Tudja meg, mire figyeljen a birs növényvédelme során!

Hirdetés

A birs terméshozama évről évre erősen ingadozik, és a minősége is változhat. Ennek legtöbbször a megfelelő növényvédelem elmaradása az oka. Például a moníliás fertőzés akár a teljes termést is elviheti és előfordulhat az is, hogy a virágzás ellenére elmarad a gyümölcsfejlődés. Ismerje meg a betegségeket és a kártevőket, olvassa el, mikre figyeljen a birs növényvédelme során! A Kerti Kalendárium cikkét a Magyar Mezőgazdaság közölte, ezt az anyagot szemléztük. Korábbi anyagunkat pedig ezen a hivatkozáson olvashatja birs-témában.

A birs növényvédelme megalapozza a megfelelő mennyiségű és minőségű termést - érdemes tehát jól csinálni

Kártevők a birsalmán

A sodrómolyok, az almamoly, a birsgubacsatka, a közönséges teknős pajzstetű és alkalmanként az amerikai fehér szövőlepke lomb- és gyümölcs-kártétele ellen is védekezni kell. A molyok kártételét és várható nagysága részben a korábbi fertőzöttség mértéke, részben pedig a rajzás menetének és intenzitásának megfigyelése alapján lehet megállapítani. Ezért a védekezés megfelelő időzítéséhez hetente legalább 1-2 alkalommal ellenőrizzük a szexferomon-csapdák fogásait! A gyümölcsszíneződés és -érés időszakában is védekezni kell. Augusztusban a betegségek (lisztharmat, varasodás, monília), valamint az aknázómolyok, kaliforniai pajzstetű, atkák nyári nemzedékeinek kártétele miatt szükséges figyelni. A birsalma szedése július közepétől (pl. Vista Bella, Julyred) október végéig tart. A szüret előtti permetezések fő célja az idei termés megóvása.

A nyári almafajtákat már csak olyan növényvédő szerekkel szabad permetezni a károsítók ellen, amelyeknek a szüretig betartható az élelmezés-egészségügyi várakozási ideje-

A sodrómolyok kora tavasszal a rügyekben károsítanak, majd a fiatal leveleket lazán egymáshoz szövögetik és hámozgatják. Nyáron pedig a fejlődő gyümölcsökhöz odaszőtt levelek alatt rágnak tovább. A birsfákon a leggyakrabban a barna rügysodró, a ligeti sodrómoly és a zöld sodrómoly károsít.

Az évente 2 nemzedékű almamoly gyakran megtámadja a birset

Az első május közepétől, a második július közepétől rajzik. A fertőzött gyümölcs húsában egyenes vagy gyengén hajlított járatot rág, ami a magház felé tart. A kifurakodási nyílás vörösesbarna, feketés ürülékkel szennyezett. A keleti gyümölcsmoly is károsíthatja a birsalmát, ez ellen gyakran kell védekezni, mert évenként 3 nemzedéke fejlődik. Lárvaállapotban a gyümölcsfák védett ágrészeiben, a gyepszintben vagy a talaj legfelső rétegében telel át. A birsgubacsatka kártétele a levelek színe felé kidomborodó, fonákján pedig fehéres, himlőszerű dudor. Kezdetben sárgás, majd barna, végül fekete színű. A himlők csoportosan alakulnak ki, levelenként akár 10-30 folt is látható. Ha a fenti tünetek tömegesen megfigyelhetők a leveleken, a további kártétel megakadályozására atkaölő szerrel kell védekezni. A közönséges teknős pajzstetű kártétele abban nyilvánul meg, hogy a hímek és a nőstények ellepik a vékonyabb ágakat, a lárvák pedig a leveleken szívogatnak és mézharmatot ürítenek. Ezen aztán megtelepszik a korompenész, ami erősen gátolja a növények asszimilációját, légzését. A hajtások ezért nem fejlődnek megfelelően, a termésmennyiség is jelentősen csökken. Évente egy nemzedéke fejlődik, és a 2-3 éves ágakon lárvaként telel át. Ha nyáron újabb pajzsok jelennek meg az ágakon, augusztusban és/vagy szeptemberben egy-két alkalommal érdemes permetezni - írja a Magyar Mezőgazdaság.

Kórokozók a birsen

A nyár második felében gondot okozhatnak a moníliás rothadás és a különböző levélbetegségek (pl. diplokarponos betegség, lisztharmat).

A monília gyakran és súlyos károkat idéz elő. Tavasszal a hajtáscsúcsot fertőzi és a fiatal gyümölcsök lehullását eredményezi. A fán maradt gyümölcsmúmiákban, az ágrészeken áttelelő ivartalan gombaképletek már a virágzáskor fertőznek, és ha ekkor csapadékos az idő, az tönkreteheti a termés nagy részét. A a fertőzést a hajtáscsúcson lévő virág alatti leveleken vörösesbarna elhalás mutatja. Elszáradnak a levelek, és lombhullásig a fán maradnak. A virág látszólag nem károsodik, zavartalan a kötődés is, de a fiatal gyümölcsök megbarnulnak és lehullanak. Ha csapadékos az idő virágzáskor, a téli, tavaszi mechanikai védekezésen túl – amikor is a fertőzött részeket eltávolítjuk, elégetjük –, csak kémiai védekezéssel menthetjük meg a termést. Mivel a kórokozó sebparazita (például az almamoly hernyójának befúrási helyén keresztül fertőz), a molykártevők elleni rendszeres védekezésnek nagy szerepe van a gyümölcskártétel megelőzésében.

A beteg gyümölcsök rendszeres leszedésével és megsemmisítésével is csökkenthetjük a fertőzési lehetőségeket.

A diplokarponos betegség a fiatal és termő fákon egyaránt előfordul

Korai lombhullást és gyümölcsfoltosodást okoz. Tavasszal a fertőzés következtében a leveleken 3-4 mm átmérőjű világosbarna foltok keletkeznek, közepükön fekete pontszerű acervuluszokkal. A levélnyélen, a hajtáson a foltok kissé kiemelkednek, oválisak. A gyümölcsön besüppedő, elhaló barna foltok lesznek. A fertőzés forrása a lehullott, beteg levél, ritkábban a vessző. A betegség ellen fakadástól rendszeresen gombaölő szerrel kell permetezni. Erre az alma ventúriás varasodása ellen javasolt szerek használhatók. A nyári időszakban csak akkor kell permetezni, ha a leveleken, a hajtásokon vagy a gyümölcsökön észleljük a betegség tüneteit. Csapadékosabb nyár esetén csak rendszeres növényvédelemmel előzhető meg a nagyobb fertőzés. Meleg nyári időjárás esetén a fákat a birslisztharmat veszélyezteti. Elsősorban a növény levelein okoz kárt, de megfertőzheti a hajtásokat és a gyümölcsöket is. A levelek színén szürkésfehér bevonat jön létre, amelyben később fekete kleisztotéciumok képződnek. A betegség kémiai védekezéssel kezelhető. A fertőzési források a beteg növényi részek, ahol a kórokozó micéliummal telel át - írja a Magyar Mezőgazdaság.

Témák a cikkben

birs növényvédelme birsalma

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

További híreink

A NitroVolt zöld technológiája új korszakot nyit a műtrágyatermelésben

2024.11.24.

A NitroVolt nevű dán startup a magvető tőkebevonás révén a jövőbe ugrik a kibocsátásmentes ammóniatechnológiával, amely lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy közvetlenül hozzáférjenek a fenntartható műtrágyaforráshoz.

Intelligenciából jeles: csak a szükséges helyre és mértékben juttatja ki a tápanyagokat a műtrágyázó rendszer

2024.11.24.

A Stout intelligensen adagoló műtrágyázó rendszere olyan megoldás, amely átalakítja a kereskedelmi gazdálkodók trágyázáshoz való hozzáállását. Ez a technológia a növénytrágyázás olyan megközelítését vezeti be, amely a pontosságra, a költséghatékonyságra és a fenntarthatóságra összpontosít.

Invazív fajok támadása: Mosómedvék és nutriák okozta kihívások Magyarországon

2024.11.23.

Két gyérítési akció zajlott le a magyarországi mosómedvék és nutriák állományának visszaszorítása érdekében az elmúlt hónapokban, a feladat azonban korántsem fejeződött be. Mivel mindkét inváziós faj gyorsan terjed, és országszerte számtalan nehezen kezelhető problémát okozhat, további terjedésük lassítása természetvédelmi, vízügyi és mezőgazdasági szempontból is kulcsfontosságú kérdés.

Korallvirág kisokos: Fény, víz és gondoskodás lépésről lépésre

2024.11.23.

A korallvirág (Kalanchoe blossfeldiana) egy kedvelt szobanövény, amely színes virágaival és kevés gondozási igényével hódít a növénykedvelők körében. Különleges tulajdonságai és változatos színei miatt sokan választják, ám a megfelelő gondozásával kapcsolatban mégis sok kérdés merülhet fel. Összegyűjtöttük a leggyakrabban feltett kérdéseket és válaszokat, hogy mindenki megtalálja a legjobb módszereket ennek a gyönyörű növénynek az ápolására.

A területalapú támogatási rendszerről beszélt a NAK elnöke

2024.11.23.

Nélkülözhetetlen eleme a területalapú támogatási rendszer a hatékony és fenntartható mezőgazdasági művelésnek - mondta Papp Zsolt György, a NAK elnöke