Túl alacsony a liba és a kacsa ára, integrálás lehet a megoldás

Gondba kerülhetnek a hazai víziszárnyastartók, mert a kacsáért és a libáért is jóval kevesebbet fizetnek a felvásárlók, mint egy éve. Ráadásul a költségek is emelkedtek, emiatt sokan zárhatják veszteséggel az évet. Ha az árak továbbra sem változnak, a költségek és a bevételek összegzésekor, év végén többen is úgy dönthetnek, hogy abbahagyják a szárnyasokkal való foglalkozást. A tenyésztők azt remélik, hogy magához tér a piac.

A Magyar Nemzet írt arról, hogy míg néhány éve ezrével vágták le az állatokat a madárinfluenza miatt a magyar víziszárnyas-ágazatban, mára teljesen eltűntek a 2017-es járvány hatásai. A termelés visszaállt a korábbi szintjére, idén kacsából és libából is jóval több került a piacokra, mint egy-két évvel korábban. Ez a folyamat pedig nem csak hazánkban játszódott le, Lengyelországban is óriási ütemben bővítették az állományokat. Szabó Miklós, a Magyar Lúdszövetség elnöke szerint bár örvendetes, hogy végre magára talált a víziszárnyastartás a kontinensen, mára a piacon túltermelés alakult ki, ami az árak zuhanását eredményezte.

A kacsa tavaly ősz óta egyre olcsóbban talál vevőre

Az áruházláncok ugyanis a többlettermelésre azonnali árcsökkenéssel reagáltak. A gazdálkodók dolgát ugyanakkor a magasabb termelési költségek is megnehezítik – mondta az elnök. A takarmányok drágulása, a növekvő energiaárak, a magasabb bérek és a dráguló szolgáltatási díjak mindösszesen 15 százalék körüli mértékben növelik a termelők költségeit. Szabó Miklós szerint az állattartóknak nincsenek ekkora tartalékaik, ezért elképzelhető, hogy sokan veszteséggel zárják az évet. Azonban még van remény arra, hogy ősszel magára talál a piac. A kacsa és a liba iránti kereslet ugyanis ebben az időszakban erősebb, Márton-nap körül pedig a külpiacokon kívül itthon is több fogy a szárnyashúsból.

A lúdszövetség elnöke szerint a kedvezőtlen piaci helyzet enyhítését nem várhatják a támogatásoktól a gazdák. Rövid távon a hatékonyabb munka- és üzemszervezéssel csökkenthetik a kiesés mértékét, hosszabb távon viszont hatékonyabbá kell tenniük a termelést. A béreket nem vihetjük lejjebb, hiszen már most is nagyon nehéz munkaerőt találni az ágazatban. Ezért a bértömeget kell csökkenteni, vagyis automatizálással, digitalizációs fejlesztésekkel kell minél több kézi munkaerőt kiváltani – közölte az elnök.

Az elnök az integráció elterjedésében látja a megoldást

Szabó Miklós szerint a tőkeerős, integrátori szerepet betöltő cégek képesek állni a versenyt az európai és a világpiacon egyaránt. A víziszárnyastartók ráadásul különösen érzékenyen reagálnak a külpiaci folyamatokra. A magyar állattartók jóval több kacsát és libát tudnak a piacra vinni, mint amennyit a hazai vásárlók igényelnek. A libák 90 százalékát, a kacsáknak pedig 70-80 százalékát a külföldön adják el a termelők. Éppen ezért nagyon fontos, hogy az exportpiacokon jó versenyhelyzetben legyenek a magyar kacsa- és libatartók. Arról itt írtunk korábban, hogy nagyon nehéz évre készülnek a baromfiágazat szereplői.