Tudáspénzek: kevesebb lett az agrárkutatás támogatása

Eltérő pályán az ágazatok azt nézve, melyik szakterületen nőtt, illetve csökkent a kutatási támogatás. Miközben a mezőgazdaság egyre több életveszélyes kihívással küzd, az űrkutatásban is nőtt a K+F támogatás; arányosan a legkevesebbet az oktatás, a kultúra és a mezőgazdaság kapja.

Nincs Magyarországon mezőgazdasági szakmai rendezvény, ahol ne hangzana el a segélykiáltás a kutatás, a fejlesztési programok hanyatlása miatt - írta az Agrárágazat. Akár a szántóföldi, akár a zöldség-gyümölcs, az állattenyésztési ágazatot vagy a talajművelést nézve mindenütt égetően hiányoznak a hazai nemesítési, inputanyag-, technika és technológiafejlesztési programok. A legtöbb nagy ágazat legtöbb szegmensében új alapanyagok, új technológiák kellenének ahhoz, hogy a szorongató regionális és globális piaci versenyben megőrizzük egyre instabilabb pozícióinkat - fogalmaztak.

Csath Magdolna közgazdász a Növekedés.hu portálon arra figyelmeztet, ha sokat spórolunk a kutatáson, a tudáson, akkor még tovább mélyül a magyar gazdaság válsága és romlik a versenyképessége. A tudós a cikkében kimutatja: a legnagyobb kutatás-támogatás csökkenés az egészségügyben, az energia szektorban és az oktatásban történt. 

Ezek mellett feltűnő a mezőgazdasági kutatási támogatás alacsony értéke is, noha jelentős technológiai korszerűsítésre lenne szükség az agráriumban. 

Csath Magdolna szerint a legnagyobb támogatás-növekedés az iparban és az űrkutatásban volt. csakhogy a magas ipari kutatási támogatás nem jól hasznosul: nem jelenik meg a tudástartalom, a hozzáadott érték növekedésében. 2011-hez képest ugyanis a teljes exporton belül jelentősen – 20,85 százalékról 14,77 százalékra – csökkent a technológia- és tudásigényes export aránya.

A folyamatok részletei

A cikk szerint a legnagyobb csökkenés 2020-tól látható. A csökkenés okai között megjelenhet, hogy az elmúlt években betelepült cégek alacsony hozzáadott értékű és tudásszintű termelést hoztak Magyarországra. Ezt jelzi az is, hogy üzleti szektorban 2022-ben a magyarországi cégek saját egy főre jutó K+F ráfordításai az osztrák érték mindössze 15,9 százalékát tették ki.

A feldolgozóiparban ez az arány 15,2, ezen belül az akkumulátorgyártást magában foglaló villamosberendezés alágazatban, ahol a legnagyobb beruházások zajlottak, csupán 3,4 százalék. (Eurostat 2024.03.17.)

A szerző összefoglalásként négy fontos észrevételt tett. Egyrészt az innováció állami támogatása területén, ha lemaradunk, akkor versenyképességben sem fogunk tudni felzárkózni. Másrészt az innováció állami támogatásánál nem csak annak mértéke, hanem a felhasználás hatékonysága, eredményessége is fontos.

Harmadrészt a támogatás ágazati megoszlása jelentősen befolyásolja a gazdasági szerkezet jövőbeli alakulását, a változásokhoz való alkalmazkodás sikerességét.

Végsősoron pedig a gazdaság jövőbeli eredményessége a humán vagyon erősségének: tudásának és egészségi állapotának függvénye. Ezért ezeken a területeken a hatékony kutatások finanszírozását növelni és nem csökkenteni szükséges - írta a szerző, aki közgazdász és egyetemi tanár.