A világ legnagyobb cseresznyetermelő országai Törökország, az USA, Irán, Olaszország, Spanyolország és Chile. Törökországban évente átlagosan 450–500 ezer tonna cseresznyét termelnek, ezzel világszinten a harmadik legnagyobb exportőr. Az idei évben rekordközeli termést és exportot jeleztek a szakértők. Törökország cseresznyeexportja 2018. január és június között 88 százalékkal 45,1 ezer tonnára nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Az USA-ban a cseresznye 2018. évi termését 320 ezer tonnára becsülik a szakértők, ami 26 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A legnagyobb arányú terméskiesés (–66 százalék) Kalifornia államban történt, ahol a kedvezőtlen időjárási körülmények (enyhe tél, tartós februári fagy, heves márciusi esőzések) jelentős károkat okoztak.
A Budapesti Nagybani Piacon a belföldi korai cseresznye a 20. héten lépett piacra (Fotó: Pixabay, WolfBlur)
Közép-Európában a magyarországihoz hasonlóan alakult az időjárás, Lengyelországban is korábban kezdődött a szezon. Spanyolországban viszont a megszokottnál 7-10 nappal később ért a cseresznye, és a sok eső miatt minőségi problémákkal kellett szembenézniük a termelőknek.
Az Európai Bizottság adatai szerint Spanyolországban a gyümölcs átlagos nettó termelői ára májusban 26 százalékkal 2,27 euró/kilogrammra csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Olaszországban a kedvezőtlen időjárás miatt akár 10-30 százalékkal csökkenhet a cseresznyetermés 2018-ban az egy esztendővel korábbihoz képest. A gyümölcs átlagos nettó termelői ára májusban 67 százalékkal volt magasabb (4,36 euró/kilogramm), mint egy évvel korábban.
Görögországban kétszer annyi cseresznyét várnak (150 ezer tonna) 2018-ban, mint egy évvel korábban. Az átlagos nettó termelői ára májusban 26 százalékkal volt alacsonyabb (1,67 euró/kilogramm), mint egy évvel korábban.
Franciaországban becslések szerint a termés 40,4 ezer tonnára emelkedhet, ez 1 százalékkal haladná meg az elmúlt öt év átlagát. A termőterület 8 ezer hektár körül alakul, 2 százalékkal mérséklődik az előző öt év átlagához képest. Az EU frisscseresznye-külkereskedelmi egyenlege negatív volt 2017-ben, amikor a beszállított mennyiség 40,4 ezer tonnára, a kiszállított 10,4 ezer tonnára csökkent. Törökország Európai Unióba irányuló cseresznyeexportja 32,5 ezer tonnára mérséklődött 2017-ben. Chiléből mindössze 2,3 ezer tonna cseresznye érkezett 2017-ben (–8 százalék), ugyanakkor 2018 első negyedévében már 86 százalékkal 2,1 ezer tonnára bővült.
Oroszország a világ elsőszámú cseresznyeimportőre, azonban a 2014 augusztusa óta fennálló embargó miatt ez a piac kiesett az unió számára, helyette Svájc (3,4 ezer tonna), Szerbia (2,9 ezer tonna) és Fehéroroszország (2 ezer tonna) vált meghatározó célpiaccá.
A KSH legfrissebb gyümölcsültetvény-összeírásának előzetes adataiból kiderül, hogy Magyarországon összesen 2,7 ezer hektáron termesztettek cseresznyét 2017-ben. A legkedveltebb cseresznyefajta a Germersdorfi volt, amely 2017-ben a cseresznyeültetvények 14,5 százalékát tette ki. Ezt követte a Carmen (11,2 százalék) és a Bigarreau Burlat (11,1 százalék).
A cseresznye rendkívül érzékeny az időjárási tényezők alakulására, amit jól jelez az is, hogy a KSH adatai szerint Magyarországon az elmúlt tíz évben 4,8 és 11,3 ezer tonna közötti mennyiség termett. Szakértők az idén a közepesnél jobb, a tavalyinál kedvezőbb termésre számítanak. A meleg miatt a szokásosnál néhány nappal korábban kezdődött a szezon.
A termés döntő hányadát belföldön értékesítik a termelők. A KSH adatai szerint a friss cseresznye kivitele 1021 tonnáról 686,1 tonnára csökkent 2017-ben. A magyarországi cseresznye fő felvevőpiacai Litvánia és Lengyelország voltak. A gyenge hazai termés miatt a cseresznyeimport jelentősen, 2745,7 tonnára ugrott 2017-ben, a vezető beszállító országgá Törökország lépett elő.
A Budapesti Nagybani Piacon a belföldi korai cseresznye a 20. héten lépett piacra. A hazai cseresznyét a tavalyinál 4 százalékkal alacsonyabb áron (668 forint/kilogramm) kínálták 2018 20–25. hetében.
A budapesti fogyasztói piacokon a 20. héten 1000-1500 forint/kilogramm áron jelent meg a magyarországi korai cseresznye, majd a kínálat bővülésével a 25. hétre 600-1000 forint/kilogrammra csökkent a cseresznye fogyasztói ára.