Továbbra is feszült a helyzet a főbb agrár-termékpályákon

Az elmúlt hónapok gabonapiaci áremelkedése után a búzapiacon már csak kis mozgástér maradt a további drágulásra. A kukorica – az elmúlt hónapokban szintén dinamikusan emelkedő – árában pedig már nincs tartalék. A tejpiacon a jelenlegi, 95 forintos kilogrammonkénti árszint a következő 2 évben stabil maradhat, és ugyan igen lassan, de emelkedhet. A kukorica árában már nem látható tartalék, és a búzáé is csak alig nőhet - mondta Fórián Zoltán, az Erste Bank Agrár Kompetencia Központjának vezetője, aki szerint tavasszal kisebb korrekció következhet be - írta a Világgazdaság. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Biriben tartott, mezőgazdasági termelőknek szervezett rendezvényen a közös agrárpolitika (KAP) várható irányairól és a tárgyalások állásáról Mezei Dávid, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára államtitkár elmondta, hogy az egyeztetések elhúzódása miatt egyre valószínűbb, hogy a következő pénzügyi-kifizetési ciklus is átmeneti évvel kezdődik a Közös Agrárpolitikában.

A sertéshús és a tehéntej

A sertéspiaci helyzet most is szoros összefüggésben van a kínaival, ahol egyre nagyobb területeken van jelen az afrikai sertéspestis. Ennek hatása már érezhető, és jövőre még inkább figyelni kell rá, hiszen akadályozza a tervezett kínai termelés bővülését. Ezzel fokozhatja az importigényt, amit jellemzően kétharmad részben Európából elégítenek ki. A tejpiacon ismét jelentős a különbség az export és a belföldi felvásárlási árak között, ami folyamatos feszültséget okoz. Az Erste Bank szerint a jelenlegi, 95 forintos kilogrammonkénti árszint a következő 2 évben stabil marad, és ugyan igen lassan, de emelkedhet. A tejzsír piaci felértékelődése tartós lesz.

Hirtelen a semmiből előbukkant 150 millió tonna kukorica

Arról pedig itt írtunk korábban, hogy nagyon meglepte az agrárpiaci szereplőket az USA mezőgazdasági minisztériuma (USDA) szokásos havi becslése. Ugyanis hirtelen előkerült 150 millió tonna kínai kukorica. Arra, hogy ez mégsem okozott komolyabb árváltozást, megvan a magyarázat; a fő változás a vetésterületben van. Ugyanis az elmúlt 5 évben közel 6 millió hektárral volt minden évben kisebb a számba vett terület, mint a tényleges méret. Ez 6 t/hektáros átlaghozammal számolva évente 30 millió tonna többletet jelent, amivel a felhasználás növekedése nem tartott lépést.