Több területen is vannak elmaradások a munkagépek használatában Magyarországon

A mezőgépiparra erős lassulás volt jellemző 2024-ben, nemzetközi viszonylatban elérte vagy meghaladta a 20- 30 százalékos mértéket. Az előttünk álló időszakban már nem számolunk további nagymértékű csökkenéssel - fogalmazott Csanádi Tamás, a
Mezőgépgyártók Országos Szövetségének elnöke. Nagyobb a lemaradás a munkagépek esetében, ezeknél jelentős szerepet játszhatna a használati értékvizsgálat, a mérésekkel támogatott kísérleti fejlesztés, vagy a külföldön kifejlesztett megoldások gondos hazai technológiai beillesztése.

A szakembert a Magyar Mezőgazdaság kérdezte, ezt az anyagot szemléztük. Csanádi Tamás szerint míg a világpiacot elsősorban a makrotrendek vezérlik, addig a hazai mezőgéppiacot további helyi tényezők, a közelünkben zajló háború okozta terménypiaci anomáliák továbbá a még mindig erősen ciklikusan megjelenő támogatási programok mozgatják.

Pontosabban nem mozgatják, mivel azok kihirdetésére várva itthon sokan visszatartják a beruházásaikat, fejlesztéseiket. Ilyen időszakokban exportpiacaink igényei miatt számítunk mezőgépgyáraink kiegyenlítettebb terhelésére.

Egy másik „előremenekülési” mód a folyamatos innováció, az olyan helyi vevői igények kielégítése, amelyekre nem feltétlenül tud vagy akar fókuszálni egy világcég. Mindezek mellett kevésbé ismert tény, hogy a hazai mezőgépgyárak által megtermelt gépek túlnyomó többségét határainkon túl értékesítik, vagy évtizedeken átívelő együttműködés során nagy, neves gépgyártók termékeibe épülnek be, azokhoz kapcsolják.

Már régóta egyértelmű agrár-műszaki fejlesztési irány a gépek felügyeletének, vezérlésének és beállításainak a megkönnyítése, részben vagy teljesen az automatizálása.

Ezeket az innovatív megoldásokat szövetségünk tagvállalatai az AGROmashEXPO-n nem csak a kiállítói standokon, hanem a bemutató előadás-sorozatban is ismertették az ellátogató, érdeklődő gazdálkodókkal. Így láthatták, hallhatták a Hazai Termékfejlesztési Különdíjban részesült hengeres szárkezelő rendszert és annak pénztárcakímélő működtetését - fogalmazott Csanádi Tamás

További törekvésünk a nagyobb hozzáadottérték-teremtés, amire jó példa a magfeldolgozás automatizálása esetében egy – ugyancsak díjazásban részesült – optikai válogató rendszer, melyet egy másik tagtársunk mutatott be. A K+F+I együttműködéseink során törekszünk olyan partnerségeket kialakítani, amiben az agrárvertikum több lépcsőjét is bevonjuk, például kutatóintézeteket, nemesítőket, termelőket és feldolgozókat, amelyek vertikális technológiai kapcsolatán keresztül egy magasabb feldolgozottságú terméket tudunk piacra juttatni.

Ezeket az automatizált, okos megoldásokat nem csupán a munkaerőhiány, hanem a dokumentált, minőségi árutermelési igény is generálja. Arról nem is beszélve, hogy óriási mennyiségű információ „keletkezik” az agráriumban, aminek a feldolgozását egyre inkább szoftverekkel végezzük, megkönnyítve az adatkezelést a felhasználók számára. A hazai mezőgépek, megoldások egy kedvezőbb ár-érték arányt nyújtanak a gazdálkodók számára.

Azt gondolom, illetve a számok is bizonyítják, hogy az erőgépek terén, traktorok és betakarító gépek esetében igen jónak mondható a gazdaságok ellátottsága. Természetesen nem minden üzemméretre igaz, de ezen a területen modern kapacitásokkal rendelkezik a magyar mezőgazdaság - mondta.

Baj van a munkagépek piacán

A lemaradás az adott termőhelyi körülményekhez illeszkedő munkagépek esetében érzékelhető. Itt játszhatna jelentős szerepet az úgynevezett használati értékvizsgálat, a mérésekkel támogatott kísérleti fejlesztés, vagy a külföldön kifejlesztett megoldások gondos hazai technológiai beillesztése.

Csanádi Tamás szerint ebben több évtizeden keresztül „mesterek” voltunk, gondoljunk a MGI méréseire vagy a termelési rendszerek óriási hatékonyságnövelő évtizedeire! Szerintem nem elegendő a különféle gépeket összeválogatni, hanem egy tudatos technológiai fejlesztés mentén egymásra kell építeni azokat. Ennek érdekében törekszünk még szorosabb együttműködést kialakítani a forgalmazókkal.

A termelőeszközök és a haszongépjárművek esetében a szervizszolgáltatás és a folyamatos alkatrészellátás elengedhetetlen, azonban a kisebb-közepes mezőgépgyártóknál elvonhatja az erőforrásokat a gépek fejlesztésétől és gyártásától. A termelők támogatásába bele kell tartozzon a gépkezelők típusspecifikus oktatása, a gépekben rejlő potenciál kiaknázásához az „alkalmazási szaktanácsadás”, amire még nincs igazán frappáns magyar kifejezés. Tehát tennivaló akad bőven, amit a hazai agrárium szereplőivel együttműködve tudunk a nagyobb mértékű minőségi élelmiszer-előállítás érdekében elvégezni - fogalmazott.