A világ legnagyobb cseresznyetermelő országai Törökország, az USA, Irán, Olaszország, Spanyolország és Chile. Törökországban évente átlagosan 450–500 ezer tonna cseresznyét termelnek, ezzel világszinten a harmadik legnagyobb exportőr. Az idei évben rekordközeli termést és exportot jeleztek a szakértők. Törökország cseresznyeexportja 2018. január és június között 88 százalékkal 45,1 ezer tonnára nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az USA-ban a cseresznye 2018. évi termését 320 ezer tonnára becsülik a szakértők, ami 26 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A legnagyobb arányú terméskiesés (–66 százalék) Kalifornia államban történt, ahol a kedvezőtlen időjárási körülmények (enyhe tél, tartós februári fagy, heves márciusi esőzések) jelentős károkat okoztak.
A Budapesti Nagybani Piacon a belföldi korai cseresznye a 20. héten lépett piacra (Fotó: Pixabay, WolfBlur)
Közép-Európában a magyarországihoz hasonlóan alakult az időjárás, Lengyelországban is korábban kezdődött a szezon. Spanyolországban viszont a megszokottnál 7-10 nappal később ért a cseresznye, és a sok eső miatt minőségi problémákkal kellett szembenézniük a termelőknek. Az Európai Bizottság adatai szerint Spanyolországban a gyümölcs átlagos nettó termelői ára májusban 26 százalékkal 2,27 euró/kilogrammra csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Olaszországban a kedvezőtlen időjárás miatt akár 10-30 százalékkal csökkenhet a cseresznyetermés 2018-ban az egy esztendővel korábbihoz képest. A gyümölcs átlagos nettó termelői ára májusban 67 százalékkal volt magasabb (4,36 euró/kilogramm), mint egy évvel korábban. Görögországban kétszer annyi cseresznyét várnak (150 ezer tonna) 2018-ban, mint egy évvel korábban. Az átlagos nettó termelői ára májusban 26 százalékkal volt alacsonyabb (1,67 euró/kilogramm), mint egy évvel korábban. Franciaországban becslések szerint a termés 40,4 ezer tonnára emelkedhet, ez 1 százalékkal haladná meg az elmúlt öt év átlagát. A termőterület 8 ezer hektár körül alakul, 2 százalékkal mérséklődik az előző öt év átlagához képest. Az EU frisscseresznye-külkereskedelmi egyenlege negatív volt 2017-ben, amikor a beszállított mennyiség 40,4 ezer tonnára, a kiszállított 10,4 ezer tonnára csökkent. Törökország Európai Unióba irányuló cseresznyeexportja 32,5 ezer tonnára mérséklődött 2017-ben. Chiléből mindössze 2,3 ezer tonna cseresznye érkezett 2017-ben (–8 százalék), ugyanakkor 2018 első negyedévében már 86 százalékkal 2,1 ezer tonnára bővült. Oroszország a világ elsőszámú cseresznyeimportőre, azonban a 2014 augusztusa óta fennálló embargó miatt ez a piac kiesett az unió számára, helyette Svájc (3,4 ezer tonna), Szerbia (2,9 ezer tonna) és Fehéroroszország (2 ezer tonna) vált meghatározó célpiaccá. A KSH legfrissebb gyümölcsültetvény-összeírásának előzetes adataiból kiderül, hogy Magyarországon összesen 2,7 ezer hektáron termesztettek cseresznyét 2017-ben. A legkedveltebb cseresznyefajta a Germersdorfi volt, amely 2017-ben a cseresznyeültetvények 14,5 százalékát tette ki. Ezt követte a Carmen (11,2 százalék) és a Bigarreau Burlat (11,1 százalék). A cseresznye rendkívül érzékeny az időjárási tényezők alakulására, amit jól jelez az is, hogy a KSH adatai szerint Magyarországon az elmúlt tíz évben 4,8 és 11,3 ezer tonna közötti mennyiség termett. Szakértők az idén a közepesnél jobb, a tavalyinál kedvezőbb termésre számítanak. A meleg miatt a szokásosnál néhány nappal korábban kezdődött a szezon. A termés döntő hányadát belföldön értékesítik a termelők. A KSH adatai szerint a friss cseresznye kivitele 1021 tonnáról 686,1 tonnára csökkent 2017-ben. A magyarországi cseresznye fő felvevőpiacai Litvánia és Lengyelország voltak. A gyenge hazai termés miatt a cseresznyeimport jelentősen, 2745,7 tonnára ugrott 2017-ben, a vezető beszállító országgá Törökország lépett elő. A Budapesti Nagybani Piacon a belföldi korai cseresznye a 20. héten lépett piacra. A hazai cseresznyét a tavalyinál 4 százalékkal alacsonyabb áron (668 forint/kilogramm) kínálták 2018 20–25. hetében. A budapesti fogyasztói piacokon a 20. héten 1000-1500 forint/kilogramm áron jelent meg a magyarországi korai cseresznye, majd a kínálat bővülésével a 25. hétre 600-1000 forint/kilogrammra csökkent a cseresznye fogyasztói ára.

Megosztás

További híreink

Modern feudalizmust hozhat az agráradatok kezelése? 

2024.07.06.

A modernizálódó mezőgazdaságban új ágazatként jelentek meg a precíziós gazdálkodásra és az ennek kiszolgálására létrehozott eszköz- és programrendszerek.

Takács András Péter beszélt a növényvédelem aktuális témáiról

2024.07.06.

Takács András Péter beszélt a növényvédelem aktuális témáiról és a keszthelyi Georgikon Campus tevékenységéről.

Válaszok kellenek arról, hol tart a magyar agrárdigitalizáció

2024.07.05.

Tanulmány készül annak érdekében, hogy az Európai Unió tagállamai pontosabban lássák, hol tart a mezőgazdaság digitalizációja

Sürgősen változtatni kell a magyar mezőgazdaság vízellátásán

2024.07.05.

A jóval a rendszerváltás előtt megépült keleti és nyugati főcsatornán kívül nem nagyon fejlődött az infrastruktúra, pedig az ország bővelkedik felszíni vizekben.

Új eszközök és büntetések segítenek a gazdáknak a termőföld felvásárlókkal szemben

2024.07.05.

Javul a termelők helyzete, mert új eszközök és büntetések segítenek a gazdáknak a termőföld felvásárlókkal szemben.

Nyáron is jönnek a támogatások és pályázatok hírei

2024.07.04.

Júniusban is több cikkünk szólt a támogatások és a pályázatok témáiról, ebben a hírösszefoglalóban pedig összegyűjtöttük a legfontosabb kapcsolódó anyagokat az elmúlt hónapból.

Partnerhírek
Partner

Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják

2024.07.01.

Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.

Partner

Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma

2024.07.01.

A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Kiemelt
Solis 50 RX kabinos 12fokozat
Bács-Kiskun, Kecskemét

Solis 50 RX kabinos 12fokozat

Hitelesített telefonszám
Keressenek az ár miatt!
Kiemelt
Goldoni S 80 plus fülkés traktor
Bács-Kiskun, Kecskemét

Goldoni S 80 plus fülkés traktor

Hitelesített telefonszám

12 000 000 HUF

+ áfa
Hirdetésfeladás