Tovább drágult Tolna megyében is a termőföld, egyre kevesebbet adnak el belőle

Tolna megyében közel hatezer őstermelő van, egy részük a mezőgazdaságból él, míg sokan csak kiegészítő tevékenységként váltották ki az őstermelői igazolványukat. Mellettük több száz mezőgazdasági vállalkozó is a földből él. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai alapján a 2009-től 2021-ig tartó időszakban mintegy 3,8-szorosára nőtt a szántó besorolású termőföldek átlagára, míg a bérleti díjuk több mint 2,8-szorosára emelkedett. Már több mint egy évtizede folyamatosan drágulnak a termőföldek Tolna megyében is. 

A legjelentősebb áremelkedés a gyepek, a szántók és a gyümölcsösök földforgalmi átlagárában és éves bérleti díjában volt megfigyelhető - írta a Teol. A 2020 és 2021 közötti drágulást nézve a földforgalmi átlagárak tekintetében az erdők, a gyepek és a szőlők ára emelkedett a legjobban. A bérleti díjak esetében pedig a szántók, a szőlők és a gyepek drágultak meg a leginkább. Például 2021-ben egy hektár szántót az előző évinél 13 százalékkal többért, azaz átlagosan 72 700 forintért lehetett bérbe venni a KSH szerint. Tavaly – országosan –  mező- és erdőgazdasági hasznosítású területek közül csak 72 ezer hektár cserélt gazdát. A termőföldárak és az értékesített terület együttes emelkedése 16 százalékkal magasabb forgalmi értéket eredményezett az egy évvel korábbinál.

Adatok és értékek

A szemlézett cikk szerint Tolna megyében kevés nagyobb ipari üzem van, ugyanakkor kiváló a termőföldek minősége. Ez utóbbi meghatározza az itt élők kötődését a földhöz, a mezőgazdasághoz. A legtöbb családnak – még a városban élőknek is – van kertje, gyümölcsöse.

A művelési ágak szerint Tolna megyében tavaly 3000 hektárnyi konyhakertet tartottak nyilván, 1400 hektár gyümölcsöst, 4325 hektáron termő borszőlőt, 29900 hektár gyepet, 46 300 hektár erdőt, 2200 hektár halastavat. A művelési ágból 45 ezer hektárnyi területet vettek ki valamilyen indokkal. Az öt évvel korábbi adatokhoz képest akkor 3000 hektárral több volt a gyümölcsös, közel 20 ezer hektárral az erdő, és 900 hektárral a borszőlő területe.

Az átlagárak növekedése Tolna megyében

A termőföldek földforgalmi átlagárai jócskán megnőttek a 2009 és 2021 közötti időszakban. A legnagyobb mértékben az erdők és a gyepek ára nőtt meg: az előbbiek hektárja 914,9 ezer forintba kerül, ami 14,9 százalékkal magasabb az előző évinél, míg az utóbbiak hektárjáért 961,2 ezer forintot kérnek el, ami 14,8 százalékkal több az egy évvel korábbiaknál a KSH szerint.

A szőlőültetvények egy év alatt 10,4 százalékkal drágultak meg, most több mint 2,63 millió forintba került egy hektár országos átlagban, a gyümölcsös esetében pedig 8,2 százalékos az áremelkedés, és több mint 2,4 millió forintot kell kiadni egy hektárért.

Megyei szinten – hasonlóan az elmúlt évekhez – tavaly is Hajdú-Bihar megyében kellett fizetni a legtöbbet a szántó hektárjáért, átlagosan több mint 2,6 millió forintot. A második legdrágábbnak Békés számított, ahol szintén átlépte a 2 millió forintot a fajlagosan fizetendő ár, míg a harmadiknak Tolna bizonyult, 1,96 millió forinttal. Ám arra is volt példa, hogy Tolna megyében egy hektár szőlőért 2021-ben a vevő 6 millió forintot is fizetett.

Az elmúlt évben a legolcsóbb megye esetében a legdrágábbhoz hasonlóan nem történt változás, továbbra is Nógrádban értek a legkevesebbet a szántóterületek, ahol 810 ezer forint volt a fajlagos hektáronkénti ár. A második legolcsóbbnak Heves bizonyult, 975 ezer forint hektáros árával, míg a harmadik Borsod-Abaúj-Zemplén lett 998 ezerrel.

A csúcstartó régiók Tolnában

Tolna megyében Dombóvár, Tamási, Tolna, Bonyhád, Felsőnána, Bátaszék és Szekszárd környékén a kínálatnál nagyobb a kereslet szántóra és ültetvényre. Ezeken a helyeken az átlagnál többet is megfizetik a vevők, egy hektár szántóért. A rét, legelő kevésbé kapós. Szekszárd és Tamási térségében magasabb a bérleti díj is, jelenleg hetvenezer–százezer forint között van hektáronként, de arra is van példa, hogy ennél többet, százötvenezer forintot fizetnek egy hektár szántó után. Az egyik gazdálkodó elmondta, sok függ attól is, hogy az adott terület benne van-e az agrár-környezetgazdálkodási támogatásban, vagy csak a területalapú támogatást kapja.

Fontos lenne a generációváltás és a megújulás

A hazai agrárgazdaság szerkezete a rendszerváltás után jelentősen átalakult. A korábbi gazdaságokban meghatározó vezetők a nagyobb gazdaságokban kerültek tulajdonosi pozícióba, míg az újra földhöz jutó, paraszti múlttal rendelkező családok elindították kisebb vállalkozásaikat. Ekkor kezdtek kialakulni azok a középméretű egyéni gazdaságok, amelyek már biztosították a családok megélhetését.

A rendszerváltáskor tulajdonosi pozícióba került gazdálkodók zöme középkorú volt. Ők rendelkeztek akkora tőkével, hogy a kárpótlás és a privatizáció révén birtokot szerezzenek és láttak abban perspektívát, hogy új alapokra helyezzék életüket az agrárgazdaságban. A rendszerváltó korosztály ma 70-75 éves, így szinte egyszerre öregszenek ki az aktív korból. A generációváltás sikeres végrehajtása napjaink egyik legfontosabb kérdése - írták.