Túl sok rossz történt 2021-ben és csökken a termelési kedv a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke szerint

Zászlós Tiborral, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnökével készített interjút a Magyar Mezőgazdaság. A szakember többek között arról beszélt, hogy milyen éve volt és milyen kihívásokkal kellett megküzdenie a termelőknek a mögöttünk hagyott ellentmondásokban bővelkedő esztendőben. A 2021-es év elején még nagy reményekkel várták a koronavírus járvány végét és a gazdaság beindulását. Amikor már úgy tűnt, hogy az átoltottság és a szerzett immunitás miatt nem futnak fel újra jelentősebben a megbetegedések, akkor ismét meglepetés következett: az év végén a negyedik hullám volt a csúcson.

Az élelmiszerek és a nyersanyagok árának és a munkaerő költségének az emelkedése nem úgy és nem olyan ütemben épül be a termelői árakba, ahogyan azt mi állattenyésztők szeretnénk - fogalmazott Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke. A termékpályák szervezetlensége és a hosszú ideje tartó, egyre romló torz jövedelemelosztás ebben a helyzetben fokozottan sújtja a termelőket. Most a sertéságazatot érintik a legjobban. Európában sertéshús-túltermelés van, aminek a magyar sertéstartók isszák meg a levét, amikor ide hozzák az akciós húst. Évek óta a német árszinthez (ZMP) igazítják a vágósertés hazai felvásárlási árát, ami idén teljesen elszakadt a magyar helyzettől. Ez gátolja az áremelést, hiszen míg a németeknél jelentős túltermelés van, addig nálunk szó sincs ilyesmiről, sőt, az önellátás is alig van meg. A termelők nagy része hosszú távú szerződéssel rendelkezik, ami normális esetben jó dolog. Ám most, amikor a szabadpiaci ár több mint 20 százalékkal jobb, az önköltség pedig szintet lépett, és úgy tűnik, onnan is inkább felfelé, semmint lefelé fog változni, senkinek nincs kedve éves szerződést kötni a ZMP-árhoz igazítva - közölte.

Tej és húsmarha

Ami a hazai tejpiacot illeti, 2021-ben sem sikerült kimozdulnia abból az előnytelen helyzetből, hogy a magyar nyers tej ára 20 százalékkal elmarad az uniós átlagtól - miközben 130 Ft/kg-os árra volna szükség a jelenlegi költségszint mellett. Novemberben a feldolgozók 5-7 Ft/kilogrammal növelték ugyan a felvásárlási árakat, és további emelést helyeztek kilátásba, de ezekkel az árakkal még mindig veszteséges a tejtermelés. Tény az is, hogy az utóbbi egy évben az írek után nálunk nőtt a legnagyobb mértékben a termelés az EU-ban. A húsmarhapiacon jelentős, 15–30 százalékos áremelkedés volt, különösen a selejt tehenek, a vágóüszők és vágóbikák esetében. A tenyészállatok kereslete hullámzó volt, azért jót tett a tenyészbika-beállítási támogatás. Ezek elle­nére az ágazat jövedelmezősége évről évre romlik, és egyre több húsmarhatartó dönt úgy, hogy csökkenti vagy teljesen felszámolja az állományát - fogalmazott Zászlós Tibor.

A bárányárak dinamikusan emelkedtek tavaly, sőt, az utóbbi hetekben még tovább nőtt az árszint. Kis súlyú bárányban az elsők, a nagy súlyú bárány árában a harmadikok vagyunk az EU-ban. A gyapjú ára gyatra, változás talán 2-3 év múlva várható. Hosszabb távon csak a merinó gyapjúra lesz kereslet. A juhtej ára nem akar elmozdulni a holtpontról. Amennyiben nem lesz változás, akkor sokan abbahagyják a termelését. A kecsketartóknak ez az év már jobb volt, mint az előző.

Mit tesz a Magyar Állattenyésztők Szövetsége annak érdekében, hogy javuljon a magyar állattenyésztés helyzete?

A MÁSZ legfontosabb feladatai közé tartozik a tenyésztésszervezési rendszer és tenyésztési szuverenitásunk megerősítése, a tenyésztőszervezetek érdekeinek az összehangolása, azok egységes képviselete a szakminisztérium, a végrehajtó apparátus és a hatósági szervek, továbbá a szakmai és szakmaközi szervezetek felé, a magyar állattenyésztés szakmai és társadalmi megbecsülésének növelése, aktív szerepvállalás a kiállítások szervezésében, nemzetközi együttműködések elősegítése és az ágazati kommunikáció. Ez utóbbi tevékenység legfontosabb eszköze a Magyar Állattenyésztők Lapja, ami a legolvasottabb és legkedveltebb szaklap az állattartók körében. Havonta jelenik meg, nyomtatott és elektronikus formában. Emellett honlapot, Facebook- és Instagram-oldalt üzemeltetünk, továbbá van podcast- és YouTube-csatornánk is. Tehát igyekszünk minden lehetőséget kihasználni a gazdák és az emberek tájékoztatására. Stratégiai partnerei vagyunk az Agrár­minisztériumnak és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának. Kiváló az együttműködés a szakigazgatási szervekkel, az ágazatban tevékenykedő valamennyi szakmai és szakmaközi szervezettel, oktatási és kutatási intézetekkel. Komplex módon kapcsolódunk az állattenyésztők életét meghatározó jogszabályalkotási és döntéshozatali folyamatokhoz, továbbá részt veszünk az ágazati stratégiák megalkotásában.

Az ágazatot érő alaptalan vádakra igyekszünk a magunk szerény anyagi lehetőségeihez mérten olyan választ adni, ami a szakmának és a fogyasztóknak is segít eligazodni a féligazságok, az ál- és rémhírek sűrű erdejében. Abban, hogy a tagországok közül a magyar állattenyésztők jutnak a legtöbb jogcímen támogatáshoz, komoly szerepe volt, van és – bízom benne – lesz is a MÁSZ-nak. Az, sajnos, már nem rajtunk múlt és múlik, hogy jött egy új vírus, ami átrendezte az életünket, vagy hogy a piaci viszonyok ennyire kiszámíthatatlanok, és hogy az EU döntéshozói között most többen vannak azok, akik teljesen más irányba szeretnék vinni a közösséget, mint amit mi jónak tartunk.

Hogyan látja az állattenyésztés közeli és távolabbi jövőjét? Könnyebb lesz-e 2022-ben?

Azt gondolom, a rettenetesen nehéz 2021-es év után az új esztendő összességében jobb kell, hogy legyen. A globális folyamatok is erősítik ezt a reményemet. Nagy kérdés, hogy mikor jön érezhető és tartós fordulat, és hogy hányan vészelik át ezt a krízist. Sajnos az elmúlt néhány évhez képest mostanában többen vannak és többen lesznek olyanok, akik úgy döntenek, hogy csökkentik az állományukat vagy abbahagyják az állattartást. Nem biztos, hogy a kieső állományt vagy termelést pótolni tudják a megmaradók. Vannak figyelmeztető jelek a sertés-, a szarvasmarha-, a kiskérődző- és a nyúlágazatban is. Nagyot csökkent például a tenyésztési és termelési kedv. Ezekre a kormányzatnak oda kell figyelnie, és mindent el kell követni annak érdekében, hogy ne történjen helyreállíthatatlan kár.

A 2023-ban kezdődő támogatási időszak akkor lesz sikeres ágazatunk és az ország számára, ha a zöld, fenntartható és körforgásos állattenyésztési gazdálkodást lehetővé tevő tenyésztési és technológiai megoldásokra helyezzük a hangsúlyt. Az igazi állattenyésztő optimista kell legyen. Hiszen olyan hivatása van, amiben hosszabb távon kell tudni gondolkodni és tervezni. Ugyanis állatainak – és ezen keresztül tevékenységének – a javulását, generációról generációra való fejlődését csak így tudja mérni, illetve nyomon követni, nem beszélve az óriási befektetett tőke megtérüléséről, amire legalább 8–10 évet, vagy még annál is többet kell várni. Nálunk egy év eredményéből vagy veszteségéből nem szabad hosszú távú következtetést levonni - mondta Zászlós Tibor a szaklap munkatársának.