Toxinos kukorica és alacsony fehérjetartalmú búza – mit hoz a jövő?

Az idei év kihívásai a mezőgazdaságban nemcsak a mennyiségi termésadatokban, hanem a minőségben is megmutatkoztak. A búza fehérjetartalma és a kukorica toxinfertőzöttsége jelentős kérdéseket vet fel a következő szezonra nézve. Párkányi Gábor, a Mertcontrol ügyveztő igazgatója részletesen bemutatja az idei termés minőségét és a jövőbeni kilátásokat.

Milyen eredményekkel zárult a búza idei szezonja?

A 14%-os fehérjetartalmú búza tonnája jelenleg 30 ezer forinttal többet ér, mint az alacsonyabb fehérjetartalmú búzáé, ami jelentős többletbevételt jelenthetne a gazdák számára.

Mit jelent ez konkrétan az eredményekben?

Az idei évben átlagosan 5%-kal csökkent a magyar búza fehérjetartalma, így most 12% körüli az átlag, ami az eddigi 12,5%-os szint alá esett. 15-20 évvel ezelőtt, ha egy gazdának nem volt 13%-os fehérjetartalmú búzája, azt nem tekintették megfelelőnek. Az elmúlt években a mennyiségi szemlélet kapott nagyobb hangsúlyt, de most a piac újra fizetne a jobb minőségért.

Az alveográfos W érték is jelentősen csökkent, amely a búzaliszt rugalmasságát és erősségét mutatja. Normál esetben az országos átlag 250 felett lenne, idén azonban 200 körüli értéket tapasztalunk, ami 20%-os romlást jelent. Ez különösen nehéz helyzetbe hozza a malmokat , akiknek nehezebb lesz megfelelő minőségű búzát találniuk.

Mi a helyzet a kukorica minőségével?

Az idei évben a kukorica aflatoxin fertőzöttsége növekedett. Bár az adatok még nem véglegesek, a minták 35-37%-a 5 ppb feletti toxintartalmat mutat, 17-18%-a pedig 20 ppb felettit, ami a tavalyinál rosszabb eredmény. Az ország több régiója is érintett, különösen Tolna, Fejér, Bács-Kiskun és Csongrád vármegyékben, de Pest és Jász-Nagykun-Szolnok déli részei, valamint Baranya és Dél-Somogy, illetve Békés és a Dél-Hajdúság is fertőzött területek.

Mit lehet tenni magas aflatoxin fertőzöttség esetén?

Magas fertőzöttség esetén különösen fontos, hogy a gombaspórák a szántóföldön maradhatnak, ami a következő szezonban is fertőzésveszélyt jelenthet. A megfelelő vetésforgó és a rezisztens fajták vagy hibridek kiválasztása segíthet csökkenteni ezt a kockázatot. A növényvédelmi technológiák alkalmazása szintén hozzájárulhat ahhoz, hogy a termény erős maradjon, és ellenálljon a kártevőknek, amelyek előkészíthetik a terepet a gombák számára. Ezen túl műtrágyázással is lehet segíteni a nővény állapotát, ami a betegségekkel szembeni védekezésében is számít.

Sokan használnak fluoreszcens (UV) detektorokat, és egyre több helyen találhatók toxinmérők. Az immunanalitikai módszerek, mint az ELISA vagy a HPLC, laboratóriumi körülmények között végezhetők el, de ezekhez csak néhány takarmánygyárnak van hozzáférése. Az ELISA allergén alapon mér, a HPLC vagy az MSMS pedig molekulatömeg alapján. Szerencsére a gazdák egyre gyakrabban kérnek laboratóriumi méréseket, hogy pontosan ismerjék a terményük jellemzőit.

Fontos, hogy minden tételből reprezentatív mintavétel történjen, és több laboratóriumi mérés is készüljön, mert a toxinok eloszlása rendkívül egyenetlen lehet.

Mi újdonság a Mertcontrolnál?

Cégünk bővült, mely során új telephely került átadásra Fóton. Laboratóriumunk alapterülete megsokszorozódott, a legmodernebb és egyben legprecízebb gépekkel dolgoznak kollégáink. Az akkreditációs folyamat még zajlik, és a hivatalos átadóra tavasszal kerül sor. Az új helyszín lehetővé teszi, hogy a jövőben még magasabb színvonalon szolgáljuk ki a gazdálkodókat.

(x)