkor el lehet gondolkodni azon, hogy országosan több, önkéntes alapú bentlakásos képzés induljon a hátrányos helyzetű térségekben élőknek. Kollégium néhány helyen van most is, de vonzó iskola kell, újszerű módszertan, versenyképes tudás. Ezekben az iskolákban a diákok nemcsak a szakmát tanulják meg, hanem szocializálódnak is, és visszatérvén a településükre, a közösségükért munkálkodhatnak. Közben mindent megteszünk, hogy a programba a profitorientált szervezeteket, a nagy cégeket is bevonjuk. Már van néhány nemzetközi nagyvállalat, amelyik érdeklődik, köztük a világ legnagyobbjai közé tartozók is. A gazdasági szektornak is elemi érdeke, hogy minél több képzett szakember legyen, mert a munkaerőhiány komoly kihívás a számukra. Egyelőre teljes nyitottságot látok a kormány, a helyi közösségek és a gazdasági szereplők részéről is, bizakodó vagyok.

Európában van példa hasonló kezdeményezésre?

Észak-Amerikában és a Közel-Keleten létezik közösségalapú agrárfejlesztés. Ez a társadalmi felzárkóztatásra is alkalmas, de Európában ilyen volumenben még nincs jelen. Az elcigányosodott térségekben a közösségeknek rá kell ébredniük arra, hogy csak együtt tudnak elérni valamit, és a mezőgazdaságban kell az összefogás az eredményekhez. Az agrár­alapú társadalmi felzárkózás programja ugyanakkor az EU-n belül is úttörő, modellértékű lehet.

Középiskolákból agrárcégekhez kerülnének a kiképzett munkavállalók

A romák felzárkóztatása érdekében új középiskolai hálózatot hoznának létre, hogy a hátrányos helyzetű cigányságot az amúgy is munkaerőhiánnyal küzdő mezőgazdaságba tereljék, és ott biztosítsanak számára biztos megélhetést – írta 2019. márciusában a hvg.hu.

Munkaerő, idénymunkás, közmunka

A szakemberhiánnyal küzdő agrárágazat számára kihasználatlan munkaerőbázist jelenthetne a cigányság, amelynek legnagyobb része egyébként is vidéki közösségekben él. Sokan a megfelelő képzettség híján azonban legfeljebb idénymunkásként jöhetnek szóba, ami a kitöréshez ugyanúgy kevés, mint a közmunkán vagy segélyeken tengődés. A hvg.hu birtokába került munkaanyag szerint a romák felzárkóztatása érdekében jönne létre az Agroma program, az új szakközépiskolai hálózat pedig a Világítótorony nevet viselné.

A munkaanyagban olvasható elképzelések:

• 12-18 új, bentlakásos szakközépiskolát hoznának létre a hátrányos helyzetű és roma fiataloknak.
• Az itt végzettséget szerző fiatalok azonnal stabil fizetéssel rendelkező munkavállalóvá válnának a vidék agrárcégeinél.
• Mentorként és példaképként visszaforgatnák őket a rendszerbe, vagyis mintegy etalonként húznák felfelé saját közösségüket.
• Az Agroma-, illetve ezen belül a Világítótorony-program akár már 2020 szeptemberétől elindulhatna.
• Az Agroma-program részeként a romák felzárkózását elősegíteni képes diplomás szakembereket is képzenének a Gödöllői Szent István Egyetemmel együttműködve. Másoddiplomás képzést indítanának el az egyetemen az első évben 25, majd évi 50 hallgató részvételével. Az ezt elvégző agrárszakemberek egyszerre segíthetnék a helybeli gazdasági szereplőket, a települési önkormányzatokat és magukat a hátrányos helyzetű közösségeket.
• Az előkészítési fázisnak is külön nevet adtak a koncepcióban, ez lenne a Magvető-program, amit már idén meg kellene valósítani ahhoz, hogy erre építve elstartolhasson 2020-tól az Agroma. Ehhez 92 millió forint elkülönítésére lenne szükség első körben.
• A javaslat szerzői szerint az ilyen közösségi alapú agráriumfejlesztés már a világ számos pontján – így többek között a Távol-Keleten, Közép-Ázsiában, Észak- és Dél-Amerikában – segítette a társadalmi felzárkózást.

A munkaanyagon a hvg.hu szerint az Agrárminisztériumban dolgoznak, de az új iskolatípus megvalósításához szükség lesz az Emberi Erőforrások Minisztériumának és más tárcáknak az együttműködésére is.

Cikkajánló: Elcsábítja a közmunkást az építésvezető és a mezőgazdaság